A 28-as villamoson még tavaly történt emberölés ügyében – a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nélkül – ma húsz év fegyházbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék L. János elsőrendű vádlottat mint tettest, D. Károly másodrendű vádlottra pedig – aki bűnsegédként vett részt a bűncselekmény elkövetésében – nyolc év hat hónap börtönbüntetést szabott ki első fokon. Harmadik társuk, D. Éva két év – négy év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetést kapott emberöléssel összefüggésben elkövetett bűnpártolás bűntette miatt.
Még tavaly az előkészítő ülésen egyébként az ügyész L. Jánosra húsz év fegyházat, a másodrendű vádlottra pedig tíz év fegyházat kért arra az esetre, ha az előkészítő ülésen beismeri a bűnösségét, egyúttal lemond a tárgyalás jogáról. Az ügy harmadrendű vádlottjára két év szabadságvesztést kértek – négy évre felfüggesztve – abban az esetben, ha mindent beismer. Ez nem történt meg, így lefolytatták a bizonyítási eljárást.
A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak, akik Budapest VIII. kerületében hajléktalanként éltek, 2020. április 3-án este 21 óra körül felszálltak a Kőbányai úton a 28-as villamosra, ahol nyomban belekötöttek a sértettbe és barátjába, akikkel egy kis termetű kutya is utazott.
Az elsőrendű vádlott előbb a kutyát piszkálta, majd leköpte a sértettet és dulakodni kezdett vele. Eközben elővett egy 9,5 centi pengehosszúságú kést, amivel szíven szúrta a sértettet. A sértett barátja próbált a férfi segítségére sietni, azonban ezt a másodrendű vádlott olyan módon akadályozta meg, hogy megütötte őt. A huszonhat éves sértett a szúrás következtében rövid időn belül a helyszínen életét vesztette, az életét a gyorsan kiérkező mentők sem tudták megmenteni.
A vádlottak a helyszínről elmenekültek, de nem sokkal később a rendőrök a környéken elfogták őket.
A bíróság a háromnapos tárgyaláson tanúkat és szakértőket hallgatott meg. A lefolytatott bizonyítás eredményeként elvetette az elsőrendű vádlott azon védekezését, miszerint a sértettnél is volt egy kés, és a villamos fékezésének hatására a sértett véletlenül esett bele a vádlott késébe. A másodrendű vádlott azon védekezését, miszerint nem látta, hogy társa megszúrja a fiatalembert, szintén elvetette a bíróság, mivel a védekezéseket a harmadrendű vádlott beismerő és társaira is terhelő vallomása mellett az egyéb bizonyítékok is egyértelműen cáfolták. A bíróság elvetette azt a védekezést is, hogy az elsőrendű vádlott nem szándékosan, hanem gondatlanul okozott sérülést, és azt állapította meg, hogy a szúrás pillanatában a vádlott felismerte annak reális lehetőségét, hogy magatartása alkalmas a sértett életének kioltására, és ezen eredménybe – ha azt nem is kívánta, de – belenyugodott.
A bíróság nyomatékosan értékelte a büntetés kiszabása körében az első- és másodrendű vádlottak sokszorosan büntetett előéletét, azt, hogy az elsőrendű vádlott feltételes próbaidő alatt követte el a cselekményt, továbbá az elkövetés módját, miszerint egy közforgalmú tömegközlekedési eszközön minden indok nélkül kötöttek bele az utasokba és bántalmazták a sértettet és barátját. Az ilyen jellegű erőszakos bűncselekmények a főváros ezen részén kifejezetten gyakorivá váltak.
Az ítélettel szemben az ügyész az első- és másodrendű vádlott vonatkozásában súlyosításért, hosszabb tartamú büntetés kiszabása érdekében, míg az első- és másodrendű vádlottak és védőik felmentésért, eltérő minősítésért, részben pedig enyhítésért jelentettek be fellebbezést. A harmadrendű vádlott és védője három munkanap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslat bejelentésére. A bíróság az első- és másodrendű vádlott letartóztatását az ítélet kihirdetését követően fenntartotta. A fellebbezésről a Fővárosi Ítélőtábla fog dönteni.
Borítókép: A békés utasokra támadó és egyiküket szíven szúró hajléktalan bűnözők a villamos kameráinak felvételein (Forrás: Ripost)
