Jogerős ítélet várható a pécsi egyetemi vezető ellen

Tizenhárom évvel az ellene indult operatív nyomozás után kedden másodfokon is elítélhetik különböző bűncselekmények miatt a Pécsi Tudományegyetem egykori gazdasági főigazgatóját. I. Gábor első fokon nyolc év végrehajtandó szabadságvesztést kapott, amit a vádhatóság kevesell.

A pécsi intézményben megdöbbentek a felsoroláson Fotó: Sóki Tamás Forrás: MTI

Határozathozatal várható kedden a Győri Ítélőtáblán a Pécsi Tudományegyetem (PTE) volt gazdasági főigazgatója, I. Gábor és vádlott-társai ügyé­ben. Az első fokon eljáró Győri Törvényszék 2019-ben nyolc év börtönre ítélte I. Gábor elsőrendű vádlottat vesztegetés elfogadása, folytatólagosan elkövetett csalás, költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt. 

A 27 vádlott-társból négyre szabtak még ki végrehajtandó szabadságvesztést, féltucatnyian felfüggesztett szabadságvesztést, a többiek pénzbüntetést, megrovást kaptak. A vádhatóság súlyosításért fellebbezett, mások mellett I. Gábor esetében nagyobb végrehajtandó büntetés kiszabását kérve a táblabíróságtól.

Az ítélőtábla három döntést hozhat. Jóváhagyja az első fok ítéletét, ami így jogerőssé válik. Fel is mentheti az elmarasztalt vádlottakat, így I. Gábort is, ám ebben az esetben harmadfokra, a Kúriára kerül az ügy, mivel ellentétes ítélet születik első, illetve másodfokon. Súlyosabb marasztaló ítéletek is születhetnek, ebben az esetben szintén jogerős lesz az elmarasztalás.

Az ügy 13 éve, a Nemzeti Nyomozó Iroda operatív adatgyűjtésével kezdődött, majd 11 éve őrizetbe vételek következtek, ekkor derült ki, a nyílt nyomozás során megerősítették az alapos gyanút. Így az egyetemi vesztegetési ügy 2010 májusában robbant ki, akkor vitték el bilincsben a PTE volt gazdasági főigazgatóját, majd további huszonhét személyt gyanúsítottak meg.

Emlékezetes: az őrizetbe vételekkel egy időben házkutatást tartott a rendőrség az egyetemen. A nyomozók zár alá helyezték a PTE teljes, 2008–2010-es beszerzési, közbeszerzési, szerződési és pénzügyi dokumentációját. 

A nyomozás eredményeként az érintetteket azzal gyanúsították, majd vádolták meg, hogy bűnszervezetet alkotva csúszópénzek fejében kötöttek beszállítói és szolgáltatási szerződéseket, s ezzel több mint százmillió forint kárt okoztak. A vesztegetés vádpontja szerint az egyetem által lefolytatott közbeszerzési eljárásokban az egyetem alkalmazottai beszállító vállalkozásokat jogtalanul juttattak a beszerzés tárgyával, értékével, idejével kapcsolatban olyan többletinformációkhoz, amelyekkel a szállítók a konkurens vállalkozásokhoz képest előnyre tettek szert, így a közbeszerzési portálon mindenkinél olcsóbban tudtak ajánlatot tenni. Ezért cserébe a teljesített beszerzések arányában pénzt fizettek az egyetem dolgozóinak, akik így több millió forintot vettek át.

I. Gábor végül összesen 900 napot volt előzetesben, aminek még lesz szerepe a történetben. 

A főigazgató 2011 júliusában szabadult az előzetesből, ám szinte azonnal visszavitték. Kiderült, hogy a korábban a pécsi egyetemtől kapott VIP-kártyájával akart 2,5 millió forint értékben műszaki cikkeket vásárolni. Az NNI ismét őrizetbe vette és készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte előzetes letartóztatását, amit elrendeltek.

A per 2012 szeptemberében kezdődött – volna. Kiderült azonban, hogy a Pécsi Törvényszéken nem volt olyan tanács, amelyik nem jelentett elfogultságot, így az egész ügyet áttették a Győri Törvényszékre, ahol 2016 júniusában váratlan fordulattal megszüntették az eljárást. Ekkor adott igazat a törvényszék a vádlottak ügyvédjei­nek, akik előtte két évig azzal érveltek, hogy hiá­nyos a büntetőpert megalapozó vádirat. I. Gábor akkor nyilatkozott a Dunántúli Naplónak. 

Azt mondta: természetesen mind a meghatározott napi összeget jelentő kártalanítási pert kezdeményezni fogja, ha jogerősen is megerősíti a döntést később a Győri Ítélőtábla, mind pedig az előre most még meg nem határozható összegű kártérítési pert, hiszen kilencszáz napot töltött előzetes letartóztatásban. 

Elesett főigazgatói állásától, amibe most már nem kívánkozik vissza, emellett négy jól működő cége is volt ­bizonyíthatóan összesen több tíz milliós adózott eredménnyel.

A kártérítésből végül semmi sem lett, hiszen a Győri Ítélőtábla a Baranya Megyei Főügyészség fellebbezése nyomán 2016. júliusban megváltoztatta ezt a döntést, s határozott a per újraindításáról, ami három év múlva zárult nem jogerős ítélettel.

Borítókép: A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Bölcsészettudományi és Természettudományi karának épülete (Fotó:MTI/Sóki Tamás)