Nehéz szívvel, de azt kell mondani, hogy Kárpátalján a magyarság helyzete tragikus, Felvidéken és Erdélyben kritikus, a Vajdaságban biztató, Drávaszögön és Muravidéken pedig elfogadható
– jelentette ki a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) igazgatója az intézmény által szervezett a Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében című online konferencián, megjegyezve: az utóbbi három régióban is vannak kisebb-nagyobb gondok, de ezek nem rendszerszintű problémák.
Csóti György hangsúlyozta: a KJI jelenleg a külhoni magyarság pillanatnyi megmaradásért küzd, de elsősorban a meglévő, a nemzetközi szerződésben szerepelt jogok betartatáséért dolgozik. Szavai szerint ennek a kisebbségi jogok érdekében folytatott harcnak az egyik vezéralakja Szili Katalin miniszterelnöki megbízott is, akit arra kért fel, hogy nyissa meg a konferenciát.
Az Országgyűlés volt elnöke a köszöntőjét követően felidézte, hogy az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának soros elnökségét május és november között Magyarország látja el. Elmondása szerint
a hazánk által kitűzött célok között kiemelt prioritást élvezett a nemzeti kisebbségek hatékony védelmének előmozdítása,
így ennek céljából öt javaslatot fogalmaztak meg. Szili Katalin ezek között a következőket említette: a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy, az adott állam területén élő nemzeti kisebbségek pedig szintén az állam alkotóelemeit képezik. A következő ilyen alapelv – ami sokak számára az Európa Tanácsban teljesen érthetetlen volt –, hogy az állampolgárság nem szükségszerűen azonos a nemzeti identitással, továbbá a javaslat az identitás védelmének megvalósításához szükséges jogot – amely a nyelvi jogokat, valamint az anyanyelven történő oktatás jogát szorgalmazza – is rögzítette.
A kárpátaljai magyarok helyzetére térve a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) politikai-kommunikációs titkára kiemelte: az elmúlt évek során gyakorlatilag azokat a jogokat vonják vissza a helyi magyaroktól, amelyeket még a független Ukrajna megalakulásakor kaptak meg. Darcsi Karolina szerint
a kárpátaljai magyarok jogszűkítése gyakorlatilag dominóelvszerűen indult meg, a folyamat legkritikusabb lépéseit a sokak által vitatott államnyelvtörvény, az oktatási törvény, valamint a 2018-as decentralizációs törvény jelentette. Utóbbi eredményeként a legnagyobb magyarlakta járás közigazgatásilag is kisebbségbe került.
A KMKSZ politikai-kommunikációs titkára továbbá megerősítette, hogy a két ország közti diplomáciai viszony már odáig fajult, hogy egyes ukrán politikusok nyíltan mernek uszítani a magyar közösség ellen, de nem szűnt meg a pályázók, képviselők, pedagógusok vagy egyéb értelmiségek vegzálása sem.
