Már érezhetőek a modellváltás eredményei

A modellváltás eredményeként az Óbudai Egyetem a kutatás-fejlesztés, a tudományos tevékenység, a nemzetköziesítés, valamint az ipari kapcsolatok területén is szintet léphet – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzetnek adott interjúban Kovács Levente, jelezve: az új struktúra eredményessége már több területen is érzékelhető. Az egyetem rektora hangsúlyozta: intézményük immár nemzetközi viszonylatban is egyre nagyobb elismertségre tesz szert, sőt a világ legjobb egyetemeinek rangsorában is egyre előkelőbb helyet foglal el.

2021.11.17. Budapest Kovács Levente az Óbudai Egyetem rektora Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

– Nemrégiben az Óbudai Egyetem is csatlakozott a modellváltó egyetemek közé. Véleménye szerint miben jobb ez, mint a korábbi rendszer?

 A modellváltás az egyetemi autonómia garantálása mellett sokkal szabadabb gazdálkodást, erőteljesebb üzletesítési lehetőségeket, a bürokratikus folyamatok csökkentését, valamint a bérezési és jutalmazási rendszer rugalmasabb alakítását teszi lehetővé. Az új struktúra továbbá lehetőséget teremt arra, hogy az Óbudai Egyetem a kutatás-fejlesztés, a tudományos tevékenység, a nemzetköziesítés, valamint az ipari kapcsolatok területén is szintet lépjen,

 amelynek eredményeként az egyetemünk Kelet-Közép-Európában is meghatározó műszaki felsőoktatási intézménnyé válhat. Ezeket a tényezőket mérlegelve az Óbudai Egyetem szenátusa egyhangúlag döntött a modellváltás mellett, így a 12 ezer hallgatót oktató intézményünk augusztus elseje óta állami felsőoktatási intézményről közfeladatot ellátó közérdekű alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményre változott. Az alapítói, tulajdonosi és fenntartói jogok gyakorlója a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány lett, amelynek kuratóriumi elnöke Varga Mihály pénzügyminiszter, de az ágazatirányító továbbra is az Innovációs és Technológiai Minisztérium, vagyis az állam továbbra is megrendelőként és irányítója marad a folyamatnak.

– Az egyetem mindennapi működése szempontjából ez milyen változást jelent?

– Fontos hangsúlyozni, hogy a kuratórium az egyetem operatív működésébe nem kíván beavatkozni, hanem azt ráhagyja a rektorra – aki szintén a testület tagja – és az egyetem szenátusára, ugyanakkor a stratégiai elvárásokat meghatározza, és természetesen stratégiailag is értékeli az eredményeket. A kuratóriumnak inkább a szervezeti és a gazdasági autonómia területén van nagyobb mozgástere, hiszen éppen azért kapta a fenntartótól ezt a felelősséget és lehetőséget, hogy gazdaságilag is sikeresebben menedzselje az egyetemeket. 

A kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően azonban a felsőoktatási intézmények önállók, valamint a hallgatói önkormányzat autonómiája, szerepvállalása is sértetlen.

– Ugyanez mondható el a hallgatók esetében is?

– Tanulmányi szempontból ez a folyamat semmilyen változtatást nem jelent a diákoknak. Egyetemünk felsőbb éves hallgatói, akik még a korábbi rendszerben kezdték meg a tanulmányaikat, és az elsőéves diákok, akik már az új struktúra részeként tanulnak, ugyanúgy gyakorlatorientált intézménynek látják az Óbudai Egyetemet, ugyanazon elvek alapján választottak minket, és piacképes diplomáink alapján minél gyorsabban szeretnének a munka világába elköteleződni. Utóbbi esetében az Óbudai Egyetem biztos garan­ciát jelent, hiszen 

ma minden harmadik végzett mérnök hazánkban az Óbudai Egyetem padjai közül kerül ki, a diplomásaink kilencven százalékának versenyképes, jó fizetéssel szinte azonnal sikerül elhelyezkedni azon a területen, amelyre a képesítése szól.

– Ön szerint érezhetők-e már a működési modellváltás eredményei?

– Azokat az irányokat, amelyeket a szervezeti és működési rend szempontjából megfogalmaztunk, már most eredményesnek bizonyulnak, a bérezések kapcsán is történtek és elsősorban jövőre fognak történni előrelépések. Szeptember elsejével az állam által biztosított harmincszázalékos béremelés első részletét már beépítettük a dolgozóink fizetésébe, a továbbiakban pedig teljesítményalapú bérezések kidolgozásával fogjuk ösztönözni munkavállalóink és szervezeti egységeink teljesítményét.

– A modellváltás előnyei kapcsán említette az intézmény nemzetközi jellegének erősítését. Ezt milyen lépésekkel szeretnék elérni?

– A Kárpát-medence egységes tudományos és oktatási térként való kezelése lehet az egyetlen hatékony és versenyképes fejlődési iránya a magyar felsőoktatásnak és magyar nemzetünknek.

 Ezt, valamint a nemzeti szellemi összetartozás megerősítését szem előtt tartva intézményünk a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel, a Szabadkai Műszaki Szakfőiskolával, a Selye János Egyetemmel, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával is együttműködési megállapodást kötött vagy az megerősítve folytatta velük a munkát. Ezek révén igyekszünk a határon túli magyar diákokat integrálni, megadva nekik azt a szaktudást, akár kettős diploma vagy közös képzések által, amelynek segítségével a szülőföldjükön tudnak kiteljesedni.

Ezenfelül a visegrádi országokban, valamint a rektori stratégiában szereplő kiemelt nemzetközi régiókban – Észak-Afrikában, Közép-Ázsiában és Kelet-Közép-Afrikában – is több új felsőoktatási intézménnyel kötöttünk szándéknyilatkozatot vagy együttműködési megállapodást oktatási, illetve kutatási projektek közös lefolytatására. A kiemelt régiók egyetemeivel való kapcsolatépítés, illetve kapcsolatápolás, közös projektek indítása mellett az Óbudai Egyetemnek széles intézményi keretmegállapodása van az Egyesült Államoktól Japánig, amelyet mi sem jelez jobban, hogy tavaly a második legnagyobb Erasmus + kreditmobilitási összeget nyertük el az országban. Az egyetem nemzetköziesítési politikájának a Stipen­dium Hungaricum program is kiemelt részét képezi, amelynek köszönhetően több mint hatszáz hallgató választja az Óbudai Egyetem alap-, mester- és doktori képzését is.

– Az Óbudai Egyetemnek régen dédelgetett álma egy integrált óbudai campus kialakítása. Sikerült ez ügyben lépéseket tenni?

– Ma az Óbudai Egyetem csak Budapesten négy különböző helyszínen működik, amelyek között elég nagy távolság van. Ugyanakkor, ha egy lendületben lévő egyetemet szeretnénk felépíteni, elengedhetetlen, hogy az infrastruktúránk is megújuljon. Nagy örömömre szolgál, hogy az integrált campusfejlesztésre vonatkozó pályázatunkat az Innovációs és Technológiai Minisztérium jóváhagyta, így most már a kuratórium vezetésével ez a projekt is elindulhat. 

Bízom benne, hogy hat-nyolc éven belül az egyetem minden budapesti kara egy óbudai campus része lesz.

– Nem mehetünk el az aktuális járványhelyzet mellett sem. Az Óbudai Egyetem ka­rain milyen védelmi intézkedések léptek életbe?

– Teljesen aktuális a kérdés, mivel a járványügyi intézkedéseinket éppen a napokban frissítettük. Annak ellenére, hogy az Óbudai Egyetem teljes közösségének több mint 85 százalékos az átoltottsága, a maszkhasználatot kötelezővé tettük a közösségi és az oktatóterekben is, továbbá az első két oltás védettségének csökkenésével, a harmadik oltás felvételére biztatjuk az egyetem hallgatóit és dolgozót egyaránt. A Szent Margit Kórház orvosai­nak és munkatársainak a segítségével, valamint a Budapesti Kormányhivatal támogatásával 

az intézmény kere­tein belül néhány napja ötven kollégának oltakozását biztosítottuk, és bízunk benne, hogy a hallgatók esetében is – immár jóval nagyobb dimenzióban – meg tudjuk ezt szervezni.

– Emlékezetes, a világjárvány magyarországi megjelenésével, az Óbudai Egyetem BioTech Kutatóközpontjának irányításával, egy lelkes fiatalokból álló csapat az első magyar fejlesztésű tömeglélegeztető rendszer megépítését helyezte kilátásba. Hol tart ez a projekt?

– A tömeglélegeztető rendszer orvostechnikai bevizsgálása zajlik, azt követően pedig már széles körben alkalmazható lesz. Az Óbudai Egyetem a közelmúltban stratégiai együttműködést kötött a Medicor Zrt.-vel, így a prototípus továbbfejlesztett változatának piacosítását már a magyar tulajdonú orvostechnikai eszközgyártó fogja végezni. Ettől függetlenül természetesen a saját prototípusunkat is megtartottuk, amelynek több továbbfejlesztési lehetőségét látjuk, így ezzel a projekttel a jövőben is foglalkozni fogunk.

Borítókép: Kovács Levente rektor szerint a Kárpát-medence egységes tudományos és oktatási térként való kezelése a versenyképességet eredményezi (Fotó: Kurucz Árpád)