A felvetés azonban a szakértők szerint számos kockázatot rejt magában, mivel a baloldali pártok által elnyerhető negyven-egynéhány listás mandátum előrevetíti, hogy sok politikusuk elesik attól a lehetőségtől, hogy a hazai politika fősodrában maradjon.
Felmerül a kérdés, hogyan fogadják a nagyobb támogatottsággal rendelkező pártok a kisebbek előretörési szándékát, továbbá a kieső politikusok méltósággal tudnak-e háttérbe lépni, illetve sikerül-e mind a hét pártnak frakciót alakítania az új összetételű Országgyűlésben.
Mivel a magyarországi baloldali politikát hosszú évek óta Gyurcsány Ferenc személye és pártja határozza meg, ezért a listaállítás során a volt miniszterelnökhöz való igazodás tapasztalható a többi párt részéről. Ezáltal borítékolható, hogy Gyurcsány érdekei kiemelten érvényesülni fognak a listaállítás során – közölte a Századvég.
Ebből következik, hogy az érdeksérelmet elszenvedő politikusok széles köre a fennmaradó hat pártból és az Országgyűlésbe tartó „civilek” köréből kerül majd ki, az esetleges belharcok, valamint a pozíciók elvesztéséből fakadó elégedetlenség pedig tovább szíthatja a mélyben meglévő feszültségeket a baloldalon.
A frakcióalakítás elemi érdeke a pártoknak, mivel az szélesebb jogkörökkel jár, ugyanakkor a szabályok szerint ehhez minimum öt képviselőnek kell egy képviselőcsoportba tömörülnie.
Bár a negyven-egynéhány baloldali listás képviselőhelyhez hozzáadódnak az egyéni mandátumok is, a jelöltállítási verseny ismeretében erősen kétséges, hogy hét parlamenti frakciót tud alakítani a baloldali összefogás. A társadalmi támogatottsággal alig rendelkező kisebb pártok ugyanis matematikailag valószínűsíthetően nem juthatnak elegendő mandátumhoz, kiváltképpen akkor, ha a listaállítás során a legnagyobb politikai erő, tehát Gyurcsány Ferenc pártjának érdekei érvényesülnek. A közepes méretű pártok (a Jobbik és a Momentum) kifejezett mértékletességére lenne szükség ahhoz, hogy a törpepártokat, így az LMP-t, a Párbeszédet, illetve az Új Világ Néppártot érvényesülni engedjék.
Összességében megállapítható, hogy mivel az egyéni győzelmek a választások napjáig bizonytalanok, tulajdonképpen hét politikai formáció összesen 75 elnöke, alelnöke, illetve elnökségi tagja pályázhat negyven-egynéhány országos listán elnyerhető parlamenti mandátumra, ezért a listaállítás során komoly feszültségek várhatóak az ellenérdekelt felek között.
Borítókép: Dobrev Klára, Márki-Zay Péter (Fotó: Kurucz Árpád)
