– Az előző év után idén is a világjárvány elleni küzdelem jelentette a legnagyobb kihívást az egészségügy számára. Hogyan vette a hazai ellátórendszer a kihívásokat?
– A magyar egészségügyi rendszer helytállt, ellentétben több nyugati országgal, amelyek ellátórendszere megingott. Ilyen volt Anglia, Belgium, Németország, az Egyesült Államok és még sorolhatnánk. Magyarországon nem volt ilyen probléma. A megfelelő egészségügyi ellátás érdekében az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányításommal az első két hullám közötti időben tömeges egészségügyi továbbképzéseket indított, amelyek keretében több mint négyezer orvos, medikus, rezidens és ápoló készült fel a koronavírus elleni intenzív küzdelemre. Az alapellátásban végig biztosítani tudtuk mindenki számára a szükséges ellátást, emellett minden sürgősségi beavatkozás, daganatos-, szív- és érrendszeri betegség diagnosztikája és terápiája is megtörtént. A szűrővizsgálatokat nagyon rövid időre kellett felfüggeszteni, egyszer két hónapra, majd három hétre; csak hasonlításképp: Angliában ez hat hónap volt. Magyarországon egy pillanatig nem szünetelt a daganatos betegek komplex ellátása, míg Németországban még az ő ellátásukat is felfüggesztették azon túl, hogy nem tudták megfelelően ellátni a koronavírus-fertőzötteket.
– Komoly bérfejlesztés zajlik az egészségügyben. Az orvosok mellett a szakszemélyzet béremelése is folytatódik. Mennyivel több bérre számíthatnak?
–A most zajló folyamat egy több évig tartó program első állomása, hiszen az orvosok fizetése 2023-ra átlagosan két és félszeresére emelkedik majd. Az egészségügyi szakdolgozók január elsejétől 21 százalékos béremelésre számíthatnak, ami azt jelenti, hogy a jövőre befejeződő négylépcsős béremelésnek köszönhetően a szakdolgozói alapbérek összesen 72 százalékkal növekedtek a 2018-as illetményhez viszonyítva.
– A várólisták felszámolása hol tart? A pandémia ellenére sikerült javítani az ellátások színvonalán?
– 2012 júliusa óta működik az Országos intézményi várólista-nyilvántartás, amely szerint a kórházaknak egy országos online, úgynevezett valós idejű rendszerben kell jelenteni, regisztrálni a várólistákat. Az új rendszer bevezetését követően a várakozók száma jelentősen, mintegy hatvan százalékkal, hetvenezerről az utolsó pandémia előtti „béke” hónapban, 2020 márciusában 24 207 főre csökkent. A koronavírus-járvány korábbi hullámai alatt a betegek egészségének védelme és a közösségi terjedés megfékezése miatt hónapokon át szükségszerűen fel kellett függeszteni a halasztható egészségügyi beavatkozásokat. A harmadik hullám lecsengésekor, az egészségügyi újraindítás részeként május 13-tól indultak újra az elektív beavatkozások és a rehabilitációs ellátások. Az időközben felhalmozódott műtétek elvégzésére, a megnövekedett várólisták csökkentésére 2021-ben és 2022-ben összesen 12,242 milliárd forint kiemelt kormányzati támogatást kapnak a kórházak, hogy mielőbb el tudják végezni betegeiken az eddig halasztott műtéteket, és helyreálljon a korábbi, nemzetközi szinten is kedvező várakozási helyzet.
– A szociális szféra dolgozói mekkora béremelésre számíthatnak januártól?
– A kormány döntése alapján a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban foglalkoztatottak bére 2022. január 1-től húsz százalékkal növekszik, azonban ebben a szférában is folyamatos béremelések voltak az elmúlt tíz évben. A most bejelentett béremeléssel a jövő évben ezen a területen az átlagbér összege 370 ezer forint lesz. Ez azt jelenti, hogy 2010-hez képest 170 százalékkal nő jövőre a szociális dolgozók bére.
– A kormány a súlyosan fogyatékos, tartósan beteg hozzátartozóikat ápolók helyzetének javítása érdekében folyamatosan emelte az ápolási díjat, és 2019. január 1-től bevezette a gyermekek otthongondozási díját (gyod). A hozzátartozók helyzetének javítása érdekében 2022-ben is folytatódik az ápolási célú támogatások emelése?
– A gyod összege 2021 februárjától havi bruttó 147 315 forint, ezzel a legsúlyosabb állapotú gyermeküket gondozók esetében az ellátási összeg háromszor magasabb, mint 2010-ben volt. A kormány döntése értelmében a gyod összege jövőre tovább emelkedik, 2022-re eléri az akkori minimálbér teljes összegét, kétszázezer forintot. Ha a szülő több, önellátásra képtelen gyermekről is gondoskodik, részére másfélszeres összegben kell az ellátást folyósítani. Az ápolási célú támogatásokra (ápolási díj, gyermekek otthongondozási díja) fordított összeg 2010-hez képest jövőre közel négy és félszeresére, 15 milliárd forintról 67 milliárd forintra nő.
– Az egyik szociális sikerprogram a gyermekétkeztetés. Hányan kapnak ingyenes étkezési ellátást? Hogyan változott a menza minősége az elmúlt években?
– Folyamatosan nő a gyermekétkeztetés támogatási összege, ma már minden gyermek ingyen étkezhet, a hátrányos helyzetű gyermekek pedig az iskolai szünetekben és a nyári szünetben is ingyenes ellátásban részesülnek. 2009-ben kezdeményeztük az egészséges életmód felé való elmozdulást, vagyis sok zöldség, gyümölcs és megfelelő minőségű ételek fogyasztását. A mögöttünk hagyott évben minden korábbinál magasabb, 87 milliárd forint központi költségvetési forrás áll rendelkezésre az intézményi és a szünidei gyermekétkeztetésre. Míg 2010-ben 342 895 gyermek étkezett ingyenesen vagy kedvezményesen a köznevelés különböző intézményeiben és a bölcsődében, ez a szám a 2020/2021-es tanévre csaknem a kétszeresére, 586 241 főre nőtt.
– A koronavírus-járvány az elmúlt években korábban nem látott szakmai kihívások elé állította valamennyi ország oktatási rendszerét. Hogy változtak ennek hatására a magyar pedagógusok, a diákok és az intézményrendszer?
– A digitális oktatás – bár kényszerből, de – előtérbe került, amit rendkívül sikeresen abszolvált a pedagógustársadalom. Ez azt is jelentette, hogy a digitális oktatás eszköz- és műszerfeltételeit támogatta az állam, rengeteg telefont, laptopot, tabletet kaptak egyrészt a diákok, másrészt a tanárok. Kétségtelen, hogy másfél év alatt többévnyi digitális pedagógiai innováció került be a magyar köznevelésbe, amit az idei tanévben, a jelenléti nevelés-oktatás során is tudnak hasznosítani a pedagógusok.
– A kötelező oltást felvették a pedagógusok? Nem alakult ki tanárhiány?
– Jelentős részben felvették, de nem hiánytalanul. Örömteli, hogy az átoltottság napról napra nő, jelenleg már 93 százalék körül van, és abban bízunk, hogy az év végéig az eddig bizonytalankodók közül is sokan veszik fel az oltást. A köznevelési feladatellátás zavartalanságát januárban természetesen a fenntartók biztosítani fogják ott is, ahol esetleg egy-két kolléga átmenetileg nem vesz részt a nevelésben, az oktatásban.
– Mintha kevesebb hírt lehetne hallani iskolai erőszakról, súlyos konfliktusokról. Milyen eredménnyel működnek az iskolai bűnmegelőzési programok, beváltotta a reményeket az iskolaőrségek felállítása?
– Az iskolaőrség megítélésünk szerint teljes mértékben beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Abban a mintegy ötszáz köznevelési és szakképzési intézményben, ahol már több mint egy éve működik az iskolaőrség, csökkent a verbális és a fizikai agresszió mértéke, és az intézményvezetők egybehangzó véleménye szerint javult a tanulók, a pedagógusok biztonságérzete. Ugyanakkor az iskolaőrség mellett számos más lépés is történt az iskolai agresszió csökkentése érdekében. Így sok száz pedagógus vett részt a Mentális alapprogram pedagógusoknak című képzésben, amely a pedagógusokat képessé teszi az iskolai erőszakhoz vezető esetek jelentős részének megelőzésére, valamint létrehoztuk a Van kihez fordulnod! programot, amelyben szakemberek, iskolapszichológusok, pszichiáterek nyújtanak személyes vagy online segítséget azoknak a pedagógusoknak, akik ilyen helyzettel találkoznak.
– A kulturális fejlesztések és beruházások támogatása terén a millennium óta nem történt ilyen mértékű fellendülés. Milyen nagy programok, építkezések folynak? Milyen intézményi átadások várhatók?
– 2010 óta mintegy száz kulturális beruházásról született döntés, amelyek várható bruttó értéke 889,88 milliárd forint. Hét vidéki és egy fővárosi színház felújításának előkészítése van folyamatban, amelyekre eddig 32,5 milliárd forint támogatást biztosított a kormány. A további művészeti intézmények körében a legfőbb beruházások a Magyar Állami Operaház főépületének rekonstrukciója, az Eiffel Műhelyház létrehozása, a Hajós utcai Üzemház felújítása, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ részeként az artistaképző iskola elhelyezése és a Nemzeti Táncegyüttes állandó játszóhelyének kialakítása. Az Andrássy-palotában tervezett Könnyűzenei Központ létrehozása a Petőfi Kulturális Ügynökség beruházása. Az egyedi kormánydöntéssel megvalósuló múzeumi beruházások száma 22, amelyek bruttó összértéke 388,87 milliárd forint. Legfőbb projektjeink az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója és bővítése, a Néprajzi Múzeum új épülete, a Skanzen Erdély tájegység, az Új Közlekedési Múzeum kialakítása, a Ganz Ábrahám Öntödei Múzeum felújítása, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum rekonstrukciója, a nyírbátori Báthori István Múzeum felújítása, a Terror Háza Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum főépületének és a Károlyi-palotának a felújítása.
– A kulturális szférában dolgozók mekkora béremelésre számíthatnak?
– Az Emberi Erőforrások Minisztériuma több mint egy éve dolgozik az ágazati béremelések kidolgozásán, és a gazdasági növekedés most lehetővé teszi a béremelést, január elsejétől húsz százalékkal emelkedik a kulturális szektorban dolgozók bére. A jövőre életbe lépő béremelés célja, hogy elősegítse az eredményes kulturális feladatellátást és támogassa a kulturális szférában dolgozók pályán tartását. Mindemellett segíti, hogy a fiatalok olyan életpályát, olyan hivatást találjanak a kultúra különböző területein, amelyek nemcsak munkahelyet, de célt, elhivatottságot is adnak.
– A pandémia megtépázta az előadó-művészeteket. Folytatódnak a támogatások, a pályázati programok?
– A pandémia váratlanul új helyzetet teremtett az ágazat valamennyi részvevője számára. A kormányzat a kialakult helyzetre rendkívül gyorsan reagált, és intézkedéseivel rövid idő alatt elérte a kulturális terület valamennyi szegmensét, amelyek hatékonysága gyorsan megmutatkozott. A sorozatból kiemelkedik a Köszönjük, Magyarország! program, amelynek célja az volt, hogy a pandémiás időszak elmúltával a hivatásos szabadúszó előadóművészek továbbra is aktív szereplői maradhassanak a kulturális életnek. Fontos hangsúlyozni, hogy nem segélyt nyújtottunk a nehéz helyzetbe került művészeknek, hanem a produkciók előfinanszírozásával, későbbi fellépésekkel segítjük őket. 2020-ban a program megvalósítására a kormány egymilliárd, 2021-ben a dupláját, kétmilliárd forintot biztosított.
Borítókép: Kásler Miklós (Fotó: Nagy Balázs/Magyar Nemzet)
