Az állatkísérletek és a laborállat-tudomány az egész állatvédelem legkritikusabb területe, amelyet régen – részben joggal – sok bírálat ért, de ahol mostanra rengeteg pozitív változás történt
– bocsátotta előre Fodor Kinga egyetemi docens, az Állatorvos-tudományi Egyetem Laborállat-tudományi és Állatvédelmi Tanszékének vezetője. Mielőtt az állatokkal folytatott vizsgálatokra és a kísérleti egyedek tartására rátérnénk, tisztázni kell, mit jelent pontosan az állatvédelem. A tudományos alap az, hogy azon állatoknak, amelyek kénytelenek az ember felügyelete mellett élni, biztosítani kell a megfelelő szabadságjogokat. Egy ember által tartott állatot nem lehet kitenni többek között fájdalomnak, betegségnek, sérüléseknek, illetve félelemnek és káros stresszhatásoknak.
A gond az, hogy amíg a mezőgazdasági haszonállatoknál és a kedvtelésből tartottaknál meg lehet ezt oldani, addig a kísérletekben részt vevő egyedeknél nem. Sőt sok esetben éppen ilyen negatív hatásoknak teszik ki a laborokban az állatokat.
Azért, hogy ezek előfordulását a legritkábbra csökkentsék, a modern jogrendszerű országokban, így az Európai Unió államaiban is, az állatokkal folytatott kísérletezés a lehető legszigorúbban szabályozott terület. – Hatalmas tévhit, hogy az állatkísérletek csak arról szólnak, hogy az abban részt vevőket kínozzák. Ma már állatkísérletet végezni ha nem is lehetetlen, de rettenetesen nehéz, a tevékenység roppant szigorú jogszabályokhoz kötött – hangsúlyozta Fodor Kinga.
Szigorúan szabályozott terület
Fontos alapelv, hogy állatot kísérletre csak akkor lehet használni, ha erre a célra tenyésztették őket. Ezek az egerek, nyulak, patkányok, hörcsögök vagy tengerimalacok éppen ezért rendkívül drágák. Miközben egy állatkereskedésben száz-kétszáz forintért meg lehet vásárolni egy egeret, addig egy kísérleti példány ára 1500 forintról indul. Egy speciális, például egy „génkiütött” egér azonban akár félmillió forintba is kerülhet. Emellett a jogszabály nagyon szigorú tartási feltételeket ír elő a kísérleti állatokra, és nemcsak állatvédelmi szempontok miatt. Ha ugyanis egy állat a nem megfelelő tartási feltételek miatt megbetegszik, akkor a nagyon drága kísérlet biztos, hogy eredmény nélkül zárul.
Húsz éve vagyok ezen a területen, összesen tizennégy kísérleti állatháznak voltam vagy vagyok a felügyelő állatorvosa, így van rálátásom és tapasztalatom. Ki merem jelenteni, hogy a modern állatházakban lakó kísérleti állatokat sokkal jobb körülmények között tartják, mint ugyanazon fajokat, egereket vagy patkányokat, otthon. Állatvédelmi szempontból csak azt lehet kifogásolni, hogy olyan beavatkozásokat végeznek rajtuk, amelyek esetleg fájdalmat okoznak
– mutatott rá a szakember. Hozzátette: azért, hogy ezt minél inkább elkerüljék, szigorúan szabályozzák azt is, hogy milyen vizsgálatokat, kísérleteket lehet állatokon elvégezni. Egy-egy vizsgálat vagy kísérlet engedélyezése vagy elutasítása két dolgon múlik. Egyrészt azon, hogy a beavatkozás mekkora fájdalmat okoz egy állatnak, illetve szem előtt tartják azt is, hogy a kísérlet milyen tudományos értékkel, eredménnyel kecsegtet. Ma már annyira szigorúak a jogszabályok, hogy ha egy kísérlet nagy szenvedést okoz az állatnak, akkor a legritkább esetben engedélyezik a beavatkozást. Ennek köszönhető, hogy ma már kozmetikai céllal sem lehet állatkísérleteket folytatni. Nagy szenvedéssel járó beavatkozásokat legfeljebb csak akkor engedélyeznek, ha azzal egy fajkipusztulást lehet megakadályozni vagy ha az emberi egészség védelme megkívánja.
A katasztrófahelyzet sok mindent felülír
A kutató elmondta, hogy az egyik ilyen vizsgálatot akkor szokták engedélyezni, amikor például egy beteg embert olyan bakteriális fertőzés gyanújával visznek be a kórházba, amelyhez olyan erőteljes kezelést kellene nála alkalmazni, ami más szerveket is tönkretehet. Ezt az emberi egészségre is veszélyes kezelést csak akkor kezdik meg, ha előtte megbizonyosodnak arról, hogy valóban fennáll a bakteriális fertőzés. Ennek kiderítése érdekében mintát vesznek az emberből, amit befecskendeznek egy kísérleti egérbe, amelyben, ha jelen van, nagyon gyorsan feldúsul a baktérium. Ezzel az ember életét meg lehet menteni. A másik típusú vizsgálatok a gyógyszerkísérletek, amikor például egy orvosság esetében meg akarják határozni, hogy mi az a maximális dózis, ami még nem okoz komoly mellékhatásokat.
– Évek óta végeznek állatokon vakcinavizsgálatot is. Egy-egy vakcina kifejlesztése nagyon hosszú idő, csak az állatkísérletek elvégzése akár két év is lehet. Az engedélyeztetés minimum fél-háromnegyed év, utána be kell szerezni az állatokat, le kell folytatni a kísérleteket. Ez az idő persze olyan katasztrófahelyzetnél, mint a koronavírus-járvány, jelentősen lerövidülhet, például azzal, hogy villámgyorsan lefolytatják az engedélyeztetést
– hívta fel a figyelmet Fodor Kinga. Ennek kapcsán a szakember rámutatott arra, hogy ma már a WHO és a gyógyszerkönyv a korábbi tapasztalatok alapján előírja, hogy mielőtt embereket oltanak be egy új szérummal, minimum két különböző állatfajon ki kell próbálni a vakcinát. Amikor kifejlesztenek egy új oltóanyagot, végeznek vele egy ártalmatlansági és egy hatékonysági vizsgálatot. Utóbbi úgy zajlik, hogy beoltják az állatot, majd vért vesznek tőle, és megnézik, hogy a szervezete mennyi ellenanyagot termelt. Az ártalmatlansági vizsgálatnál pedig növendék állatokat oltanak be a szérummal, és azt nézik, hogy megfelelően fejlődnek-e. Naponta mérik az állat súlyának növekedését, ami, ha nem a protokoll szerint változik, akkor elbukik a vakcina.
Minden egyedet nyilvántartanak
Fodor Kinga kitért arra is, hogy hosszú ideje nagy az ellenkezés az állatkísérletek miatt. A küzdelem akkor hagy alább, ha pánik tör ki az emberek között. Ezt tapasztalták 2006-ban, amikor a madárinfluenza tartotta rettegésben az emberiséget, és hasonló hangulatot eredményez 2020 eleje óta a koronavírus-járvány is.
Ami a jogszabályi hátteret illeti, az 1998-as állatvédelmi törvény rendelkezett először a kísérleti állatokról. Ez kimondja, hogy minden olyan beavatkozás állatkísérletnek minősül, ami minimum egy tűszúrásnyi fájdalmat okoz, illetve okozhat. Ezzel kapcsolatban Fodor Kinga megjegyezte: noha az emberek többsége azt gondolja, hogy az állatok nagy része súlyos besorolású kísérletekben vesz részt, ez nem igaz.
Ez az arány Magyarországon nyolc százalék, az európai uniós átlag pedig tíz százalék körüli évek óta.
Azóta pedig, hogy 1999-ben kijött az első állatkísérletes rendelet, folyamatosan csökkent a vizsgálatokban részt vevő állatok száma, és ez még inkább így van a jogszabály 2013-as szigorítása óta. Szintén fontos előírás, hogy minden év végén az összes kísérletben részt vevő állatról be kell számolni. Ha elpusztul egy állat, akkor arról jegyzőkönyvet kell készíteni.
A leggyakoribb felhasznált állat még ma is az egér, de nőtt az alacsonyabb rendűek aránya is. Fontos alapelv ugyanis, hogy ha egy kísérlet elvégezhető alacsonyabb rendű állatokkal, akkor azokat kell használni, a tudomány jelenlegi állása szerint ugyanis egy kétéltű vagy egy hal kisebb fájdalmat érez, mint egy emlős. Amit lehet, műállatokkal oldanak meg. Az Állatorvos-tudományi Egyetem például oktatási célokra most rendelt öt műpatkányt és -egeret, amelyek nagyon drágák ugyan, de sok mindent el lehet rajtuk végezni, és ezzel az oktatás egy részéből végleg ki tudják iktatni élő állatok felhasználását.
Fejlődő technika, növekvő költségek
Fodor Kinga érdeklődésünkre rámutatott arra, hogy a ma legálisan működő állatházak mindegyike megfelelő színvonalon működik. Ez azért is van így, mert ha valaki ma állatkísérletet akar végezni, akkor be kell jelentenie azt az állatvédelmi hatóságoknak, és akkor helyszíni szemle után a hely regisztrációs számot kap. Enélkül a kutató nem tud állatokat vagy éppen eszközöket rendelni az állatházába. S ha feketén meg is teszi, akkor az elért eredményről nem tud publikálni és nem tudja azt hivatalosan felhasználni, vagyis az illegális tevékenységnek nincs értelme. Ahol legális állatkísérleteket végeznek, ott fel kell állítani egy munkahelyi állatjóléti bizottságot, amely az engedélykérelmeket elsődlegesen elbírálja. Az engedélyt ugyan a hatóságok adják, de ez a bizottság is komoly szűrő a rendszerben.
– Az állatok szállítása és tartása is szigorú protokoll szerint folyik. Sok nagy laborcég van, amely táplálékot és tartási eszközöket készít, fejleszt. Ha utaztatják az állatokat, például az Egyesült Államokból, akkor ott a teljes útra felkészítik az egyedeket. Folyékony tápanyagot kapnak az útra – menet közben a szállítódobozokat nem lehet felnyitni –, amely a szükséges energiát, folyadékot tartalmazza, és közben az állat csak annyit ürít, amennyivel nem szennyezi be maga alatt a területet. Nagyon sokféle almot vagy búvóhelyet is készítenek a cégek, akár fajtánként, mint ahogy az állatok fogának koptatásáról is gondoskodnak. Ezek az eszközök nagyon sokba kerülnek, de fontosak az állatok megfelelő szállításához, tartásához.
Inkább szanatórium, mint kínzóhely
Az állatorvos-, az orvos-, és a biológusképzéseknek helyet adó egyetemeken általában több kísérleti állatház is van, az egyiket a közelmúltban szerelték fel a legmodernebb eszközökkel, ott csak egereket tartanak. Az egyedek nagy részén élethosszig tartó, fájdalommentes vizsgálatokat végeznek. A költségekről csak annyit, hogy az egerek olyan ketrecekben vannak, amelyeknek darabja harmincezer forint, de más drága eszközök – így például búvóhely vagy fészeknek való karton – is helyet kapnak az élőhelyükön. A ketreceknek saját, rendkívül költséges levegőztető rendszerük is van, a központi „agy” folyamatosan méri a hőmérsékletet, páratartalmat, és ha problémát észlel, akkor SMS-t küldve is tud jelezni a kutatóknak. Így tesz akkor is, ha egy állat esetleg elpusztul. Az állatok viselkedésén, szőrén egyértelműen látszik, hogy jól érzik magukat, és azért, hogy ez így is maradjon, a kutatók a lehető legritkábban zavarják az egereket. Tény, hogy amíg az állatházban levő, kísérletezésre tenyésztett állatok mindenből a legjobbat kapják, és várhatóan hosszú életet élnek majd, szabadban élő társaik sokszor éheznek, és közben ezer veszély leselkedik rájuk. A legtöbb állatház bejárata mellett például egércsapda várja a létesítményben lakókhoz hasonló, ugyanabba a fajba tartozó, de vadon élő, emiatt kártevőnek minősülő áldozatát.
Mértékletességre int az állatvédő
Állatvédőként a legfontosabb feladatunk a józan belátásokon alapuló, szélsőségektől mentes gondolkodás, amely szem előtt tartja az állatok érdekeit és az emberiség védelmét
– emelte ki a Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke. Szilágyi István hozzátette: meg kell találni a középutat, amely az emberiség mértékletes életmódja mellett teret enged az állatoknak is. Felhívta a figyelmet arra: az olyan kritikus területeken, mint az állatkísérletek, fontosak a jogszabályok. – Nem szabad, hogy feleslegesen használják az állatokat kísérletekre, ahogy ezt ma már nem is lehet megtenni hazánkban sem. Amíg azonban nem tudjuk teljes mértékben helyettesíteni az élő állatokat az orvosbiológiai vizsgálatokban, addig adjunk meg nekik mindent, amire szükségük van – emelte ki. (B. A.)
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Teknős Miklós)
