A kormány az ötezer lelkesnél kisebb településeknek a Magyar falu programot, a megyei jogú városoknak pedig a Modern városok programot hirdette meg, de a kabinet a többi települést sem hagyta magára az elmúlt években
– jelentette ki lapunk megkeresésére a Modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Gyopáros Alpár kifejtette: a kisvárosoknak nincs programszerű fejlesztési csomag, aminek két oka van. Szavai szerint ez részben azért alakult így, mert az előző hétéves finanszírozási ciklusban az európai uniós Terület- és településfejlesztési operatív program (TOP) forrásainak a döntő többsége ezeknek a településeknek jutott. Vagyis a TOP egyfajta kisvárosi program volt. – Emellett hazai forrásból nagyon sok olyan egyedi támogatási döntés született az elmúlt években is, amelyek a TOP-os csomagot kiegészítették. Mi magunk is koordinálunk számos beruházást, amelyek több száz milliárd forintos nagyságrendben szolgálják a kisvárosok fejlesztését. A beruházások száma és a forrásigény várhatóan növekedni fog – mutatott rá Gyopáros Alpár. Fontos megjegyezni, hogy e beruházásokon kívül a különböző szaktárcáknál több ezer kisebb-nagyobb fejlesztés van.
Támogatás egyedi döntés után
A kormánybiztos kifejtette, hogy a kisvárosi fejlesztési csomag a Modern városok program és a Magyar falu program közötti eljárás szerint működik. A Modern városok programnak az az egyedisége, hogy a kormány nevében Orbán Viktor miniszterelnök mindegyik településsel külön megállapodást kötött a fejlesztésekről, és az érintett települések azokat a beruházásokat valósítják meg, amelyeket 2015 és 2017 között határoztak meg. A Magyar falu programnál pedig minden évben pályázati rendszerben lehet támogatást szerezni a fejlesztésekhez. – A kisvárosok esetében viszont nincs eredeti megállapodás, mint a megyei jogú városoknál, de pályázati rendszer sincs, mint a falvaknál. A dolog úgy működik, hogy a települések jelzik a fejlesztési igényeiket, és a kormány támogatásáról egyenként születik döntés – fogalmazott Gyopáros Alpár.