A főváros utóbbi bő egy évtizedét vette vizsgálat alá Giró-Szász András politológus egy terjedelmes cikkben. Az alábbiakban az írás fő gondolatait idézzük.
Évtizedek óta Budapest Magyarország leggazdagabb, leginkább jómódú és legfejlettebb területe. Jóval magasabb a várható élettartam, magasabbak a fizetések és magasabb az egy főre eső GDP is, mint bárhol máshol hazánkban. Ennek ellenére, 2010-ben Tarlós István egy csőd szélén álló, adóssághegyekben úszó, elavult infrastruktúrával és eszközökkel – pl. buszok, metrók, villamosok, közterületi gépek, stb. – rendelkező fővárost vett át.
Ehhez képest 2019-ben úgy adta át Tarlós István a főpolgármesteri széket, hogy a főváros pénzügyei nemhogy rendezettek voltak, hanem az jelentős tartalékkal is bírt, felsorolhatatlan mennyiségű fejlesztés valósult meg a városban és jelentősen fejlődött a közlekedési infrastruktúra is. Gondoljunk csak arra, hogy ma már szinte csak új, modern buszokat látni az utcán, miközben modern metrókocsikon és sok helyütt modern villamossal utazhatunk a felújított épületek mellett.
A két korszak szaldója – azaz hogy milyen állapotba került Budapest a baloldali és a konzervatív vezetés alatt – mindenki számára egyértelmű kellene hogy legyen. Ahogy az is egyértelmű, hogy míg Tarlós István több száz milliárdos adóssággal vette át Budapestet, addig több száz milliárdos tartalékkal adta át. De hogyan sikerült mindezt elérni? Mindezek – mármint a Tarlós-korszak eredményei – nem a vak szerencsének köszönhetők, mögötte a kormány és a főváros közös, megfeszített munkája állt.
Adósságkonszolidáció
Ez kellett ahhoz, hogy a főváros ne fulladjon bele az adóssághalomba. A kormány átvállalta a főváros és a fővárosi kerületek adósságát.
A 2010-es kormányváltás követően megkezdett és véghez vitt adósságkonszolidáció legnagyobb nyertese egyértelműen Budapest. Megállapítható, hogy a fővárosi önkormányzat közel 218 milliárd forintos, a kerületek további 106 milliárd forintos adósságtól szabadultak meg. Kivételes módon – hiszen Budapest volt az egyetlen olyan település az országban, ahol egy önkormányzati cég is részesült adósságkiváltásba – a kormány a BKV adósságállományából is vállalt magára. Összességében így a fővárosi önkormányzattól, a fővárosi kerületektől és egyedi jelleggel a BKV-tól 375,6 milliárd forint adósságtól szabadította meg a kormány – azaz minden magyar adófizető – Budapestet.