Ahogy a magyar nemzet sem osztható fel határokkal, úgy a tudás sem áll meg az országhatároknál
− hangsúlyozta az innovációs és technológiai miniszter az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Márton Áron Szakkollégium felújított budapesti épületének keddi átadó ünnepségén. Palkovics László felidézte: a kormány 2016-ban döntött az addig hányatott sorsú Márton Áron Szakkollégium egyetemi integrációjáról, így az intézmény az ELTE vagyonkezelésébe került, amely meggyőzte a kormányt az intézmény mintegy 15 milliárd forintos felújításáról. Ennek első elemét kedden adták át,
az ötmilliárd forintos beruházás 518 férőhely modernizálását jelentette, valamint akadálymentes férőhelyek kialakítására is sor került.
Palkovics László arra is kitért, hogy a 2010 előtti kormányok úgy gondolták, hogy a magyar felsőoktatás intézményi, infrastrukturális ügyeit nem az államnak kell megoldania, hanem PPP-projekteket hoztak létre, amelyek Magyarországon nem működtek, ezért a mostani kormány a kiváltásukról döntött. Tájékoztatása szerint már több mint 150 milliárd forintot költöttek arra, hogy mintegy ötven nem működő konstrukciót kiváltsanak. Csak tavaly ötvenmilliárd forintot fordítottak kilenc egyetem, köztük az ELTE külső adósságállományának kiváltására − jegyezte meg. A tárcavezető jelezte azt is, hogy ezekkel az intézkedésekkel háromszázezer négyzetméternyi nettó alapterületű épület került a felsőoktatási intézmények tulajdonába, amivel az intézmények több mint tízmilliárd forintot spórolnak évente, amit más fejlesztésekre tudnak fordítani.
Palkovics László szerint a felsőoktatás számai is büszkeségre adnak okot:
a felsőoktatásra fordított összeg idén eléri a GDP két százalékát, amivel Európa országai között az elsők közé került Magyarország. Külön szólt a 2700 milliárd forintos felsőoktatási fejlesztési programról is, amely egyetemi fejlesztésekre vonatkozik, és alapvetően az oktatási és kutatási infrastruktúra fejlesztését szolgálja. Megjegyezte: 2021–2022-ben több mint kétszázmilliárd forintot fordítanak az egyetemek működésére, ebből 64 milliárd forintnyi forrás csak a béremelések fedezetéül szolgál.
A miniszter beszámolóját követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem kancellárja arról beszélt, hogy az elmúlt években az ELTE összes kollégiumában voltak fejlesztések, nagy részükben gépészeti, illetve energetikai felújításokat végeztek, amelyek egyben évente százmilliós megtakarítást jelentenek az intézmény számára, emellett a beruházások környezeti hatásait is fontosnak nevezte. Scheuer Gyula a felújított épülettel összefüggésben kiemelte: az intézményt úgy tervezték meg, ahogy a XXI. században elképzeljük a kollégiumi szolgáltatásokat. Tájékoztatása szerint
a kollégiumban családbarát szobákat is kialakítottak, a beruházás második ütemében pedig a sportolást, a közösségi életet elősegítő fejlesztések lesznek, valamint színpadot is építenek.
A Márton Áron Kollégium és Szakkollégium további célja a szorgalmas, tanulni, fejlődni vágyó külhoni fiatalok magyarországi tanulmányainak elősegítése, felkészítése az értelmiségi szerepre és nem utolsósorban a határon túli identitás megőrzésére, függetlenül attól, hogy mely országból érkeztek, hova tartanak, meddig maradnak Magyarországon − erről már Borhy László, az ELTE rektora beszélt. Mint mondta, a Márton Áron Kollégium lakóinak többsége budapesti felsőoktatási tanulmányokat folytató hallgató, a szakkollégium pedig a munkájával segíti a kisebbségben élő magyarság nemzethez tartozásának tudatát. Az intézmény ezt mindig is fontos küldetésének tekintette, ezért támogatják hosszú távú fennmaradását − húzta alá.
Borítókép: Palkovics László beszédet mond az ELTE Márton Áron Szakkollégium felújított óbudai épületének avatásán (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
