– Tisztelt Közönség! Most Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke mond beszédet – mondta be a konferanszié a budapesti Kossuth téren összegyűlt tömegnek 1992. október 23-án. Az ünneplők közül sokan ekkor füttykoncertbe kezdtek, a „Le vele!” felkiáltás is tisztán hallható volt, majd később elhangzott a „Mondjon le!” szólam is. Az elnök némán méregette a tömeget, nem tudta, hogy belekezdjen-e beszédébe, majd inkább úgy döntött, hogy elsétál a piros-fehér-zöld színekbe öltözött Parlament lépcsőiről. A köztévé Esti Egyenleg című műsora úgy számolt be az eseményről, hogy „nyilasegyenruhába öltözött skinheadek” megakadályozták, hogy Göncz Árpád elmondja beszédét.
Az akkor 18 éves Molnár Zsolt későbbi MSZP-s politikus is ott volt a tömegben, és a Hír TV által 2014-ben bemutatott archív felvételek szerint a téren megjelent skinheadekkel együtt skandált. Az eset kapcsán utólag Molnár kiemelte, hogy ő maga nem volt skinhead. A képet árnyalja, hogy a rajta levő kapucnis pulóver olyan viselet volt, amilyet a szélsőjobboldali szubkultúra tagjai előszeretettel viseltek akkoriban. Az ügy kapcsán 1992-ben a Nemzetbiztonsági Hivatal is jelentést készített, azonosítva a részt vevő szélsőjobboldaliakat és szervezeteiket, Molnár Zsolt neve azonban nem szerepelt a jelentésben, amit később maga a politikus hozott nyilvánosságra.
Molnár Zsoltnak Göncz Árpád kifütyülésében való részvétele épp olyan, mint későbbi politikai karrierje: ellentmondásos. Miközben Molnár több mint egy évtizede a szocialisták erős emberének számít, aközben számos olyan pletyka kering róla, hogy ő egy fideszes kém. A híresztelések ellenére 2022-ben befutó helyet kapott az ellenzéki összefogás listáján.
Korai évek
A parlament honlapján elérhető életrajza szerint Molnár 1974-ben született Budapesten, 1993-ban érettségizett az I. kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban.
– Politikai meggyőződés nélküli végzős budai gimnazistaként, két gyerekkori barátommal, kíváncsiságból mentem ki a Kossuth térre, majd belekerültünk az utca forgatagába – nyilatkozta később a Népszabadságnak az elhíresült 1992-es kifütyülésről, amely ügy csak a 2014-es választási kampányban került elő.
Molnár meglehetősen szívósan verte vissza az állítólagos skinhead múltjára vonatkozó vádakat: soron kívüli, „születéséig visszamenő”, C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzést kért magával szemben, hogy bizonyítsa, sosem volt kapcsolata szélsőségesekkel. Az eredmény nem lehetett kérdéses, hiszen 2014 és 2018 között az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát vezette elnökként – csakúgy, mint az azt megelőző három évben.
Molnár 1998-ban diplomázott jogászként az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, mint azt az Országgyűlés honlapján fellelhető életrajzában írja, „summa cum laude” minősítéssel.
1998 és 2002 között ügyészségi fogalmazóként dolgozott a Budapesti III. Kerületi Ügyészségen, valamint a Fővárosi Főügyészségen. Ezt követően 2002-ben jogi szakvizsgát tett és önálló ügyvédi irodáját vezette. Szakterülete a társasági és gazdasági jog volt, valamint a társasházakkal felmerülő jogi problémák megoldása. Ebből az időszakból az az igazán izgalmas, ami Molnár önéletrajzában nincs benne.
A 2014-es kampányban megszellőztették – vélhetően a politikus MSZP-n belüli ellenfelei –, hogy 2002-ben Molnár Zsolt a Fideszhez is közel került. Mint arról az Origo beszámolt, Molnár az óbudai helyi önkormányzati választási bizottságban a Fidesz és az MDF delegáltja volt. A testület a választás tisztaságát felügyelte, ami egy technikai feladat volt, vagyis komoly politikai tisztséget nem jelentett, de valamennyi bizalmat feltételezett. Molnár Zsolt az esettel kapcsolatban annyit közölt: jó kapcsolatot ápolt a fideszes Menczer Erzsébettel, akinek pártját jogi tanácsokkal is segítette ebben az időben.
Mint mondta, ekkoriban még egyfajta politikai útkeresésben volt. – Ez a folyamat nem úgy zajlott le bennem, ahogy az ember futballszurkoló lesz – fogalmazott, amivel arra utalt, hogy szerinte az esetek többségében az ember azért választ egy focicsapatot, mert az édesapja is annak a klubnak szurkolt. Ez az ő esetében tudatos döntés volt.
Hozzátette, hogy az elkövetkező években a 2002-ben II. kerületi polgármesterséget elnyerő Horváth Csaba által képviselt értékrend közelebb állt hozzá, ezért lépett be az MSZP-be 2004-ben. „Meggyőző volt, amit Horváth csinált, jó közösséget ismertem meg a II. kerületben” – mondta.
Felívelő politikai karrier
Molnár Zsolt 2006 óta az Országgyűlés tagja. Ekkor még a maitól eltérő választási rendszerben, Molnár 2006-ban és 2010-ben is a budapesti területi listáról jutott be a parlamentbe, 2014-ben és 2018-ban országos listáról, vagyis lényegében sosem mérettette meg magát egyéni képviselőként. Ez azonban nem hátráltatta karrierje felívelését, az MSZP-ben meginduló fiatalítás neki is kedvezett. Kormányzati pozíciót ugyan nem vállalt a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején, de 2006-tól kezdve tagja lett az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának, majd 2011 és 2018 között a testület elnöke volt. A Nemzetbiztonsági Bizottságban szokás szerint ellenzéki politikus tölti be az elnöki posztot, így eshetett a választás Molnárra.
A pártban betöltött szerepe kapcsán is egyértelmű, hogy 2010 után játszott fontosabb szerepet az MSZP életében. 2005-től 2012-ig az MSZP II. kerületi szervezetének elnöke, majd 2012–2014 között az MSZP budapesti elnöke, 2014 és 2018 között a párt országos elnökségének tagja. 2018-ban a közösség budapesti elnökévé választották. 2010-ben az MSZP budapesti kampányfőnöke, 2014-ben pedig a párt országos kampányának „egyik vezetője” – ahogy olvasni lehetett önéletrajzaiban.
Molnár 2010 utáni felemelkedése egyértelműen az MSZP folyamatos leépülésével áll összefüggésben. Sok korábbi meghatározó szocialista politikus kiöregedett, vagy megkérték, hogy húzódjon háttérbe, illetve Gyurcsány Ferenc új pártjában, a Demokratikus Koalícióban folytatta a karrierjét. Az MSZP egyre fogyó támogatottsága szintén abba az irányba hatott, hogy Molnárnak egyre kevesebb politikussal kellett megharcolnia a vezető pozíciókért. Maga Molnár egyébként Mesterházy Attila szövetségeseként emelkedett fel, a fővárosban pedig Horváth Csaba és Hagyó Miklós egyengette az útját.
A 2014-es választási kampány után vetődött fel először komolyabban a baloldali közvéleményben, hogy „Molnár Zsolt áruló”, vagyis MSZP-s politikusként a Fidesznek dolgozik. Molnár „együttműködése” többek között azzal kezdődött, hogy a baloldali sajtó megszellőztette: az V. kerületben Rogán Antal polgármestersége idején közösen üzemeltetett egy szoláriumot a Banco-Invest nevű céggel, amely több ingatlant is vásárolt korábban az V. kerületi önkormányzattól. Az üzlettel kapcsolatban az MSZP-s politikus semmilyen kérdésre nem volt hajlandó válaszolni, mondván, magánjellegű kapcsolatairól nem beszél a nyilvánosságban.
Ugyanígy nem vette jó néven a baloldali értelmiség, amikor Molnár megszervezte, hogy véget érjen az évtized – saját magukra nézve – legkellemetlenebb ellenzéki akciója, az „MTVA ostroma”. Emlékezetes, 2018 decemberében Bangóné Borbély Ildikó, Hadházy Ákos, Szél Bernadett és Kunhalmi Ágnes több más ellenzéki politikus társaságában betört a közmédia székházába és egy petíciót akart beolvasni élő adásban. Az akció lényege az volt, hogy megzavarják a köztévé műsormenetét. A több napig tartó balhé során egyes ellenzéki képviselők az MTVA Kunigunda utcai székházában bent is aludtak, napközben pedig a biztonsági őrökkel dulakodtak. Az elképesztő jeleneteknek az vetett véget, amikor a két napos „ostrom” után megjelent Molnár Zsolt, aki arra kérte képviselőtársait, hogy hagyják abba a kellemetlen akciót.
Többen kiáltottak árulást, ám egy alternatív nézőpont szerint a szocialista politikus talán csak az ellenzéki képviselők maradék méltóságát igyekezett megőrizni.
Emlékezetes még, amikor a 2018-as választás előtt az MSZP Botka László szegedi polgármestert jelölte miniszterelnöknek. Mint arra sokan emlékezhetnek, Botka kampánya nem jutott el a célegyenesig, mert nyíltan szembeszállt Gyurcsány Ferenccel, akit ki akart űzni a baloldali összefogásból. A szegedi polgármester terve végül kudarcot vallott, és egy sajtótájékoztatón, szinte sírva jelentette be visszalépését és azt, hogy „a Fidesz árulói mélyen beépültek az ellenzékbe”. Ebben az időszakban az egyik ilyen júdást Molnár Zsoltként azonosította.
A vádak komolytalanságát azóta az élet bizonyította, hiszen Molnár ismét befutó helyet kapott az ellenzéki összefogás listáján. A kérdés, hogy a korrupciós ügy változtat-e ezen.
Még a pénzes táskát is megtartotta
Mint az már tavaly nyáron kiderült, a SYS IT Services Kft. és a társaság alá tartozó cégháló mintegy 19 milliárd forintnyi fiktív számlát állított elő, amelyből vesztegetési pénzeket fizettek és a cégvezetők saját zsebébe is jutott.
A SYS IT egyik munkatársa, Fuzik Zsolt intézte a kenőpénzek átadását a cégcsoporton belül. Valószínűleg a múltja miatt esett rá a választás: 2008-ban a BKV informatikai igazgatójaként keveredett egy vesztegetési ügybe. A 2017-ben véget ért eljárásban egyébként felmentették.
Fuzik 2021 nyarán ismét a hatóságok célkeresztjébe került, és a férfi ekkor úgy döntött, hogy vádalkut köt és enyhébb büntetésért cserébe olyan bűncselekményeket ismer be, amelyekről addig nem tudott a Központi Nyomozó Főügyészség. Fuzik Zsolt vallomását a hatóságok poligráffal ellenőrizték, és a vizsgálat szerint igazat mondott, amikor a vesztegetésekről beszélt.
A nyilvánosságra került adatok szerint ismét a BKV lett Fuzik veszte. A társaság ugyanis 2019 nyarán kötött szerződést a SYS IT Services Kft.-vel a cég informatikai rendszereinek üzemeltetésére. A többmilliárdos szerződés felkeltette Baja Ferenc figyelmét. Az egykori szocialista nagyágyú azt mondta a SYS IT vezetőinek, hogy ha Karácsony Gergely megnyeri a főpolgármester-választást, akkor ő maga és Molnár Zsolt pénzt fognak kérni, hogy „ne támadják meg” a közbeszerzést az új városvezetésnél. Baja Ferenc a főpolgármester informatikai tanácsadójának mondta magát és 30 millió forintot kért, míg Molnár Zsolt 40 milliót.
– 2019 második felében 40 millió forint vesztegetési pénzt adtam át Molnár Zsolt országgyűlési képviselőnek – jelentette ki vallomásában Fuzik Zsolt. A pénz átadásának a körülményeiről elmondta, Molnárral 2019. augusztus 6-án találkoztak délelőtt 10 órakor a Casa Bianka étterem előtt, az V. kerületben, ahonnan az Olimpia parkba sétáltak.
Fuzik a pénzt egy fekete bőr Hugo Boss irattáskában vitte magával. A parkban leültek egy padra, majd odaadta a politikusnak a táskát, aki megköszönte és azt mondta: „rendben vagyunk”. Fuzik Zsolt vallomásában megemlítette, hogy a táskát nem kapta vissza.
Molnár Zsolt a vesztegetésről szállingózó hírekre az ATV-ben reagált, ahol igyekezett előremenekülni. Közölte, valóban találkozott Fuzik Zsolttal és egy padon ülve beszélgettek az Olimpia parkban, de tagadta, hogy pénzt vett volna át a férfitól.
Borítókép: Molnár Zsolt (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
