Nyílt levél a német kancellárnak: politika feletti kiállást vár a magyar zsidóság

Az antiszemitizmussal szembeni fellépés politikai elköteleződések felett kell álljon itthon is és Németországban is — írta Olaf Scholzhoz intézett nyílt levelében Köves Slomó. Az EMIH — Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija Márki-Zay Péter és Gyöngyösi Márton zsidóellenes kijelentéseivel kapcsolatban azt kérdezi a német kancellártól, ezek elképzelhetők lennének-e az országában? A levéllel kapcsolatban megkerestük a német kancelláriát, válaszuk esetén beszámolunk róla.

Budapest, 2020. január 17. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetõ rabbija beszédet mond a budapesti gettó felszabadulásának 75. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen az egykori gettó emlékfalánál a VII. kerületi Dohány utcában 2020. január 17-én. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

„Ha a német kormánykoalíció olykor kritikusan tekint is a jelenlegi magyar kormányra, ez nem jelenthet menlevelet az antiszemitizmusra egy olyan szövetség soraiban, amely a választások után a következő magyar kormányt szeretné megalakítani. A következetesség számomra az antiszemitizmus minden megnyilvánulási formája elleni harcot jelenti, nem csak az azok ellenit, amelyek a politikai ellenfelünk soraiból valók” 

– áll többek között abban a nyílt levélben, amelyet Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija intézett Olaf Scholz német kancellárhoz. 

A még februári keltezésű levelet a Jüdische Rundschau német havilap közölte csütörtökön a honlapján. Köves – mint írja – azért fordul Scholzhoz, valamint a német közvéleményhez és a németországi zsidósághoz, mert Németország korábban „vörös vonalakat” húzott az antiszemitizmussal kapcsolatban. Most viszont a rabbi úgy véli,

 egyes magyar közszereplők következetlensége nem választható el attól a kétszínűségtől, amely Németországban is megtalálható.

„A német hozzáállásban előretörő következetlenség egész Európában gyengíti annak esélyeit, hogy az antiszemitizmus elleni harc közös, az ideiglenes politikai érdekek feletti üggyé válhasson” – írja. 

A vezető rabbi nemcsak Németországot, hanem egész Európát érintő rossz hírnek nevezi, hogy az elmúlt években repedések jelentkeztek az antiszemitizmussal szembeni német következetesség addig szilárd alapjaiban.

Pedig – mint Köves Slomó írja – Németország korábban évtizedek óta szüntelenül bizonyította, hogy elkötelezi magát az európai zsidó közösségek mellett, feladatának tekinti Izrael korlátlan támogatását, továbbá folyamatosan és következetesen fellép az antiszemitizmus minden megnyilvánulási formájával szemben.

Köves Slomó Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelölt a közelmúltban tett kijelentéseivel kapcsolatban kérdéseket is intéz nyílt levelében a kancellárhoz, akinek szociáldemokrata–zöld–liberális kormánykoalíciója a magyar baloldallal együtt alkot európai pártcsaládokat és foglal velük helyet egyazon padsorokban az Európai Parlamentben. Így megkérdezi, 

Németországban elképzelhető lenne-e, hogy az ellenzéki szövetség listavezetője a zsidó származású tagok számát latolgassa a jelenlegi magyar kormánypártban, illetve egy melegházasságban élő homofób zsidó tanácsadóként utalhasson a Fidesz egy évek óta elhunyt tanácsadójára? 

(Köves levelében nem szerepel a név, de Márki-Zay alighanem Arthur Finkelstein amerikai kampánytanácsadóra utalt.)

A vezető rabbi felteszi a költői kérdést a német kormányfőnek Márki-Zaynak a fonyódi választási fórumon tett kijelentésével kapcsolatban is. Mint emlékezetes, a baloldali kormányfőjelölt – a jobbikos Steinmetz Ádám mellett felszólalva – arról beszélt, szövetségük egy „szivárványkoalíció”, amelyben a liberálisokat, a kommunistákat, a konzervatívokat és a fasisztákat külön-külön képviselik. Márki-Zay az eseményen azt is hozzátette, gerinces emberként mindenki megtarthatja a saját világnézetét. 

Köves a jobbikos Gyöngyösi Márton 2012-es szavaira visszautalva ugyancsak rákérdez: Németországban vajon elképzelhető lenne-e, hogy egy 16 százalékos párt képviselője a parlament plenáris ülésén így fogalmazzon: „Itt lenne az ideje annak, hogy felmérjük az itt élő, és különösen a magyar Országgyűlésben és kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára”?

 „Az ön hazájában lehetséges lenne-e, hogy ez az ember kilenc évvel később pártja elnökhelyettese legyen, és jelentős szerepre készüljön ellenzéki baloldali és liberális pártok egy választási szövetségében?”

 – kérdezi az EMIH vezető rabbija Scholzot.

A levél utal a Németországra és Magyarországra is kitérő antiszemitizmus-felmérésekre, de Köves megjegyzi, azt is le kell ugyanakkor szögezni, hogy „nem lehet a helyzetet csak a kutatási eredményekre alapozva megítélni, hanem a mindenkori összefüggésében kell nézni”. Ugyan Magyarországon azok száma, akik antiszemita nézeteket vallanak, húsz százalékkal nagyobb, mint a németeknél, hazánkban viszont 2020-ban 34 antiszemita bűncselekményt követtek el, míg Németországban 2275-öt.

Köves Slomó a Neokohn zsidó tematikájú internetes lapnak adott interjújában ezt mondta a Scholznak írt leveléről: „Bizonyos értelemben párhuzamot látok a német és a magyar közélet között, és erre a párhuzamra szerettem volna felhívni a német és különösen a zsidó német közélet szereplőinek figyelmét. Miközben a politikai vezetők deklarálják a zsidóság melletti elköteleződést, politikai megfontolásokból nagyvonalúan a szőnyeg alá söpörnek Izrael-ellenes megnyilvánulásokat, nem is beszélve a zsidó közösség biztonságának érzékelhető romlásáról. Messzemenő következményei lehetnek, ha a német politika következetessége megkérdőjelezhető. Az antiszemitizmussal szembeni fellépés politikai elköteleződések felett kell álljon itthon is és Németországban is” – tette hozzá.

Borítókép: Köves Slomó beszédet mond a budapesti gettó felszabadulásának 75. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen az egykori gettó emlékfalánál a VII. kerületi Dohány utcában 2020. január 17-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)