Orbán Viktor: Nem tehetjük tönkre magunkat

Nem teljesítheti a magyar kormány azt az ukrán és baloldali kérést, hogy zárja el az orosz gázt, mert azzal csak saját magunkat tennénk tönkre – erről beszélt tegnap Orbán Viktor. A kormányfő kijelentését alátámasztják az eddig látott nyugat-európai energiapiaci folyamatok: egekbe szökő rezsidíjak, korlátozott ipari termelés és élelmiszerár-emelkedés.

Ha pedig most leállna az orosz gáz szállítása, a következő ősszel akár élelmezési problémákkal is szembe kellene néznünk, de már most több iparvállalat a termelése korlátozására kényszerül a magas gázárak miatt. Ha nincs gáz, akkor nincs ipar sem, aminek az eredménye azonnali recesszió volna az Európai Unióban. A lakosságra nézve pedig komoly fenyegetést jelentenek az egekbe szökő rezsidíjak, de ennél is nagyobb veszély, ha végső esetben az ellátásukat, a fűtést is korlátozni kell.

A folyamat Nyugat-Európában már elkezdődött. Habár ellátási problémák nincsenek, a háborús konfliktus és a Moszkvával szemben hozott szankciók lebegtetése megtette a hatását: az utóbbi hetekben sorra érkeznek a lakossági energiadíjak brutális emelkedéséről szóló hírek. Németországban például már az év elején, a háború kirobbanása előtt emelkedett a gáz ára a korábbi háromszorosára, és egy átlagos család havi áram- vagy gázfogyasztása több mint százezer forintnak megfelelő összegre nőtt.

Az orosz gáztól csekély mértékben függő Belgium lakosai is jelentősen tartanak attól, mekkora számlát hoz legközelebb a postás. Csak az év eleje óta havi 125 euróval (körülbelül 46 ezer forinttal) fizetnek többet a háztartások a gáz- és villanyszámlákra. Januárban a szolgáltatók úgy becsülték, hogy ez a gáz esetében mintegy negyvenhét, az áramszolgáltatás terén pedig huszonöt százalékos növekedést jelent, csak a múlt év végéhez képest. Ezzel egy átlagos család éves energiaszámláinak összege immár több mint ötezer euróra, azaz mintegy 1,8 millió forintra rúg – derült ki a flamand közmédia által nemrég készített kutatásból. Lapunk megkérdezte a Brüsszelben élő Laurát, ő mit tapasztal a nyugati energiaválságból. Mint azt a fiatal nő elmondta, ő átalánydíjat fizet az energiaszámláira, de 

már valamennyi szolgáltató levélben jelezte, hogy az éves elszámoláskor jócskán megugrott díjakra kell számítani. Annak a lehetőségét is jelezték a levélben, hogy kezdjünk el előre, nagyobb részleteket fizetni

– mondta.

Emlékezetes, hogy a brüsszeli szövetségi kormány februárban maga is rezsicsökkentésről döntött, ennek értelmében időszakosan, március elseje és július elseje között csökkentik a villamos energia áfáját, valamint egyszeri, százeurós kedvezményt adnak a fogyasztóknak. A múlt heti EU-csúcson egyébként maga Alexander De Croo belga miniszterelnök is úgy érvelt: katasztrofális következményekkel járna az európai gazdaságra nézve, ha az Európai Unió kiterjesztené a szankciókat az orosz energiaszektorra. Márpedig Belgium mindössze a gázszükségletei négy százalékát kapja Oroszországtól, ugyanakkor friss elemzések s az energiaárak alapján a piaci áringadozásoknak jócskán ki van téve. Ennek nyomán nem nehéz elképzelni, hogy Magyarországra milyen hatással lenne az Oroszországból érkező energiahordozók szállításának leállítása.

Borítókép: Az Amur gázfeldolgozó üzem  (Fotó: Pavel Levov)