időjárás 1°C Balázs 2023. február 3.
logo
A kormányfő szerint úgy nem segíthetünk Ukrajnán, hogy Magyarországot válságba sodorjuk

Orbán Viktor: Nem tehetjük tönkre magunkat

Judi Tamara-Somogyi Orsolya
2022.03.30. 06:15
Orbán Viktor: Nem tehetjük tönkre magunkat

Nem teljesítheti a magyar kormány azt az ukrán és baloldali kérést, hogy zárja el az orosz gázt, mert azzal csak saját magunkat tennénk tönkre – erről beszélt tegnap Orbán Viktor. A kormányfő kijelentését alátámasztják az eddig látott nyugat-európai energiapiaci folyamatok: egekbe szökő rezsidíjak, korlátozott ipari termelés és élelmiszerár-emelkedés.

– Bármennyire is az ukránokkal dobog a szívünk, az nem segítség, ha közben tönkretesszük magunkat – hangsúlyozta Orbán Viktor a közösségi oldalán közzétett videójában. A kormányfő szerint ezért az ukránoknak és a magyar baloldalnak azt a kérését, hogy zárjuk el az Oroszországból érkező gázvezetékeket, nem tudják teljesíteni, ugyanis ennek következtében Magyarország menne tönkre. – A háború rombol, a béke épít. Belesodródunk vagy nem. Ez lett a legnagyobb tétje a választásoknak – húzta alá a miniszterelnök.

De mire gondol a kormányfő, amikor arról beszél, hogy tönkretesszük magunkat azzal, ha elzárjuk az Oroszországból érkező gáz- és olajcsapokat? Egy egyszerűen megérthető piaci dominóhatást ért ezalatt: az energiahordozók piaci hiányából az energiaszolgáltatások árának drasztikus emelkedése fakad, ezek pedig végül az ipar leállásához, munkahelyek megszűnéséhez, gazdasági hanyatláshoz, élelmiszer-ellátási gondokhoz és nem utolsósorban akár fűtetlen otthonokhoz vezetnek. 

Márpedig a baloldal, valamint egyes európai és az ukrán döntéshozók azt követelik hazánktól, hogy szüntesse be az orosz energiatermékekkel való kereskedést. Szerintük az embargó nyomán, Moszkva ezen bevételi forrását elzárva, gátolható lenne az Oroszország által indított háború finanszírozása. Csakhogy egy ilyen lépés nagyon hamar visszaütne a szankciókat kiszabó államokra. Ha most elzárnák az orosz gázcsapokat, a készletek még elegendők lennének a fűtési szezon végéig, de a következő télre már lehetetlen volna felkészülni.

A Magyarország-ellenes követeléseknek való megfeleléssel végső soron saját magunkat véreztetnénk ki. Már a háború kitörése előtt, az előző fél évben megmutatkozott, hogy hová vezet a földgáz kínálati hiánya. Az akkor kialakult szűkös kínálat miatt folyamatosan emelkedett a gáz szabadpiaci ára, ami megdrágította a műtrágyagyártást is, sőt egyes üzemeket le is kellett állítani. Ennek árfelhajtó hatása csakhamar jelentkezett az európai, így a hazai élelmiszer-ellátási láncokban is. 

Ha pedig most leállna az orosz gáz szállítása, a következő ősszel akár élelmezési problémákkal is szembe kellene néznünk, de már most több iparvállalat a termelése korlátozására kényszerül a magas gázárak miatt. Ha nincs gáz, akkor nincs ipar sem, aminek az eredménye azonnali recesszió volna az Európai Unióban. A lakosságra nézve pedig komoly fenyegetést jelentenek az egekbe szökő rezsidíjak, de ennél is nagyobb veszély, ha végső esetben az ellátásukat, a fűtést is korlátozni kell.

A folyamat Nyugat-Európában már elkezdődött. Habár ellátási problémák nincsenek, a háborús konfliktus és a Moszkvával szemben hozott szankciók lebegtetése megtette a hatását: az utóbbi hetekben sorra érkeznek a lakossági energiadíjak brutális emelkedéséről szóló hírek. Németországban például már az év elején, a háború kirobbanása előtt emelkedett a gáz ára a korábbi háromszorosára, és egy átlagos család havi áram- vagy gázfogyasztása több mint százezer forintnak megfelelő összegre nőtt.

Az orosz gáztól csekély mértékben függő Belgium lakosai is jelentősen tartanak attól, mekkora számlát hoz legközelebb a postás. Csak az év eleje óta havi 125 euróval (körülbelül 46 ezer forinttal) fizetnek többet a háztartások a gáz- és villanyszámlákra. Januárban a szolgáltatók úgy becsülték, hogy ez a gáz esetében mintegy negyvenhét, az áramszolgáltatás terén pedig huszonöt százalékos növekedést jelent, csak a múlt év végéhez képest. Ezzel egy átlagos család éves energiaszámláinak összege immár több mint ötezer euróra, azaz mintegy 1,8 millió forintra rúg – derült ki a flamand közmédia által nemrég készített kutatásból. Lapunk megkérdezte a Brüsszelben élő Laurát, ő mit tapasztal a nyugati energiaválságból. Mint azt a fiatal nő elmondta, ő átalánydíjat fizet az energiaszámláira, de 

már valamennyi szolgáltató levélben jelezte, hogy az éves elszámoláskor jócskán megugrott díjakra kell számítani. Annak a lehetőségét is jelezték a levélben, hogy kezdjünk el előre, nagyobb részleteket fizetni

– mondta.

Emlékezetes, hogy a brüsszeli szövetségi kormány februárban maga is rezsicsökkentésről döntött, ennek értelmében időszakosan, március elseje és július elseje között csökkentik a villamos energia áfáját, valamint egyszeri, százeurós kedvezményt adnak a fogyasztóknak. A múlt heti EU-csúcson egyébként maga Alexander De Croo belga miniszterelnök is úgy érvelt: katasztrofális következményekkel járna az európai gazdaságra nézve, ha az Európai Unió kiterjesztené a szankciókat az orosz energiaszektorra. Márpedig Belgium mindössze a gázszükségletei négy százalékát kapja Oroszországtól, ugyanakkor friss elemzések s az energiaárak alapján a piaci áringadozásoknak jócskán ki van téve. Ennek nyomán nem nehéz elképzelni, hogy Magyarországra milyen hatással lenne az Oroszországból érkező energiahordozók szállításának leállítása.

Borítókép: Az Amur gázfeldolgozó üzem  (Fotó: Pavel Levov)

Háború Ukrajnában

Mit tud kezdeni Ukrajna az új amerikai rakétákkal?

A dosszié összes cikke
Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.