Orosz-ukrán háború: a magyarok önmérsékletet és józanságot várnak el

A megkérdezettek 91 százaléka úgy látja, hogy mérsékelni kell a feszültségeket az orosz–ukrán válsággal kapcsolatban – állapítható meg a Századvég márciusi közvélemény-kutatásából. A felmérés feltérképezte, hogy a magyar lakosság kit tart felelősnek a fegyveres konfliktus elmérgesedéséért, mit gondol hazánk Oroszországhoz fűződő viszonyáról, valamint a Magyarország által követendő irányról a kialakult válsághelyzettel összefüggésben.

Harkiv, 2022. február 27. Ukrán katonák vizsgálnak egy kiégett katonai jármûvet Harkivban 2022. február 27-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erõk mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a fõváros ellen is hadmûveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenõrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekrõl is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetõintézkedéseket Moszkva ellen. MTI/AP/Marienko Andrew Fotó: Marienko Andrew

Magyarország az elmúlt években kiegyensúlyozott viszonyra törekedett Oroszországgal és Ukrajnával

A Századvég elemzése szerint az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus nem tekinthető új keletűnek. A Krím félsziget 2014-ben bekövetkezett orosz megszállása óta a két ország viszonyában állandósult a feszültség, így a február végén kezdődő – Oroszország által foganatosított – ukrajnai katonai műveletek az elhúzódó válság újabb fejezeteként értelmezhetők. Tekintettel arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök lépései eszkalálták a szóban forgó konfliktust, kevésbé meglepő, hogy a magyar megkérdezettek körében összességében többen tartják felelősnek Oroszországot (32 százalék) a helyzet elmérgesedéséért, mint a Zelenszkij vezette Ukrajnát (13 százalék).

A Századvég felmérése rávilágít azonban arra, hogy a magyarok 47 százaléka szerint mindkét felet felelősség terheli a konfliktus elmérgesedéséért, melynek hátterében feltehetően az áll, hogy a közvélemény a fegyveres konfliktus mihamarabbi békés rendezését szorgalmazza, elkerülve annak európai méretűvé válását.

Magyarország az elmúlt években kiegyensúlyozott, békés viszonyra törekedett Oroszországgal és Ukrajnával egyaránt. A felmérés szerint mindössze a válaszadók 25 százaléka látja úgy, hogy a magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin érdekeit szolgálná, míg

az elsöprő többség (71 százalék) úgy véli, hogy Orbán Viktor Oroszországgal is békés viszonyt kíván fenntartani, garantálva ezzel a magyar gáz- és energiaellátást – írja a Századvég.

Ehhez hasonlóan a megkérdezettek kétharmada (66 százaléka) szerint Magyarország elmúlt években kialakított viszonya Oroszországgal a jelen helyzetben előnyös hazánk békéjének és biztonságának megőrzése,

Magyarország háborús érintettségének elkerülése szempontjából, ugyanakkor 25 százalékuk ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg.

A közvélemény továbbra is a konfliktus békés rendezésének pártján áll

A baloldali pártok, illetve a velük szimpatizáló médiumok egy része az Oroszország elleni agresszív fellépést szorgalmazza. A kutatás alapján megállapítható azonban, hogy – a Századvég februárban mért adataival egyezően –

10-ből 9 magyar (kilencven százalék) úgy gondolja, hazánk nem sodródhat fegyveres konfliktusba, illetve Magyarország biztonságának szavatolása áll az első helyen.

Azoknak az aránya, akik Putyin orosz elnök megbüntetését ennél fontosabb, sürgetőbb feladatnak tartják, kilenc százalékra tehető. Kijelenthető továbbá, hogy a válaszadók 91 százaléka úgy véli: a kialakult szorongatott helyzetben Oroszország fenyegetése nem segít, inkább a feszültségek mérséklésére van szükség, ezzel szemben hat százalékuk nem ért egyet ezzel az állítással – olvasható a Századvég elemzésében.

A magyar lakosság az orosz–ukrán válság kérdésében valamennyi közéleti szereplőtől önmérsékletet vár el, és a konfliktus józan megközelítését sürgeti – vonja le a következtetést a Századvég.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Ukrán katonák vizsgálnak egy kiégett katonai járművet Harkivban 2022. február 27-én. (Fotó: MTI/AP/Marienko Andrew)