Ha meg akarunk maradni, akkor értékteremtő, erős közösségekre van szükség, településekre, ahol nem elfogy, hanem erősödik a magyar élet
– jelentette ki a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely a Rákóczi Szövetség tegnapi megemlékezésén a felvidéki magyarok „lakosságcserének mondott kitelepítését” a második világháború harcait követő leszámolások, etnikai tisztogatások, kollektív büntetések igen fájdalmas fejezetének nevezte, amikor egy egész nemzetrészt csonkítottak meg és tettek minden jogalap nélkül földönfutóvá. A tárcavezető ugyanakkor kiemelte, hogy
a magyarságnak az egyik legfontosabb képessége a megmaradás és az újrakezdés képessége, ezért egy ember nem, de az összekapaszkodásra képes, egymásra figyelő emberek közössége meg tud maradni, akik továbbra is számíthatnak a magyar kormányra
– húzta alá.
Gulyás Gergely megemlékezett a kárpátaljai magyarokról is, akik közül az ukrajnai háború miatt sokan kényszerültek elhagyni szülőföldjüket, vagy éppen ott maradtak, és rendkívüli nehézségekkel néznek szembe. Ennek kapcsán a miniszter rögzítette: a magyarok feladata Közép-Európában az, hogy az egymás közötti együttműködést és a békét megőrizzék.
A tárcavezető beszédét követően a legnagyobb felvidéki magyar közéleti és kulturális szervezet, a Csemadok elnöke hangsúlyozta:
a második világháborút követően sokan váltak a politikai erőszakkal végrehajtott kitelepítések áldozatává a Felvidéken, Magyarországra pedig több mint 89 ezer embert költöztettek át. Bárdos Gyula jelezte, hogy máig érvényben vannak a Benes-dekrétumok, és semmiféle erkölcsi vagy anyagi kárpótlás nem történt azóta sem.
Bárdos Gyula beszéde után a Rákóczi Szövetség elnöke örömét fejezte ki, amiért tavaly szeptemberben 312 gyermekkel több kezdte el a tanulmányait a magyar iskolákban, mint egy évvel korábban, sőt kiemelte, hogy 2010 óta nem csökken a magyar diákok abszolút száma és számaránya sem a Felvidéken. Csáky Csongor továbbá arról is beszámolt, hogy a tavalyi szlovákiai népszámláláson összesen 456 864-en vallották magukat magyarnak, és nyolcvan szlovákiai településen nőtt a magyarok száma és számaránya a tíz évvel korábbi adatokhoz képest. Ezeknek a településeknek a vezetőit köszöntötte a Rákóczi Szövetség elnöke, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a rendezvényen.
