Alaptörvényben szélesítik ki a veszélyhelyzet jogállását

A szomszédban zajló háború miatt a kormány javaslatot tesz arra, hogy az alaptörvényben kiszélesítsék a veszélyhelyzet jogállását − jelentette be Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón.

Kormányinfó Gulyás Gergely Fotó: Teknős Miklós

Május 31-én megszűnik a Covid-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet, mert bár megbetegedések még előfordulnak, de már nem járványszerűen − közölte a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. 

A február 24. óta tartó orosz–ukrán háborúban a harcok nem csillapodnak, ezzel összefüggésben a menekültek nyomása sem csökken. A fegyveres konfliktus ráadásul a szomszédunkban zajlik, ahol számtalan határon túli, kárpátaljai magyar honfitársunk él. 

A miniszter úgy fogalmazott: 

A szomszédban zajló háború miatt is fontos, hogy az országnak cselekvőképes kormánya legyen,

ezért a kormány beterjeszti az Országgyűlésnek az alaptörvény veszélyhelyzeti tényállásának kiegészítését a humanitárius katasztrófa, illetve a szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetével. Remélhetőleg nem kell majd élni ezzel az eszközzel, de meg kell teremteni a lehetőségét − tette hozzá.

A lapunknak nyilatkozó ifj. Lomnici Zoltán szerint egy ilyen nemzetközi konfliktusban magyar életek és a magyar gazdaság prosperitása forog kockán, ezek pedig nem múlhatnak azon, hogy a kormány adott esetben nem tud időben reagálni és meghozni egy döntést.

Az alkotmányjogász kifejtette: Magyarország alaptörvényének 53. cikkének (1) bekezdése értelmében a veszélyhelyzetet a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében hirdeti ki. Egy közvetlenül a határaink mellett zajló, pusztító háború indokolttá teszi, hogy ezt a taxatív felsorolást kiegészítsék a humanitárius katasztrófával és a szomszédos országban zajló háborús konfliktussal, hiszen ilyenkor kiemelten fontos a gyors reagálás, a kormány döntésének meghozatala pedig jelentősen rövidebb időt vesz igénybe, mint a parlament összehívása és egy adott kérdésről a szavazás lebonyolítása.

Ifj. Lomnici úgy vélekedett: a baloldal belátására a kérdésben kis esély mutatkozik, hiszen ők a háború kezdete óta a katonák és fegyverek Ukrajnába küldése mellett foglalnak állást, annak ellenére, hogy ezzel magyarok életét tennék kockára, illetve ha az oroszok elzárnák a hazánkba irányuló gázcsapokat, annak beláthatatlan következményei lennének a nemzetgazdaságunkra. 

Az alkotmányjogász kifejtette: az alaptörvény módosítására kivétel nélkül fontos, a társadalom jelentős részét érintő témákban került sor, a baloldal mégis minden alkalommal támadta a módosítási javaslatokat, és nemmel szavazott azokra.

Emlékeztetett: a jognak ahhoz, hogy megfelelő módon betöltse társadalmi funkcióját, alkalmazkodnia kell az élet megváltozott körülményeihez. Egy háborúval terhelt időszakot élünk, amikor is a közvetlen szomszédunkban zajlanak az emberéleteket követelő harci cselekmények, ilyenkor pedig különösen fontos a gyors és hatékony reagálás a kormány részéről. Mind a humanitárius katasztrófa, mind egy szomszédos országban zajló háborús konfliktus olyan közvetlen negatív következményekkel járhat hazánkra nézve, amelyek előre nem mérhetők fel. A kormány a veszélyhelyzet tényállásának kiegészítésével tehát a hatékony védekezés jogi feltételeit kívánja megteremteni, éppen ezért fontos tisztázni, hogy egy ilyen irányú jogszabály-módosítás kizárólag Magyarország és a magyar emberek védelmét szolgálja és szavatolja − szögezte le ifj. Lomnici Zoltán.

Gulyás Gergely a Kormányinfón az orosz–ukrán háború elől menekülőkről is beszélt. Eddig több mint hatszázezren érkeztek, ám arról pontos számok még nem állnak rendelkezésre, mennyien maradtak hazánkban közülük. Több tízezren, akár a százezret is elérő számban maradhattak itt. 

A cél az, hogy minél többeket tudjanak beiskolázni, minél többeknek tudjanak munkát adni, ellátásuk, étkeztetésük, iskoláztatásuk biztosított legyen – hangsúlyozta a miniszter.

Gulyás Gergely kitért arra is, hogy a déli határ védelmére eddig összesen hatszázmilliárd forintot költött a kormány, ebből negyvenmilliárdot fordított az ukrán menekülthelyzet kezelésére, kétszázaléknyi volt ebből uniós forrás. – A déli határon lévő menekültek ellátására négymilliárd forintot kaptunk az uniótól, ezt is a menekültek ellátására, iskoláztatására költjük – tette hozzá.

Borítókép: Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón (Fotó: Teknős Miklós)