Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek a budapesti Szent István-bazilikában mutatott be ünnepi szentmisét a főegyházmegye papságával együtt arra emlékezve, hogy Jézus a nagycsütörtöki utolsó vacsorán alapította a papságot. A szertartáson részt vevő több mint kétszáz pap megújította papi fogadalmait.
Erdő Péter homíliájában arról beszélt, hogy Jézus az utolsó vacsorán az oltáriszentség megalapításával nemcsak „jelenvalóvá tette megváltó áldozatát”, hanem azt is megparancsolta tanítványainak, hogy „ezt cselekedjék az ő emlékezetére”.
Ezért valljuk, hogy az egyház végzi az eucharisztiát, de az eucharisztia hozza létre az egyházat – mondta, hozzátéve, az eucharisztia az egyház egységének forrása és kifejezése.
A bíboros szólt arról is, hogy nagycsütörtökön a papság hálát ad hivatásáért, azért, hogy Krisztus rajtuk keresztül örömet, reményt, kegyelmi életet akar adni az embereknek.
A hit továbbadása, a szentségek és a szentelmények kiszolgáltatása, a közösségi élet szervezése és a segítő szeretet gyakorlása hivatásunk lényegéhez tartozik – jelentette ki Erdő Péter.
Arra kérte a papságot, a szentmisén imádkozzanak azért, hogy „megújult erővel és kegyelmi lendülettel” teljesíthessék küldetésüket, kapcsolódjanak egyre nagyobb szeretettel Krisztushoz, és legyenek megértő, segítő szeretettel egymás és a hívek iránt, hiszen az egyház mint „Krisztus teste, egyetlen szerves egységként teljesíti küldetését” – tette hozzá.
Nagycsütörtökön este az utolsó vacsorára emlékeznek a katolikus templomokban. A szentmise elején a hívek Krisztust dicsőítik. Az orgona, a templomok csengői és harangjai ezután elhallgatnak és csak a nagyszombat esti, húsvéti feltámadási szertartáson szólalnak meg újra. A néphagyomány úgy tartja, hogy ilyenkor a harangok „Rómába mennek”. A nagycsütörtöki szertartás része a lábmosás, amivel Krisztus cselekedetére emlékeznek, aki az utolsó vacsorán szeretetének jeléül megmosta tizenkét tanítványának a lábát. Krisztus ruháitól való megfosztását jelképezi a szentmise végén az úgynevezett oltárfosztás, amikor minden díszt eltávolítanak az oltárról, az oltáriszentséget pedig a pap egy külön erre a célra kialakított kápolnába viszi. A mise végén a hívek csendben, elbocsátás nélkül távoznak a templomból. Ettől kezdve húsvétig, a feltámadás ünnepéig az egyház nem mutat be szentmisét.
Borítókép: Olajszentelési szentmise a Szent István-bazilikában (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
