„A Jobbik visszaesése a 2018-as – a 20 százalékos eredményt a párt vezetői által elhibázottan kudarcnak tekintő – választás után indult meg. Mélypontját a 2019-es EP-választáson érte el. Ezután Jakab Péter elnökletével megerősödött, bár a 2018-as támogatási szint közelébe nem került. A most vélhetően reálisan megállapított nagyarányú szavazatvesztésben meggyőződésem szerint a közös listára kényszerülés mellett nagy szerepe volt a Jobbik előválasztási taktikájának, paktumkötésének. Ezt nemcsak utólag látom így, az erre vonatkozó rövid elemzésemet még jóval az előválasztásokat megelőzően, 2021 júniusában megküldtem a Jobbik országos elnökségének. A figyelemfelhívásom süket fülekre talált”
– írta Facebook-bejegyzésében Balczó Zoltán, a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője, aki szerint sokakat foglalkoztat a kérdés:
Merre, hogyan tovább, Jobbik?
A politikus ismertetése szerint a Fidesz leváltása érdekében elkerülhetetlen volt, hogy összefogjanak ellenfeleikkel. A kérdés az volt, hogy ennek a szövetséggé vált együttműködésnek meg kell-e húzni a határait. Szerinte az együttműködés szintjét döntően a Fidesz választásitörvény-módosításai jelölték ki. Az egyfordulóssá tett választás 2014-es és 2018-as eredményei egyértelművé tették, hogy az orbáni rendszer leváltása csak abban az esetben lehetséges, ha egy választókerületben egy ellenzéki jelölt indul. Ez Balczó szerint még lehetővé tette volna a külön ellenzéki pártlistákat, a Jobbik így önálló programmal megjelenve a nagyszámú csalódott Fidesz-szavazóknak nyújtott volna vonzó választási lehetőséget. Ezt követően bevezették a választási törvény második módosítását, ami a képviselő szerint kényszerűen egy listára terelte és ezzel szorosabb együttműködésre kényszerítette az ellenzéki pártokat.
A Jobbiknak, mint pártnak, nem maradt más lehetősége, mint annak tudomásulvétele, hogy jelöltjei a DK jelöltjeivel közös listán fognak szerepelni, így Jakab Péter Gyurcsány Ferenccel.
– magyarázta a sokak által magyarázhatatlannak vélt cselekedetet a Jobbik képviselője (a párt Gyurcsány Ferenc ellen jött létre). Az ellenzéki pártok ekkor úgy döntöttek, hogy a közös jelöltek személyéről előválasztás döntsön. Ez Balczó Zoltán szerint indokolt és demokratikus lépés volt.
– Úgy gondoltam, a Jobbiknak három lehetősége lesz. Abban a kerületben, ahol a jobbikosnak van esélye, ott természetesen őt indítjuk és nagy erővel támogatjuk. Ott, ahol nincs ilyen jelöltünk, de más pártnak van olyan aspiránsa, aki minden szempontból méltó a Jobbik támogatására, ott ezt ki is nyilvánítjuk. A többi – úgy véltem, a legtöbb – helyen, ahol nem indítunk jobbikost, a választókra bízzuk a döntést, hiszen ezért van az előválasztás – részletezte. Az előzőekben leírtakhoz képest bejött egy negyedik opció:
a Jobbik támogatására egyértelműen méltatlan jelöltek mellé állás. Az általunk támogatottak összetételét látva pedig nyilvánvalóvá vált egy Jobbik–DK-paktum megkötése.
A számos méltatlan jelölt közül a képviselő csak egyet emelt ki: Tóth Csabát. Az, hogy az MSZP-ben hogyan működött, milyen eszközöket használt, legyen az ő belső ügyük – írta.
– A védhetetlen korrupciós ügyei és szinte maffiózó magatartása, amit annak idején többek között Karácsony Gergely leplezett le, méltatlanná teszik a Jobbik támogatására – és ez mégis megtörtént. Lehet az indok, hogy ő már bizonyított, mert legyőzte a Fidesz jelöltjét? Ha ez mindent felülíró szempont, akkor miért tartunk miniszterelnök-jelölti előválasztást, hiszen Gyurcsány Ferenc már bizonyított, 2006-ban egy az egyben megküzdve Orbán Viktorral legyőzte őt. A sok DK–Jobbik-jelölt között is vannak olyanok, akik szerintem nem érdemelték ki a Jobbik támogatását. Egyébként a Jobbik őket is elfogadhatná, ha a mi előzetes támogatásunk nélkül nyernék meg az előválasztást. Akkor lehet mondani, hogy a Fidesz az ellenfelünk, és elfogadjuk a választók mellettük kinyilvánított támogatását, és közös jelöltnek tekintjük őket – magyarázta.
Kudarcba fulladt cél
A képviselő közlése szerint a Jobbik érthető célja volt, hogy minél több közös jelöltet adjon, ezzel lehetővé téve választási győzelmüket, és egy erős frakció létrejöttét. A párttagok a választások előtt azt állították, egy erős Jobbikra azért van szükség, hogy ellenzéki győzelem esetén ne a 2010 előtti világ jöjjön vissza.
Természetesen Gyurcsány Ferencnek is meg kell adnunk a változás lehetőségét, de mégis, fel kell tennem a kérdést: ennek a világnak ki a ma is aktív politikusok közül a szimbóluma? Tóth Bertalan vagy Gyurcsány Ferenc? Úgy akarunk egy remélt győzelem után Gyurcsány Ferenc és pártja ellensúlya lenni, hogy a mostani együttműködéssel egyben a DK erős parlamenti jelenlétét segítjük elő? Most azért a legfőbb szövetségesünk, hogy majd a legerősebb ellenpontjuk lehessünk?
– tette hozzá. Balczó Zoltán úgy vélekedik, ez a DK-val önként vállalt előválasztási szövetségük a Rubicon átlépését jelenti. A képviselőnek, mint fogalmazott, erős kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy így tudnak-e azon az úton haladni, amit az elvi nyilatkozatban saját maguk számára kijelöltek. A képviselő szerint a szavazók többsége Gyurcsányt elfogadhatatlannak tartja, de mégis szavaznának erre a közös listára, mert ott van a Jobbik. Ők most elbizonytalanodtak ennek a paktumnak a láttán.
– Az eredmény ismert. A paktumnak a Jobbik számára pozitív eredménye nem lett, egyetlen egyéni képviselői helyet sem szereztünk, a DK ugyanakkor jelentős mandátumkülönbséggel lett a parlament legerősebb ellenzéki pártja. A mostani kérdés, amire szerintem nekünk választ kell találnunk: hogyan lehet visszafelé átlépni – az időközben nagyra duzzadt – Rubiconon – zárta gondolatait a képviselő.
Borítókép: Balczó Zoltán (Fotó: Facebook)
