Trumpizmus Trump nélkül

A CPAC házigazdája, Magyarország vezető szerepet játszik a nemzeti identitás és a patriotizmus erősítésében — állítja a lapunknak adott interjúban John Fonte amerikai politológus a csütörtökön kezdődő, amerikai és magyar szervezésű konzervatív konferencia egyik résztvevője. A washingtoni Hudson Intézet programigazgatója, aki májusban a Danube Institute vendég kutatója Budapesten, baloldali elfogultságra számít a Magyarországra jelölt leendő amerikai nagykövet részéről.

– Miben különbözik a nemzeti konzervativizmus a korábbitól?

– Ez egy hagyományosabb, kevésbé liberális vagy globalista felfogás. A korábbinak az az európai kereszténydemokrácia az egyik példája, amely egyre nehezebben tudott mit kezdeni a kereszténységgel és – nagy EU-pártiságában – a demokráciával is. Vagy a gaulle-isták utódai Franciaországban, akik már vajmi keveset kötődnek Charles de Gaulle-hoz, aki a nemzetállamok pártján volt. Az amerikai Republikánus Pártban jól látszik, hogy a meghatározó irányvonalat már a nemzeti konzervatívok képviselik, míg a korábbi garnitúra, amely a szabadkereskedelemről meg ilyesmikről szónokolt, visszaszorult.

– Donald Trump továbbra is az amerikai jobboldal erős embere. Túléli a trumpizmus Joe Biden elnökségét? 

– Biden elég rémesen teljesít. A republikánusok ezért is vérmes reményeket táplálnak a novemberi kongresszusi választásokkal kapcsolatban. Minden bizonnyal simán nyernek majd a szenátusban és a képviselőházban is. 

Vannak ugyan még régi motorosok a Republikánus Párton belül, akik hátra tekintgetnek az internacionalista Bush-korszakba, de mára Trump programjáé lett a pálya olyan jelszavakkal, mint az Amerika az első! vagy a Tegyük újra naggyá Amerikát!

Vegyük például a bevándorlást! Jelenleg az helyzet, hogy a Biden-kormány nem szerez érvényt a határokon a törvényeknek, amelyek megakadályozhatnák a törvénytelen migránsok beáramlását. A bevándorlás megítélése ezért ma Trump irányvonala szerint alakul. Ugyanez a helyzet a kereskedelempolitikában is: olyan megállapodásokra van szükségünk, amelyekből profitálhat Amerika. Nemcsak a párt vagy általában az amerikai konzervatívok, de a közvélemény és benne a nem pártelkötelezett szavazók is igen negatívan szemlélik Biden tevékenységét. A latinók, így a mexikói bevándorlók korábban a Demokrata Párt felé fordultak, ma már ötven-ötven százalék a pártok közötti megoszlás ebben a csoportban. A nagy kérdés nem is a republikánus program, hanem az, hogy ki képviselje azt. Trump nélkül is létezhet trumpizmus. 

– Kinek a vezetésével? 

– Trump mellett Ron DeSantis, Florida 43 éves republikánus kormányzója is nagyon erős. Keményen harcol a progresszívekkel, például a Disney-vállalattal szemben, amely az LMBTQ-tematikát propagálja. Floridában törvényt hoztak azzal szemben is, hogy kisgyerekek a transzneműséggel kapcsolatos oktatásban részesüljenek. Nem teljesen világos, hogy indul-e Trump, és még két év van hátra az elnökválasztásig. DeSantisszel ellentétben Trumpnak tisztsége sincs: otthon ül Mar-a-Lagóban, igaz, sokat kommunikál. Most úgy tűnik, mindketten le tudnák győzni Bident. Az sem biztos persze, hogy Biden 82 évesen újraindul majd. A demokratáknak márpedig dönteniük kell. Az alelnök, Kamala Harris is nagyon népszerűtlen, más korábbi embereik, mint Bernie Sanders, Elizabeth Warren túl idősek, Pete Buttigieg például pedig eddig sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

– Elképzelhető, hogy DeSantis több szavazatra számíthatna középen? Nemrég itt járt Jon Decker fehér házi tudósító, és azt mondta az interjúban, másvalakinek nagyobb esélye lenne Trump helyett. 

– Van egy réteg, például az elővárosokban élő nők, akik a személyisége miatt nem kedvelik Trumpot, és lehet, hogy DeSantis, aki teljesen más habitus és katonai múltja is van, meg tudná nyerni őket magának. De megvan benne is Trump keménysége: nem teszi fel a kezét a média előtt, nem kért bocsánatot azért, hogy konzervatív, és keményen visszautasítja a rasszizmusvádakat mint hazugságokat. Vannak olyanok is, akik a Trump előtti világba vágyódnak vissza. De ahogy említettem, más ma már az uralkodó hangulat. Ohióban, ahonnan származom, nemrég nyerte meg a szenátusi republikánus előválasztást egy igen ígéretes trumpista fiatalember, a 37 éves J. D. Vance, aki olyan kétkezi dolgozók támogatását is maga mögött tudhatja, akik korábban a demokratákra szavaztak.

– Említette a floridai törvényt. Az áprilisi magyar népszavazást támadták többek között azzal is, hogy a probléma nálunk nem számottevő. Magyarország az Európai Bizottsággal is ellentétbe került. Hogyan látja ön a genderideológia jelentőségét, miután a legtöbb ezzel kapcsolatos jelenség az Egyesült Államokban bukkan fel? 

– Egyre fontosabb ez a probléma — főleg a transzgenderizmus —, és még inkább az lesz a jövőben. Amerikában és Európában is megmozgatja a jobboldalt akkor is, ha az az Európai Bizottságnak nem tetszik. Nemcsak az Egyesült Államokban, de az egész világon ugyanis a legtöbb ember úgy gondolja, a férfi férfi, a nő pedig nő — nem pedig ötven különféle nem létezik. Egyes jelenségeket, például azt, hogy a magukat nőnek elismertetők részvétele aláássa a női sportot az amerikai egyetemeken, még a liberálisan gondolkodók is őrültségnek tartanak.

Borítókép: John Fonte (Fotó: Teknős Miklós)