„Mi vagyunk Európa utolsó esélye”

Az Európai Bizottság fegyverként használja a jogállamisági eljárást a jobboldali kormányokkal szemben — állítja Vincenzo Sofo olasz európai parlamenti képviselő, aki a budapesti konzervatív konferencián, a CPAC-en nyilatkozott lapunknak. Az Olasz Testvérek politikusa úgy véli, Magyarország egyedül nem nyerheti meg a Brüsszellel folytatott harcát, ezért az európai jobboldal közös válaszára van szükség.

2022. 05. 21. 6:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Pártelnökével, a CPAC-re videóüzenettel bejelentkezett Giorgia Melonival együtt konzervatív újjászületésről, reneszánszról beszéltek. Magyarországon és Lengyelországban ez jól látható is, de többek között az újlatin nyelvű országok is, mint Olaszország, Franciaország vagy Spanyolország, adósak még a jobboldali fordulattal. Miben látja a problémát?

A gond nem annyira a nemzeti konzervativizmussal van, hanem annak európai szintű megteremtésével. Érdemes megnézni, hogy a baloldal hogyan működtet egy globális hálózatot. Az amerikai konzervatívok számunkra jó példával járnak ugyan elöl, de ez nem jelenti azt, hogy másolnunk kellene őket. Európában megvannak a magunk sajátos intézményei és ügyei. Az Európai Unió dönt a legfontosabb politikai kérdésekben, ezért is erősítenünk kell az összefogásunkat.

– Például miben?

– Vegyük Magyarországot, amellyel szemben az Európai Bizottság harcot folytat!

Az önök országa egyedül nem nyerheti meg ezt a harcot – európai szintű választ kell adnunk rá.

– Tagja az Európai Parlament (EP) a jogállamisági eljárásokat tárgyaló LIBE szakbizottságának. Mit tehet mondjuk épp Magyarország védelmében?

Nem sokat, hiszen kisebbségben vagyunk az EP-ben. Ezért is fontos, hogy olyan képviseletet vívjunk ki, ami már blokkolni tudja az ilyen támadásokat. Az Európai Bizottság fegyverként használja a jogállamisági eljárást a jobboldali kormányokkal szemben. Ha kormányra jutunk majd Olaszországban, akkor velünk szemben, ha pedig a francia jobboldal kerül kormányra, akkor velük szemben. Ez tehát európai szintű probléma. Két évvel ezelőtt én voltam az első politikus Olaszországban, aki levezette ezt, amikor az uniós helyreállítási pénzekről volt szó. Azt mondtam, látni kell, hogy az messze nem csak gazdasági kérdés Brüsszelben.

– Mekkora az esélye, hogy a jobboldal kormányozzon Rómában? A Liga a kormánypártok egyike ugyan, de már nem olyan befolyásos, mint amikor Matteo Salvini kormányfőhelyettes és belügyminiszter volt.

– Tizenegy éven keresztül a Ligában politizáltam, és éppen azért léptem ki, mert csatlakoztak Mario Draghi kormányához. Ez politikai öngyilkossággal ér fel, Draghi csak kihasználja a Ligát egy alapvetően baloldali kormányban. De úgy tűnik, a következő választások után a jobboldali pártoknak – az Olasz Testvérek és a Liga mellett a Forza Italiának – többségük lehet.

– Elég jóban is vannak egymással ahhoz, hogy együttműködjenek? Nem mindig ilyen híreket hallani.

– Itt van a kutya elásva. Meg kell győződnünk róla, hogy a Liga és a Forza Italia programja jó alap-e a stabil jobboldali koalícióhoz. Nem volt jó jelzés éppenséggel erre, hogy támogatták a baloldali köztársasági elnök, Sergio Mattarella újraválasztását. Egymással kellene összefognunk, nem a baloldallal.

– Felesége Marion Maréchal francia politikusnő, Marine Le Pen unokahúga, egyben Éric Zemmour pártja, a Visszahódítás alelnöke. Le Pen és Zemmour elnökválasztási veresége után már le is írhatja veszteségként az európai jobboldal a franciákat?

A 2024-es európai parlamenti választások érdekesen alakulnak majd. Franciaországban ugyanis most azt láttuk, hogy a néppárthoz tartozó Köztársaságiak és a szocialisták is összeomlottak, ez a két nagy uniós képviselőcsoport nemigen számíthat majd rájuk. De a néppárt olasz tagja, a Forza Italia sem erős önmagában, és kifelé kacsintgat a pártcsaládból. Viszont a franciáknál erős a Visszahódítás és Le Pen Nemzeti Tömörülése. Spanyolországban pedig a Vox szinte az első helyen áll a jövő évi választások előtt.

Ezért is meg kell találnunk a közös platformot, amellyel 2024-ben jobboldali áttörést érhetünk el Európában.

– Vannak, akik azt mondják, a jobboldali pártok nem mindig jönnek ki jól egymással, például szomszédos államok történelmi ellenségeskedése miatt. Ez valóban probléma lehet?

– A baloldal is épít erre. Nekünk az a feladatunk, hogy felülemelkedjünk az ilyen nézeteltéréseken, mert mi vagyunk Európa utolsó esélye. Nemcsak a bevándorlásellenességben vagy a családi értékekben kell megtalálnunk a közös nevezőt, hanem a testvériességben is, abban, ahogy egymáshoz viszonyulunk. Nem lesz könnyű, de a politika egyébként sem könnyű foglalatosság. Akár az Észak és Dél közötti vagy más megosztottságot veszünk, Európa akkor is közös felelősségünk.

Borítókép: Vincenzo Sofo olasz európai parlamenti képviselő, az Olasz Testvérek politikusa (Fotó: Havran Zoltán)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.