– Hallom, nemrég is az elnökkel utazott. Milyen Joe Biden a valóságban? Olyan esetlen, mint amilyennek a médiában látszik?
– Rendszeresen utazom a sajtókíséretében. Szerintem Biden tisztában van a feladata jelentőségével, de saját magát is bakigépnek tartja. Gyakran bajba kerül, például amikor látszólag rezsimváltást sürgetett Moszkvában, a Fehér Ház pedig kármentésbe kezdhetett.
– Az egész viselkedésére gondolok: elalszik egy nemzetközi konferencián, húsvétkor nem találja fel magát az ünneplők előtt, a felesége súg neki. Ez a korával is összefüggésben lehet, idén már a nyolcvanat tölti be.
– Nem vagyok az orvosa, nem tudom. De ha úgy vetjük fel a kérdést, ez ugyanaz a Joe Biden-e, aki valaha alelnök, előtte pedig szenátor volt, akkor a válasz az, hogy nem, nem ugyanaz. A 84 éves anyám sem olyan, mint húsz éve. Biden az egészségi állapotától tette függővé, hogy indul-e újra 2024-ben, és most úgy látom, valószínűbb, hogy ez így is alakul. Ebben az esetben a valaha élt legidősebb amerikai elnök lesz, aki újraindul.
– Donald Trump idején is jól ismerte már a Fehér Házat. Bennfentesként miben látja elnökségének különlegességét?
– Bill Clinton első elnöki ciklusa, 1995 óta tudósítok a Fehér Házból, régebben, mint számos kollégám. Más elnökökkel összevetve Trump mindenben meglehetősen kiszámíthatatlan volt. Előfordult, hogy a Twitteren menesztett valakit, és általában is mozgatta a hírfolyamot ezen a platformon. Csak kapkodtuk a fejünket. Mondjuk nyolckor még a költségvetést böngésztük, kilenckor Trump tweetelt valamit Észak-Koreáról, tizenegykor Nancy Pelosi házelnökről, délben az orosz kapcsolatokról.
– Igaz-e, amit Bob Woodward ír a Félelem – Trump a Fehér Házban című könyvében? Hogy az apparátus dokumentumokat tüntetett el Trump asztaláról, hogy ne tudja aláírni azokat, hogy mindennek elmondták a háta mögött, és általában is szabotálták az elnökségét?
– Több mint negyedszázados tapasztalatom alapján mondhatom, nem láttam olyan kiszivárogtatásokat a Fehér Házból, mint Trump idején. Nem tudom, mi volt ennek az oka – a munkatársai színvonalával volt-e gond vagy mással –, mindenesetre az apparátus nem volt olyan lojális hozzá, mint a korábbi elnökökhöz.
– És a fősodorbeli média, az ön kollégái? Tisztességesen bántak – ismét csak másokkal összehasonlítva – Trumppal?
– Ha egy politikusnak jó a programja, ami eladható az amerikaiaknak, akkor azzal a médiaellenszelet is ellensúlyozni tudja. A legjobb példa erre Ronald Reagan az 1980-as évekből, illetve magának Trumpnak a 2016-os győzelme. Szó se róla, a fősodorbeli média már akkor sem rajongott érte. Attól is függ persze, mit értünk fősodor alatt. A Fox News, amelynek hat éven keresztül dolgoztam, a legnézettebb csatorna, vannak időszakok, amikor a nézettsége meghaladja a CNN, az MSNBC, azaz a liberális hangvételű csatornák összeadott nézettségét. Ezek mind nagyon komoly véleményformáló erők Amerikában. Ha pedig a liberális tudósítókollégáimról kérdez, azt mondhatom: egyesek közülük nem mindig bántak Trumppal olyan tisztességesen, ahogy pedig az mindig járna az elnöki hivatalnak. Bident nem mindig kérdezik olyan keményen, mint Trumpot. Pedig a tudósítónak egyenlő mércével kell mérnie.
– Mondjon egy jó sztorit a Fehér Házból!
– Rengeteget fotóztam a telefonommal, és minden képhez tartozik egy sztori. Két nappal a 2016-os választások után Trump felkereste a hivatalban lévő elnököt, Barack Obamát. Egészen addig rendben ment a beszélgetés, amíg Obama nem figyelmeztette a megválasztott elnököt: Észak-Korea nagy kihívást jelent majd a számára. Mire Trump visszakérdezett: „Akkor miért nem tett valamit ebben az ügyben?” Nos, ekkor beszéltek egymással utoljára…
– Mi a tippje? Visszatérhet-e Trump?
– Mindenféle jelét adta, hogy újra indul, százmillió dollárt már gyűjtött is rá. Ha ez így lesz, nem kétséges, hogy megnyeri a republikánus előválasztást, senki nem ér a nyomába, ő a vezetőjük. Az elnökválasztás már keményebb dió. Rendszeresen beszélek befolyásos republikánusokkal, köztük Trump híveivel is, és összességében az a véleményük, nagyobb az esélyük 2024-ben, ha nem ő a jelöltjük. Azt mondják, Trump túl nagy „politikai csomag”, komoly ellenérzéseket is kivált. Ez megnehezíti a dolgot. Pedig amúgy a republikánusok könnyen nyerhetnének a 2024-ben esedékes következő választásokon: Biden nagyon népszerűtlen, nézze csak meg a mutatóit!
Borítókép: Jon Decker (Fotó: Teknős Miklós)