Esküszünk, hogy végül képviselők leszünk

A baloldal az elmúlt több mint egy évtizedben választási vereségről választási vereségre folyamatosan lebegtette, hogy nem tesz esküt a szerintük illegitim alaptörvényre. A baloldali szimbolikus ellenállás azonban mindig megtörik, mivel a képviselői mandátummal járó privilégiumokat nem akarják elveszíteni, a hangos lázadozás után csendben mindig eleget tesznek kötelességüknek. Hogy mégse tűnjenek konformistának a Gyurcsány-koalíció pártjai, több alternatív esküszöveggel is előálltak.

Budapest, 2022. május 2. Képviselők esküt tesznek az Országgyűlés alakuló ülésén 2022. május 2-án. A patkó első sorában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Orbán Viktor miniszterelnök (középen, b-j). MTI/Illyés Tibor Fotó: Illyés Tibor

Mégis letenné az esküt Hadházy Ákos, a Momentum jelöltjeként mandátumot szerzett, de azóta függetlenné vált országgyűlési képviselő. Mint arról lapunk korábban beszámolt, végül csak a „független” honatya bojkottálta a képviselői eskütételt az új parlament alakuló ülésén. A képviselő korábban jelezte, letenné az esküt, de nem az alakuló ülésen, hanem valamivel később. Eleinte Hadházy még legutóbbi pártját, a Momentumot is meg tudta győzni, hogy maradjanak távol az alakuló üléstől, de végül a Fekete-Győr András vezette frakció meggondolta magát, aminek szakítás lett a vége.

A több párt színeiben is megfordult képviselő négy évvel ezelőtt ugyanezt játszotta el.

Hadházy 2018. május 8-án esedékes alakuló ülésen sem jelent meg, mert szerinte az akkori parlament is illegitim volt. Esküjét végül az első rendes ülésnapon a napirend előtti felszólalások után tette le.

A különbség lényegében annyi volt, hogy 4 éve a Lehet Más a Politika lemondott alelnökeként cselekedett hasonlóan.

Nem Hadházy az egyetlen, aki az eskütétel aktusával hadakozik. Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere mondta még a tavaly októberi baloldali előválasztás előtt egy interjúban, hogy nem tartja legitimnek az alaptörvényt, ezért nem lenne hajlandó felesküdni rá, ha megválasztanák miniszterelnöknek. A bojkottra végül nem volt szükség, mivel a baloldali miniszterelnök-jelöltek versenyének második fordulójában visszalépett főváros vezetője, illetve a listás mandátumát sem vette fel az április 3-i országgyűlési választásokat követően. A városvezető egyébként kétszer már tett esküt a jelenleg is érvényes alkotmányra: 2014-ben, amikor Zugló polgármesterévé, valamint 2019-ben, amikor főpolgármesterré választották.

A kivonulás mellett döntött a Demokratikus Koalíció a 2018-as országgyűlés alakuló ülésén. Amikor a frakciók megalakulását és a frakcióvezetők nevét olvasták fel, mindegyik frakciónál taps hangzott el, kivéve, amikor Gyurcsány Ferenc nevéhez ért a házelnök. A DK frakció az eskü letételére ugyan visszaszivárgott az ülésterembe, de a hivatalos esküt ezzel a mondattal egészítették ki: „Minden törekvésemmel azon leszek, hogy helyreállítsuk a köztársaságot, és új demokratikus alkotmányt adjunk a hazának!” A szöveg kiegészítése nem az első ilyen cselekedet volt a DK részéről, mert már 2014-ben is megkérdőjeleződött, hogy négy politikusuk törvényes módon tette-e le az esküt. Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának akkori elnöke, Rubovszky György közölte, azt nem lehet ellenőrizni, hogy a törvényes esküt mondták-e, azt viszont igen, hogy az érvényes esküokmányokat írták-e alá. Utóbbiaknál végül nem találtak semmilyen kivetnivalót.

A Magyar Szocialista Párt és a Párbeszéd is figyelemfelkeltő akció megrendezésével próbálkozott négy évvel ezelőtt. Ők azt a megoldást választották, hogy a frakciók elmentek a Köztársaság kövéhez, melyet 2011-ben a szocialisták állítottak fel az új alaptörvény elfogadásakor, ahol megtartották hivatalos alakuló ülésüket. Hiller István akkori házalelnök elővezetésével esküdtek fel a köztársaságra és egy új, demokratikus alkotmányra. A képviselők megfogadták, küzdeni fognak egy szabad és modern, szolidáris európai Magyarországért.

A Jobbik is sajátos módját választotta az eskütételnek. Bár nekik a hivatalos változattal nem akadt gondjuk, saját esküszöveget is mondtak a Parlamentben a Szent Korona másolata előtt.

A Gyurcsány Ferenc mellé állt és jócskán megfogyatkozott, tízfős frakció videót tett közzé néhány nappal ezelőtti „alternatív” eskütételéről.

Az általuk írt esküszövegben fogadalmat tettek a haza szolgálatára, az anyagi és hatalmi csábításokkal szembeni ellenállásra és arra, hogy „a magyarság ügyének alázatos és hű szolgája” lesznek. Azt is megfogadták, hogy a párt országos elnökségének kétharmados döntése szerint, ha alkalmatlanná válnak a képviselőségre, azonnal visszaadják mandátumukat.

Törvényi előfeltétel, morális kötelesség Az eskü a képviselői jogok és kötelezettségek létrejöttének, a képviselői munka megkezdésének törvényi előfeltétele. Az alakuló ülés során az összes parlamenti mandátumhoz jutó képviselő leteszi az esküjét, annak érdekében, hogy minél hamarabb megkezdődhessen a parlamenti munka – fogalmazott korábban a Magyar Nemzetnek az országgyűlési képviselői eskü közjogi fontosságáról Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász leszögezte: a képviselő eskü és az esküokmány aláírásának hiányában az országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein nem vehet részt, tanácskozási és szavazati jogát nem gyakorolhatná, indítványt nem nyújthatna be, az Országgyűlés tisztségeire, illetve országgyűlési bizottságba nem lenne megválasztható, valamint képviselőcsoport megalakításában nem vehetne részt. A szakértő azt is hangsúlyozta, hogy bár az eskütétel a későbbiekben pótolható, azonban az efféle magatartás méltatlan, morálisan és jogilag is elfogadhatatlan, hiszen az országgyűlési törvény értelmében minden képviselő kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az Orszá­ggyűlés munkájában, és elősegítse annak eredményes működését.

Borítókép: Képviselők esküt tesznek az Országgyűlés alakuló ülésén 2022. május 2-án (Fotó: MTI/Illyés Tibor)