Ismét bombariadókkal riogatják a békés állampolgárokat

Itthon ma – eddig – két, tömegeket vonzó gyógyfürdőre jelentettek be ismeretlenek bombariadót. Úgy tűnik, kísérteties a hasonlóság az áprilisi esetekkel: akkor is, most is megelőzte a magyarországi riadókat a szerbiai sorozat. Annyi különbség van, hogy ezúttal Szerbiában már a hibrid háború legnagyobb riadósorozatát jelentették be. Kedden több mint kilencven belgrádi iskolát kellett kiüríteni.

20220419 Miskolc Szinvapark bevásárlóközpontban bombariadó volt. Fotó: Bujdos Tibor BT Észak-Magyarország Fotó: Bujdos Tibor

Ma kora délután két budapesti gyógyfürdőből is gyorsan ki kellett terelni a vendégeket, miután ismeretlenek bombariadót jelentettek be. A Széchenyi és a Rudas fürdőben egész délután dolgoztak a tűzszerészek.

Szakértők szerint napjainkban kísértetiesen ugyanaz történik, mint áprilisban. Akkor egy-két nappal megelőzte a magyarországi bombariadó-sorozatot a szerbiai sorozat. Emlékezetes, hogy akkor hazánkban elsősorban plázákban, buszpályaudvarokon jelentettek bombariadót országszerte. 

A mai budapesti eseteket szintén megelőzte Szerbiában egy bombariadó-sorozat. 

Hétfőn több mint száz belgrádi iskolában volt bombariadó, emellett a nap folyamán bombariadót jeleztek egyebek mellett öt belgrádi hídnál, hat bevásárlóközpontban, az állatkertben, a szerb nemzeti Múzeumban, a belgrádi főpályaudvaron és számos erőműnél is.

Szerb politikusok hibridháborús támadásnak minősítették a történteket. 

Az utóbbi napok jelentős számú bombariadójával akarnak külföldről nyomást gyakorolni Szerbiára, hogy csatlakozzon az Oroszország elleni nemzetközi szankciókhoz

– jelentette ki Ana Brnabics szerb miniszterelnök kedden a belgrádi Pink televízióban. Mint mondta, Szerbia az egyetlen európai ország, amely nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, és emiatt a nyomás napról napra nő az országon. Ana Brnabics szerint az utóbbi napok bombariadóit alaposan kitervelték, és szerinte biztosan külföldiek állnak a bejelentések mögött, mert bombariadó volt a belgrádi tropicariumban is, amelynek létezéséről sok helyi még nem is tud.

Valaki feltérképezte, hogy mi minden lehet idegenforgalmi látványosság, a mi tropicariumunk viszont kicsi, és sokan azt sem tudják, hogy létezik, és ez is azt bizonyítja, hogy külföldiek tervelték ki az egészet, mert ha szerbiaiak lettek volna, akkor eszükbe nem jutott volna a tropicarium 

– tette hozzá a miniszterelnök.

 

Hibrid hadviselés

A hibrid hadviselés, mint lehetőség, már az áprilisi hazai bombariadók kapcsán is felmerült.

A bombariadókkal a zavarkeltés vagy éppen a közbiztonságba vetett hit megingatása a cél 

− nyilatkozta akkor lapunknak az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója.Horváth József azt valószínűsítette, hogy külföldről vezérelt, összehangolt akcióról van szó, hiszen [...] Szerbiában is történtek hasonló incidensek. Ám szerinte nem ez az egyetlen lehetséges opció. –Az összehangoltság egyértelmű, az pedig, hogy nagy látogatottságú objektumokra jelentik be névtelenül a bombariadót, egyértelműsíti, hogy zavarkeltés vagy éppen a közbiztonságba vetett hit megingatása a cél − mondta áprilisban Horváth József, aki szerint a hibrid háborún túl az elkövetők lehetnek akár olyanok is, akik a Fidesz–KDNP újabb kétharmados győzelmét így akarnák megtorolni.

Aki ilyen bűncselekményt elkövet, súlyos éveket kockáztat. A bombariadó ugyanis alapesetben közveszéllyel fenyegetés, amiért akár öt évet is kiszabhat a bíróság, ám adott esetben terrorcselekménynek is minősülhet, amiért akár életfogytiglani is kiszabható. Terrorcselekményről akkor beszélhetünk, ha a bombariadót elrendelő követelést is megfogalmaz például az állammal szemben.

 

Fotó: Czinege Melinda

Bombariadó

A Szolgáltató Tűzszerész szakportál szerint a  bombariadó egy vészhelyzet, amelyet azt követően rendelnek el a hatóságok vagy a fenyegetett intézmény, vagy létesítmény illetékes vezetője, hogy valaki, általában ismeretlen személy, leggyakrabban telefonon azzal fenyegetőzik, hogy pokolgépet robbant. Ugyanakkor a fenyegetés tudomásulvétele után a bombariadót mindenképp elrendelik, mivel nem lehet megállapítani, hogy a hivatkozott robbanószerkezet létezik-e vagy sem. Nevével ellentétben a bombariadóval való fenyegetés eszköze, ha valós, általában nem bomba, hanem a már említett pokolgép (robbanószerkezet, szakmai nyelven: pirotechnikai eszköz).

A bombariadók a 90-es években jelentek meg hazánkban, egyrészt a bűnözéshez kapcsolódóan, másrészt szándékos zavarkeltés céljából iskolákban, középületekben. Bombariadót leggyakrabban nagy tömegek által látogatott vagy gazdasági szempontból jelentős intézményekbe jelentenek: iskola, pályaudvar, bevásárlóközpont, rendezvényhelyszínek, önkormányzati épületek. Évente körülbelül százhetven bejelentés érkezik. A bejelentő általában szűkszavú, hívása mindössze néhány másodpercig tart. A legtöbben egy forgalmas helyen álló fülkéből telefonálnak, de érkezett már hívás otthoni vezetékes telefonról és mobilról is.

Nagyon fontos, hogy a bombariadót mindig komolyan kell venni! 

Soha nem tudható előre, hogy egy fenyegetés mikor tekinthető komolynak, és mikor pusztán rossz viccnek. Egy nem kellő komolysággal kezelt eset emberek életét, testi épségét veszélyeztetheti, az anyagi javak nagyarányú pusztulását okozhatja.

 

Mit kell tenni bombariadó elrendelésekor?

62/207 (XII.23) IRM-rendelet szabályozza, hogy mik azok a feladatok, amelyeket kötelezően meg kell tenni a közveszély okozás esetén:

76. §. (1) Ha közveszély okozással összefüggő bejelentés, fenyegetés közvetlenül a rendőri szervhez érkezik, a lehető legrövidebb időn belül értesíteni kell a fenyegetett létesítmény vezetőjét, és egyeztetni kell a foganatosítandó intézkedéseket. A közveszély okozással való fenyegetéssel kapcsolatos intézkedést az illetékes rendőr-főkapitányság, rendőrkapitányság teszi meg. A bejelentés valóságtartalmának ellenőrzése, a veszélyhelyzet kizárása a fenyegetett létesítmény használóira nem hárítható át.

(2) Közveszély okozással való fenyegetés helyszínén az előzetes felderítő tevékenységre – Budapest kivételével – a megyei bombakutató csoportot kell kirendelni.

(3) A veszélyeztetett körzetből a legrövidebb időn belül gondoskodni kell az ott tartózkodók eltávozásáról, illetéktelenek távol tartásáról. Gyanús tárgy vagy csomag esetén száz méter, gépjármű esetén kétszáz méter sugarú biztonsági körzetet kell kialakítani, és gondoskodni kell a forgalom eltereléséről is. A tűzszerész járőr helyszínre érkezését követően a járőrparancsnok igénye szerint kell intézkedni a kiürített biztonsági körzet növelésére.

(4) Szükség esetén a robbantással fenyegetett objektum tulajdonosa, használója a foganatosított biztonsági intézkedések tűrésére kényszeríthető. A biztonsági intézkedésből eredő kárigényét az arra jogosult a fenyegetés elkövetőjével szemben érvényesítheti.

Borítókép: Áprilisban Miskolcon is volt bombariadó (Fotó: Észak-Magyarország/Bujdos Tibor)