Októberben újrakezdik a Quaestor-ügyet

Az eddigi legnagyobb brókerbotrány, a Quaestor-csoporthoz és Tarsoly Csabához kapcsolódó ügy még 2015-ben robbant ki. A per 2016-ban kezdődött. Volt, hogy ügyvédeket, volt, hogy szakértőket zártak ki az ügyből. Most bíróváltásra is sor került. Októberben újrakezdődik a bizonyítási eljárás.

Tarsoly Csabát és tíz társát különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztással és csalással vádolta meg a Fővárosi Főügyészség a 2016. február 5-én a Fővárosi Törvényszékre benyújtott, akkor még 1548 oldalas vádiratában. 

Az ügy bonyolultságát jellemzi, hogy a nyomozati iratok nagyjából 130 ezer oldalt és mintegy öt terabyte mennyiségű adatot tesznek ki. A Fővárosi Főügyészség öt vádpontban 5458-rendbeli csalással és sikkasztással vádolta meg Tarsolyt és társait. 

Ezek együttes elkövetési értéke a vádirat szerint meghaladja a 77 milliárd forintot, a károsultak száma pedig a 32 ezret. (A büntetőügyben megnevezett kárérték nem azonos a károsultak által elvesztett mintegy kétszázmilliárdos összeggel. Az ügyészség csak az ötvenmillió forintnál nagyobb kárt szenvedett 232 befektető sérelmére emelt vádat csalás miatt.)

A Tarsoly Csabát érintő cselekmények száma 753-rendbeli.

A monstre per gyakorlatilag heti három tárgyalási napon zajlott, kivéve a pandémia alatti megbetegedések miatti napolásokat, ám még így is beláthatatlan volt, hogy mikorra várható az elsőfokú határozat kihirdetése.

A bizonyítási eljárást nagyban nehezítette, hogy három védőt is kizártak az ügyből, miután kiderült, olyanokat is képviseltek, akik a Quaestor-ügy károsultjai, illetve tanúk voltak. 

Ugyancsak nehezítette a bizonyítást, hogy egymás után nyolc igazságügyi könyvszakértőt is ki kellett zárni az ügyből.

Volt olyan közöttük, aki a kirendelés után négy évvel később jelentett be elfogultságot. Olyan is volt, aki alapvető kérdésekre sem tudott adekvát választ adni a tárgyaláson. Egy szakértő elfogultságra, leterheltségre és a kompetencia hiányára egyaránt hivatkozva kérte kizárását. A Quaestor-ügy károsultja is volt közöttük, sőt a Postabank-ügy vádlottjai is volt egyikük.

Az sem könnyítette meg a törvényszék dolgát, hogy 2017-ben és 2018-ban is egy-egy újabb ügyben emelt vádat a Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csaba és egyes társai ellen, az egyiket egyesítették az alapüggyel.

Törvényszék kontra főügyészség

A vádirat benyújtását ­követően jogi vita bontakozott ki a főügyészség és a törvényszék között. 2016. április 3-án a Fővárosi Törvényszék a vádirat hiányosságainak pótlására szólította fel a főügyészséget. A törvényszék megítélése szerint a vádirat hiányosan tartalmazta a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint azt, hogy azok mely cselekmény bizonyítására szolgálnak. A hiánypótlásra hatvan napot kapott a főügyészség. Ibolya Tibor fővárosi főügyész elsőre közölte: nem hajtja végre a bíróság döntését, mivel szerinte a vád törvényes, és a benyújtás módja, formája is megfelelt az eljárási szabályoknak. Legfőbb érve az volt, hogy ugyanolyan rendszerben nyújtották be egy másik bírónak a Buda-Cash-ügy vádiratát, mint a Quaestorét. „Ha abban az ügyben törvényes és megfelelő volt az eljárásuk, akkor ebben is, márpedig a Buda-Cash-ügy bírája kifogás nélkül átvette az iratokat” – érvelt Ibolya Tibor. A bíróság erre újabb végzést hozva közölte: 

Ha nem kapják meg a kért hiánypótlást, megszüntetik Tarsollyal szemben az eljárást. A Fővárosi Főügyészség erre már végrehajtotta a törvényszék döntését, és a bíróság kérésének megfelelően ezeroldalas kiegészítő iratban részletezte, hogy a vádirathoz korábban elektronikus formában csatolt több mint öt terabyte kapacitású lemezen lévő bizonyítékok konkrétan mely cselekmények bizonyítására szolgálnak.

Így kvázi elektronikus könyvjelzőt készítettek a bíróságnak, amely segíti az ügyet tárgyaló bírónőt abban, hogy eligazodjék a nagy mennyiségű adat között. Ezzel már elhárult az akadály, és 2016. július 12-én megkezdődött a monstre per, ahol az első napon kiderült, a védők egy része nem kapta meg a 2,5 millió oldalnyi bizonyítékot. Papp Gábor, Tarsoly védője ki is fejtette a Népszabadságnak, hogy addig nem szabadna megkezdeni a pert, amíg minden érintett nem kapott meg minden anyagot, és nem olvasták el azokat. Ám szakértők is elismerték, hogy ilyen mennyiségű, PDF-fájlokba mentett dokumentum megnyitása és elolvasása több hónapot vehet igénybe. A bíróság szerint azonban nem sérült a védelem tisztességes eljáráshoz való joga, a bíró szerint három napon belül mindenki megkaphatta és megkaphatja a jövőben is az iratokat, aki átad a bíróságnak egy megfelelő kapacitású adathordozót, így felpörgették az eljárást.

Borítókép: A Quaestor cégcsoport vezetője és tulajdonosa, Tarsoly Csaba a törvényszéken 2016-ban (Fotó: Mirkó István)