Októberben újrakezdik a Quaestor-ügyet

Az eddigi legnagyobb brókerbotrány, a Quaestor-csoporthoz és Tarsoly Csabához kapcsolódó ügy még 2015-ben robbant ki. A per 2016-ban kezdődött. Volt, hogy ügyvédeket, volt, hogy szakértőket zártak ki az ügyből. Most bíróváltásra is sor került. Októberben újrakezdődik a bizonyítási eljárás.

Kisebb bombaként robbant jogászok körében a Fővárosi Törvényszék mai híre: bíróváltás miatt újrakezdik a Tarsoly Csaba nevével fémjelzett Quaestor-ügy tárgyalását.

A törvényszék közleménye szerint az Országos Bírósági Hivatal elnöke 126.E/2022. (IV.28.) számú határozatában 2022. április 30. napjával megszüntette az úgynevezett Quaestor-ügyben eljáró kúriai bíró kirendelését a Fővárosi Törvényszékre. Mivel a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetése és a kollégium tagjai 

különös gondot fordítanak a soronkívüliség követelményeire, ezért az úgynevezett átszignálást követően az új bíró már meg is kezdte a felkészülést. A tárgyalás egyszerűsített megismétlésének szabályai szerint az eljárás legkésőbb 2022 októberében fog folytatódni a Fővárosi Törvényszéken.

Egyszerűsített újrakezdés

A büntető eljárásról szóló törvény értelmében az egyszerűsített megismétlés azt jelenti, hogy nem kell az ügyet az alapjaitól újrakezdeni, hanem az októberben újrakezdődő tárgyalássorozaton az új bíró felolvassa az eddig keletkezett iratokat, majd ezután folytatódik a bizonyítási eljárás.

A Quaestor-botrányt a Magyar Nemzeti Bank feltárta bűncselekménygyanús, a Quaestor-csoportnál több évtizeden át folyó manipulatív tranzakciók nyomán tett feljelentés robbantotta ki.

A Magyar Nemzeti Bank 2015 márciusában állapította meg, hogy a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalatikötvény-kibocsátásából 150 milliárd forintnyi fiktív volt.

Gyenis Ágnes a 25 év, 25 nagy átverés című könyvben A csalások csúcstartója címmel foglalta össze a Quaestor 25 éves történetét. Miként írja, duplán listavezető a brókerbotrányok eddigi magyarországi történetében a Quaestor-ügy. A vádhatóság szerint a vállalat mintegy kétszázmilliárd forinttal maradt adósa csak a kötvényeibe fektető ügyfeleinek, amivel nagyobb kárt okozott, mint bármelyik lebukott simlis brókercég a rendszerváltozást követő negyedszázadban. Gyenis úgy értékel: a cégcsoport húsz éven át lopta a szolgáltatásaiban megbízó emberek pénzét. Azaz a leghosszabb ideig tartó, legnagyobb kárt okozó sorozatról van szó, és ezt látszik alátámasztani a Fővárosi Főügyészség – többször kiegészített – vádirata is.

Tarsoly Csabát és tíz társát különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztással és csalással vádolta meg a Fővárosi Főügyészség a 2016. február 5-én a Fővárosi Törvényszékre benyújtott, akkor még 1548 oldalas vádiratában. 

Az ügy bonyolultságát jellemzi, hogy a nyomozati iratok nagyjából 130 ezer oldalt és mintegy öt terabyte mennyiségű adatot tesznek ki. A Fővárosi Főügyészség öt vádpontban 5458-rendbeli csalással és sikkasztással vádolta meg Tarsolyt és társait. 

Ezek együttes elkövetési értéke a vádirat szerint meghaladja a 77 milliárd forintot, a károsultak száma pedig a 32 ezret. (A büntetőügyben megnevezett kárérték nem azonos a károsultak által elvesztett mintegy kétszázmilliárdos összeggel. Az ügyészség csak az ötvenmillió forintnál nagyobb kárt szenvedett 232 befektető sérelmére emelt vádat csalás miatt.)

A Tarsoly Csabát érintő cselekmények száma 753-rendbeli.

A monstre per gyakorlatilag heti három tárgyalási napon zajlott, kivéve a pandémia alatti megbetegedések miatti napolásokat, ám még így is beláthatatlan volt, hogy mikorra várható az elsőfokú határozat kihirdetése.

A bizonyítási eljárást nagyban nehezítette, hogy három védőt is kizártak az ügyből, miután kiderült, olyanokat is képviseltek, akik a Quaestor-ügy károsultjai, illetve tanúk voltak. 

Ugyancsak nehezítette a bizonyítást, hogy egymás után nyolc igazságügyi könyvszakértőt is ki kellett zárni az ügyből.

Volt olyan közöttük, aki a kirendelés után négy évvel később jelentett be elfogultságot. Olyan is volt, aki alapvető kérdésekre sem tudott adekvát választ adni a tárgyaláson. Egy szakértő elfogultságra, leterheltségre és a kompetencia hiányára egyaránt hivatkozva kérte kizárását. A Quaestor-ügy károsultja is volt közöttük, sőt a Postabank-ügy vádlottjai is volt egyikük.

Az sem könnyítette meg a törvényszék dolgát, hogy 2017-ben és 2018-ban is egy-egy újabb ügyben emelt vádat a Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csaba és egyes társai ellen, az egyiket egyesítették az alapüggyel.

Törvényszék kontra főügyészség

A vádirat benyújtását ­követően jogi vita bontakozott ki a főügyészség és a törvényszék között. 2016. április 3-án a Fővárosi Törvényszék a vádirat hiányosságainak pótlására szólította fel a főügyészséget. A törvényszék megítélése szerint a vádirat hiányosan tartalmazta a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint azt, hogy azok mely cselekmény bizonyítására szolgálnak. A hiánypótlásra hatvan napot kapott a főügyészség. Ibolya Tibor fővárosi főügyész elsőre közölte: nem hajtja végre a bíróság döntését, mivel szerinte a vád törvényes, és a benyújtás módja, formája is megfelelt az eljárási szabályoknak. Legfőbb érve az volt, hogy ugyanolyan rendszerben nyújtották be egy másik bírónak a Buda-Cash-ügy vádiratát, mint a Quaestorét. „Ha abban az ügyben törvényes és megfelelő volt az eljárásuk, akkor ebben is, márpedig a Buda-Cash-ügy bírája kifogás nélkül átvette az iratokat” – érvelt Ibolya Tibor. A bíróság erre újabb végzést hozva közölte: 

Ha nem kapják meg a kért hiánypótlást, megszüntetik Tarsollyal szemben az eljárást. A Fővárosi Főügyészség erre már végrehajtotta a törvényszék döntését, és a bíróság kérésének megfelelően ezeroldalas kiegészítő iratban részletezte, hogy a vádirathoz korábban elektronikus formában csatolt több mint öt terabyte kapacitású lemezen lévő bizonyítékok konkrétan mely cselekmények bizonyítására szolgálnak.

Így kvázi elektronikus könyvjelzőt készítettek a bíróságnak, amely segíti az ügyet tárgyaló bírónőt abban, hogy eligazodjék a nagy mennyiségű adat között. Ezzel már elhárult az akadály, és 2016. július 12-én megkezdődött a monstre per, ahol az első napon kiderült, a védők egy része nem kapta meg a 2,5 millió oldalnyi bizonyítékot. Papp Gábor, Tarsoly védője ki is fejtette a Népszabadságnak, hogy addig nem szabadna megkezdeni a pert, amíg minden érintett nem kapott meg minden anyagot, és nem olvasták el azokat. Ám szakértők is elismerték, hogy ilyen mennyiségű, PDF-fájlokba mentett dokumentum megnyitása és elolvasása több hónapot vehet igénybe. A bíróság szerint azonban nem sérült a védelem tisztességes eljáráshoz való joga, a bíró szerint három napon belül mindenki megkaphatta és megkaphatja a jövőben is az iratokat, aki átad a bíróságnak egy megfelelő kapacitású adathordozót, így felpörgették az eljárást.

Borítókép: A Quaestor cégcsoport vezetője és tulajdonosa, Tarsoly Csaba a törvényszéken 2016-ban (Fotó: Mirkó István)