Büszkén kürtölték szét a hírét a 93. Ünnepi Könyvhéten elnyert díjuknak a Meseország mindenkié című kiadvány alkotói, hangsúlyozva: ez az első olyan szakmai díj, amit Magyarországon kaptak, és kifejezetten örülnek annak, hogy ezt „a gyerekek szavazták meg”. A Hubby – Magyar Gyerekkönyv Fórum „diákzsűrije” által innovációs kategóriában odaítélt díjat azonban számos rejtély lengi körül. Mint a 2016 óta működő szakmai szervezet alelnökének tájékoztatójából kiderült, a Labrisz Leszbikus Egyesület által megjelentetett Meseország mindenkié című kiadvány zsűrizése még 2021 elején lezajlott, az érintettek viszont csak idén kapták meg az elismerést. Jeney Zoltán elmondta azt is, a „gyerekzsűri” tagjait több iskola bevonásával választották ki. Kiderült az is, hogy mindig az adott kategória korosztályának megfelelő korú gyermekek zsűrizik a könyveket, akik a szakmai zsűri által összeállított három-öt könyvet tartalmazó „shortlistákból” dolgoznak. A könyvek értékelését illetően nincsenek megadott szempontok, így a diákok saját tetszésüknek megfelelően választják ki az az általuk legjobbnak tartott könyveket.
A Hubby honlapján feltüntetett információk szerint korábban a diákzsűri tagjai fővárosi és vidéki intézmények halmozottan hátrányos helyzetű tanulói közül kerültek ki, akik különböző projektmódszerekkel dolgozták fel a díjra jelölt könyveket. Emellett arról is olvasni lehet, hogy a gyermekek munkáját szakmai mentor segítette.
Az viszont, hogy a Hubby – Magyar Gyerekkönyv Fórum mi alapján választotta ki az iskolákat, illetve hogyan dőlt el, hogy kik legyenek a diákzsűri tagjai, nem derült ki, miképpen az sem, hogy milyen projektmódszerekkel értékelték a listán szereplő kiadványokat. Egyáltalán mitől reprezentatív ez a zsűrizés, és a gyerekek elolvasták-e az összes értékelt könyvet, vagy csak a sajtóhírnév, esetleg más szempont döntött ítéletükben.Mint ismert, 2020 szeptemberében Magyarországon megjelent az első magyar LMBTQ-ideológiát propagáló mesekönyv, a Meseország mindenkié. A Labrisz Leszbikus Egyesület által gondozott kiadványban a szerzők megalkották a mesék újraírt változatait olyan szereplőkkel, akik valamilyen „stigmatizált” vagy kisebbségi csoporthoz tartoznak. A kötetben többek között meleg, leszbikus, transznemű, roma, örökbefogadott, hallássérült és idős hősökkel is találkozhatnak a gyerekek, míg a heteroszexuális karaktereket mint gonosz szereplőket jelenítik meg. A vitatott kiadvány a teljes magyar társadalmat, sőt a pszichológus szakmát is megosztotta.
