Kedden kezdődik az alaptörvény módosításának vitája

A héten folytatja a munkáját az Országgyűlés, a politikai viták mellett pedig két fontos törvényjavaslat vitája is megkezdődik. Az egyik az alaptörvény tizenegyedik módosítása, ami azt tartalmazza, hogy egy napon tartsák 2024-től az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat, valamint azt, hogy visszatérjen a tradicionális vármegye elnevezés. A másik javaslat pedig a frakciófinanszírozást érinti, amivel elejét vehetik a baloldal trükközésének, hogy kevesebb képviselővel több állami támogatáshoz jutnak.

Budapest, 2022. május 9. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetõje felszólal napirend elõtt az Országgyûlés plenáris ülésén 2022. május 9-én. Mellette Hende Csaba, a Fidesz frakcióvezetõ-helyettese. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg, 

a kifejezés visszaállítása a mai magyar jogrendbe pedig biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is tovább éljenek. A javaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

Az alaptörvény újabb módosítása mellett a tisztelt Ház megkezdi a vitát az országgyűlési törvény módosításáról szóló javaslatcsomagról is, amit Kocsis Máté Simicskó Istvánnal, a KDNP frakcióvezetőjével közösen nyújtott be a parlamentnek. A változtatás főleg a frakciófinanszírozást érinti, mivel az új ciklusban hatmilliárd forinttal többe kerülnének a jelenlegi szabályok mellett a baloldali frakciók az államnak. 

A kormánypárti előterjesztés véget vet a baloldal trükközésének, hogy az egy közös listán indult pártok a parlamentben hat frakciót alakítottak. 

A baloldal trükközése azért is tarthatatlan, mert miközben nyolcszázezer szavazót veszítettek az április 3-i választásokon 2018-hoz képest, hárommilliárd forinttal többe kerülnének az adófizetőknek. Az előző ciklusban egy kormánypárti képviselő 2,2 millió forintjába került az államnak, míg egy baloldali honatya 3,1 millióba, ami a jelenlegi szabályok szerint az új parlamentben egy kormánypárti honatyánál 2,6 millióra, míg egy baloldali képviselőnél 4,6 millióra növekedne. A törvénymódosítás előterjesztői szerint ez nincs rendben, havonta képviselőnként másfél millió forint többlete keletkezne a baloldalnak, holott kevesebben lettek. 

A Fidesz és a KDNP frakcióvezetőjének javaslata egy új számítást tartalmaz. Elvonja a baloldaltól a frakciótrükközéssel szerzett hárommilliárdot, a kormánypártok pedig leadnak kétmilliárd forintot, de egy ellenzéki képviselő még az új rendszerben is többe fog kerülni, mint egy kormánypárti. A pártok az így megtakarított pénzzel hozzájárulnak a rezsivédelmi alaphoz. 

Emellett változtatni fognak a felszólalási időkereteken is. Most három és félszer több beszédidő áll az ellenzéki frakciók rendelkezésére, mint a kormánypártokéira. Főleg a törvényjavaslatok vitája esetében lehet csökkentés, de ott is megmarad az ellenzéki túlsúly, a napirend előtti felszólalások időkeretén viszont nem kívánnak változtatni.

Borítókép: Kocsis Máté a parlamentben (Koszticsák Szilárd)