Majomhimlő: gyógyszer van, immunitás nincs

Mivel a jelenlegi járványt okozó majomhimlő enyhe megbetegedést okoz, egyelőre nem indokolt az oltások széles körű bevezetése – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Kis Zoltán. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) virológusa szerint, bár rendelkezésükre állnak a szükséges gyógyszerek is, az időben felismert betegség, az elkülönítés és diagnosztika a kulcs a járvány megelőzéséhez.

Budapest, 2014. augusztus 6. Kis Zoltán virológus, az Országos Epidemiológiai Központ Nemzeti Biztonsági Laboratóriumának vezetője vírusmintákkal dolgozik egy speciális steril fülkében az intézmény virológiai laborjában 2014. augusztus 6-án. Kicsi a valószínűsége, hogy a nyugat-afrikai Ebola-járvány eléri Magyarországot - mondta el a szakember az MTI-nek. MTI Fotó: Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

– Magyarországon elsőként a Nemzeti Népegészségügyi Központ nemzeti biztonsági laboratóriumában sikerült diagnosztizálni a majomhimlőt. Hogyan erősítették meg a vírus jelenlétét?

– Az egyik fővárosi egészségügyi intézmény felkereste az NNK-t, és jelezte, hogy van egy olyan betegük, aki megfelel az úgynevezett esetdefiníciónak, azaz egy olyan meghatározásnak, ami leírja, hogy kik lehetnek majomhimlővírussal fertőzöttek. A betegtől mintát vettek, amelyet beküldtek az NNK nemzeti biztonsági laboratóriumába, ahol először többféle PCR-vizsgálatot végeztünk el a mintákon, amelyek pozitív eredményt adtak. Ezt követően meghatároztuk – szintén többféle módszerrel – a vírus teljes genetikai állományát. Így vált teljessé a nemzetközi előírásoknak megfelelő megerősítése a majomhimlő-fertőzésnek. Az NNK laboratóriumában a majomhimlő kimutatásának képességét egyébként nem most alakítottuk ki. Rendelkezésünkre állnak külföldi laboratóriumok protokolljai, valamint a vírussal kapcsolatos számos információ is. Éppen ezért az egyes egészségügyi szolgáltatókat a Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatta arról, hogyan kell egy potenciális fertőzöttől mintát venni és beküldeni a laboratóriumokba. A nagyobb diagnosztikai laboratóriumoknak pedig – ahogy a koronavírus-járvány elején is tettük – olyan diagnosztikus anyagokat biztosítunk, amelyekkel ellenőrizni tudják vizsgálataik megfelelőségét.

– Most, hogy hazákban is jelen van a majomhimlő, mennyire kell komoly egészségügyi következményektől tartani?

– Mint minden emberi megbetegedést okozó kórokozót, ezt is komolyan vesszük. Azzal tisztában kell lennünk, hogy szerencsére a majomhimlő nem úgy terjed, mint a koronavírus, az influen­zavírus vagy akár a szalmonella baktérium. Szükséges a szoros kontaktus. Fontos, hogy aki észleli magán a tüneteket – a jellegzetes kiütések mellett a lázat, fejfájást, izomfájdalmat, hátfájást, duzzadt nyirokcsomókat, hidegrázást és fáradtságot –,
haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot háziorvosával, szakrendelővel. Az időben felismert betegség, elkülönítés és diagnosztika a kulcs a járvány megelőzéséhez.

– Milyen védőoltások és gyógyszerek állnak rendelkezésre a fertőzés ellen?

– Rendelkezünk olyan gyógyszerekkel, amelyek képesek a majomhimlővírus szervezeten belüli szaporodását gátolni. A cidofovir nevű hatóanyagot jelenleg is használják, például egy herpeszvírusfajta okozta megbetegedés kezelésében. Az Európai Gyógyszerügynökség pár éve engedélyezte a brincidofovir és tecovirimat nevű készítményeket, ezeket kifejezetten a feketehimlő, majomhimlő és tehénhimlő kezelésére fejlesztették ki. Oltások tekintetében pedig már nem az 1980-as évek előtt használt oltóanyagok vannak, hanem azok modernebb változatai. Ezek vakcinavírust tartalmaznak, amelyek körülbelül 85 százalékban védenek a majomhimlő ellen is.

– Indokolt lehet az oltások széles körű bevezetése?

– Véleményem szerint erre egyelőre semmi szükség, mivel a jelenlegi, járványt okozó majomhimlő enyhe megbetegedést okoz. Ezért fontosabb a megelőzés, a higiénés szabályok betartása mind a lakosság, mind az egészségügyi személyzet részéről.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Máthé Zoltán)