– Alig lélegeztünk fel a koronavírus-járvány után, máris egy új betegség jelent meg, a majomhimlő. Az előttünk álló évtized a járványok évtizede lesz?
– Bár még az évtized elején járunk, az biztos, hogy a járványok befolyásolni fogják az életünket az elkövetkező évtizedekben. A felmelegedés, a globalizáció, a fokozódó – főleg a Covid–19 járvány utáni – turizmus hatására olyan kórokozók, illetve az azokat terjesztő vektorok jelennek meg hazánkban, amelyek eddig nem vagy csak ritkán fordultak elő. Az ember azonban egyre közelebb kerül a természethez, és ezzel nő a kockázata, hogy az állatvilágból átkerüljenek kórokozók az emberre. Jó példa erre az ebolavírus, ami pár évtizeddel ezelőtt csak néhány évenként bukkant fel Afrika középső részén, manapság pedig már nincs olyan év, hogy ne okozna járványt, sőt olyan is volt, hogy egy évben többet is. De állatról emberre terjedve jelent meg a SARS-CoV–2, a majomhimlő és a madárinfluenza is, ezért hozzá kell szoknunk, hogy ezek egyre többször fordulnak majd elő.
– Alapesetben a majomhimlő emberről emberre nehezen terjed, most azonban több országban is kimutatták, sőt már idehaza is hatra emelkedett a fertőzöttek száma. Ön szerint ez milyen okokra vezethető vissza? Lehetséges, hogy a jelenlegi járványt a majomhimlő egy új törzse okozza, netán csökkent az emberek immunitása a himlővírus ellen?
– Ennek pontos háttere még intenzív kutatások tárgya. Azt tudjuk, hogy a majomhimlő két nagy fajtája közül az enyhe megbetegedéseket okozó terjed most az emberek között. A két majomhimlőfajta eltérő megbetegítő képessége visszavezethető genetikai háttérre, de hogy a járványt okozó törzs még tovább módosult-e, és gyengébb lett-e, azt nem tudjuk. Ne felejtsük el, hogy jelenleg Európában terjed, ahol az emberek egészségi állapota jobb, mint Afrikában. Ez egy szoros kontaktussal terjedő betegség, és a kiindulási pontja egy fesztivál volt, ahol ez a körülmény adott volt, így könnyen el tudott indulni a fertőzési hullám. Immunitásunk pedig gyakorlatilag nincs a majomhimlő ellen.
