Felkészülnek a majomhimlő megfékezésére

Afrikai kutatók átneveznék a betegséget, mert szerintük megbélyegző a mostani.

Egyesült Államok, 2022. május 23. Az amerikai járványügyi és betegségmegelõzési központ, a CDC által 2022. május 19-én közreadott, 2003-ban elektronmikroszkóppal készített kép a majomhimlõ virionjáról az Egyesült Államokban. A biológiai minta prérikutyából származik. 2022 májusának második felében Európa több országában vettek nyilvántartásba majomhimlõvel fertõzött embereket. A hólyagos bõrkiütésekkel és lázzal járó, testnedvekkel terjedõ fertõzés nyugat-afrikai eredetû, és elõször 1985-ben azonosították. A betegség közvetlenül terjed emlõsállatról emberre, lefolyása vírustörzstõl függõen változik. MTI/AP/CDC Fotó: -

Száztízezer adag majomhimlő elleni oltóanyag megvásárlására vonatkozó megállapodást írt alá az Európai Unió – adta hírül az MTI. Az Európai Bizottság tájékoztatását idézve arról írtak, hogy mivel a fertőzéses esetek száma folyamatosan növekszik, a közös uniós forrásból beszerzett vakcinákat júniustól kezdve teszik elérhetővé valamennyi tagállam, valamint Norvégia és Izland számára. A nagyjából 450 millió lakosnak ez a mennyiség elenyészőnek tűnhet, de szakemberek egyetértenek abban, hogy egyelőre nincs szükség tömeges oltásra. Csak a vírussal vagy a betegekkel közvetlenül érintkezők számára javasolják az immunizációt, ami lényegében a kutatókat és egyes egészségügyi dolgozókat jelent. 

Kifejezetten a majomhimlő ellen egyébként nincs vakcina, de a himlő elleni védőoltások is 85 százalékban hatékonynak bizonyulnak, és ezek már engedélyezettek is.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) múlt héten ismertetett adatai szerint már több mint ezer majomhimlős esetet regisztráltak olyan országokban, ahol a vírus nem honos. A közép- és nyugat-afrikai térségen kívül a fertőzés harminc országban bukkant fel, köztük húsz uniós tagállamban, legutóbb Romániában. 

A WHO korábbi állásfoglalása szerint ennek ellenére nem valószínű, hogy világméretű járvány kirobbanásától kellene tartani. 

A betegség tünetei közé a jellegzetes kiütések mellett a láz, fejfájás, izomfájdalom, hátfájás, duzzadt nyirokcsomók, hidegrázás és fáradtság tartoznak. A fertőzöttek ugyanakkor általában kihordják a betegséget, a harminc országban már többen kórházba kerültek, de még senki nem halt bele a kórba.

Közben afrikai kutatók egy csoportja azt követeli, hogy nevezzék át a majomhimlőt. A vírust először embernél 1970-ben azonosították a Kongói Demokratikus Köztársaságban, és azóta is főként afrikai országokban jellemző, ezért a média gyakorta hivatkozik rá „afrikai betegségként”. 

A tiltakozók szerint azonban ez sértő és megbélyegző, nem véletlen, hogy az új típusú koronavírust sem „vuhani vírusnak” hívják.

Kifogásolták azt is, hogy illusztrációként általában fertőzött afrikai gyermekek képeit használják, miközben az európai betegek túlnyomó többsége fehér férfi. A WHO közölte, támogatja a névváltás ötletét.

Borítókép: Az amerikai járványügyi és betegségmegelõzési központ, a CDC által 2022. május 19-én közreadott, 2003-ban elektronmikroszkóppal .