Hivatali vesztegetés és közokirat-hamisítás miatt háromtól négy és fél évig terjedő szabadságvesztésre ítélt a Pécsi Törvényszék első fokon, nem jogerősen hét embert, köztük két kormányablak-ügyintézőt, akik hamis útlevelet készítettek külföldi állampolgároknak – közölte a törvényszék.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat felderítése nyomán buktak le a hamisítók és a hamis okmányokkal üzletelők.
A bíróság tájékoztatása szerint
az ügy másod-, harmad- és ötödrendű vádlottja 2015-ben határozta el, hogy valótlan tartalmú magyar útlevelek kiállításával tesznek szert pénzre. Ebben az időben több bűnözői csoport foglalkozott azzal, hogy az Európai Unión kívüli állampolgároknak magyar állampolgárok adataival készítettek útleveleket kormányhivatalnokok megvesztegetésével.
Az ukrán–magyar kettős állampolgárságú másod- és harmadrendű vádlott honosított magyar állampolgárok hatósági igazolványait szerezték meg, majd ismeretlen személyek útján kapcsolatba kerültek olyan külföldiekkel, akik a magyar úti okmányokért jelentős összegeket fizettek.
Az ötödrendű vádlott olyan kormánytisztviselőket kutatott fel, akik hajlandók voltak közreműködni a valótlan útlevelek elkészítésében.
Az útlevelek kiállításához az elsőrendű vádlott, egy pécsi és a nyolcadrendű vádlott, egy dunaharaszti kormányablak ügyintézője nyújtott segítséget. A hatod- és hetedrendű vádlott a velük való kapcsolat létrehozásában működött közre.
A bűnszervezet célja az volt, hogy az útlevéligénylést hetente egyszer-kétszer, alkalmanként négy-öt ember részére 2016 őszéig folytatják; 2016. január 21. és március 22. között csaknem 50 hamis útlevelet állítottak ki, útlevelenként legalább 6000 euró (2,4 millió forint) bevételre tettek szert. Az okmányokért kapott összegből kifizették az ügyintézőket, a fennmaradó részt felosztották egymás között.
A törvényszék az elsőrendű vádlottat 49-rendbeli hivatali vesztegetés elfogadása és közokirat-hamisítás miatt három év hat hónap börtönre, valamint 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.
A másod- és harmadrendű vádlott felbujtóként elkövetett hivatali vesztegetésért és közokirat-hamisításért négy év fegyházbüntetést kapott; mindhárom vádlottat négy évre eltiltották a közügyek gyakorlásától.
Az ötödrendű vádlottnak négy év hat hónapot, a hatodrendűnek négy évet, a hetedrendűnek három év hat hónapot kell fegyházban töltenie, 600–600 ezer, illetve kétmillió forint pénzbüntetés mellett. A nyolcadrendű vádlottat három év börtönre és kétmillió forint pénzbüntetésre ítélték, a negyedrendű vádlott ügyét a törvényszék elkülönítette.
A bíróság az elsőrendű vádlottal szemben 880 ezer forint, a másod-, harmad és ötödrendű vádlottal szemben fejenként 11 765 906 forint, a hatodrendű vádlottal szemben 1 174 079 forint, a hetedrendű vádlottal szemben 1 258 636 forint, a nyolcadrendű vádlottal szemben pedig 300 ezer forint vagyonelkobzást rendel el.
Az ügyész a jogorvoslati nyilatkozat esetleges benyújtására három nap határidőt tartott fenn, a vádlottak és védőik fellebbezést jelentettek be az ítélet ellen.
Titkos felderítés
Kellene nekünk egy olyan okmányirodás, aki egy nagyon pici, de tényleg nagyon pici, majd úgyis elmondom, nagyon pici turpisságban benne van. […] Nem fekete a történet, hanem szürke mezsgyén halad, maximálisan, tehát nem egy horribilis történet, viszont jó kis pénz van benne.
Ez az idézet abból a titkos hangfelvételből származik, amelyet a Nemzeti Védelmi Szolgálat készített 2016 januárban. A Kékfény című bűnügyi televíziós magazin beszámolója szerint a bűnszervezet vezetője egy olyan okmányirodában dolgozó köztisztviselőt keresett, akit meg lehet vesztegetni, cserébe hamis magyar útlevelet állít ki külföldi állampolgároknak.
A Kékfény rámutatott: az elkövetők egy nem elég szigorúan szabályozott hivatali eljárásban találták meg a rést, és gyorsan rájöttek, sok pénzt lehet keresni az illegális üzlettel.
2010 óta egyszerűsített honosítási eljárással kaphatnak magyar állampolgárságot azok a határon túl élők, akik magyar származásúak és beszélnek is magyarul. Ők egy fénykép nélküli honosítási okiratot kapnak, amivel akár útlevelet is igényelhetnek.
A bűnszervezet vezetői ilyen iratokat vásároltak vagy loptak, és megkeresték azokat a külföldi, főleg orosz, ukrán, román, de nem magyar származású állampolgárokat, akiknek valamilyen európai uniós, például magyar útlevélre volt szükségük.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI)
