Gyöngyösi Márton a többi között az Indexnek elmondta: az ellenzéki összefogásnak lesz még aktualitása, mert a következő választásra is a Fidesz fogja írni a szabályokat, és ezért „rá lesznek kényszerítve” arra, hogy valamilyen együttműködés legyen az ellenzéki pártok között. Most viszont mindenkinek újjá kell építenie a saját bázisát – tette hozzá, hangsúlyozva: arra készül, hogy megteremtse egy Európa-párti, nemzeti konzervatív politizálás feltételeit és megmutassa, hogy van létjogosultsága a valódi nemzeti és a valódi konzervatív politizálásnak Magyarországon.
Gyöngyösi Márton kiemelte: a Jobbik az egyetlen párt, ami végigment a néppártosodás útján, 12 éve a magyar közélet része, rendelkezik programmal, és egy világos elvi nyilatkozattal. Szerinte ebben a Fidesz és szatellitpártja, a Mi Hazánk sem konkurencia, ők lényegesen jobbra vannak ettől a pozíciótól. Ezt a vákuumot a Jobbiknak kell belaknia.
– A Jobbik legfontosabb feladata, hogy hitet és reményt adjon, ezt a rendszert meg lehet dönteni, csak valós alternatívát kell kínálni – jelentette ki. Gyöngyösi szerint valóban nem a Fidesz által teremtett keretek között kell játszani, mert a parlamentarizmus keretét nem a Fidesz teremtette, ők beszűkítették, és majd az ő feladatuk lesz ezt szélesíteni.
Rámutatott: az április 3-i ellenzéki kudarc elsődleges oka az volt, hogy a véghajrában nem volt közös kampány, hat plusz egy kampány volt, a hat párté és a miniszterelnök-jelölté. Az előválasztáson pedig az volt a probléma, hogy nem fektették le megfelelő módon az előválasztás feltételeit. Kifejtette: abban komoly kockázatot lát, ha nem kizárólag pártok mérettetik meg magukat egy választási kampányban. Hangsúlyozta: azzal az illúzióval le kell számolni, hogy lelkes civilek képesek önállóan egy olyan térben sikeresen megmérkőzni, amely a pártok szabályai szerint működik. Márki-Zay Péter megnyerte az előválasztást, de a választási kampányban nem sikerült megértenie, hogy a politikának vannak vastörvényei, és nem véletlenül szerveződnek pártokba azok az emberek, akik politizálni szeretnének.
Nagyon nehéz lesz olyan embert találni, akit az összes párt elfogad. Magyarországon nincsenek ilyen értelemben vett civil jelöltek– jelentette ki.
Márki-Zay Péter és a Jobbik kapcsolatáról elmondta, hogy voltak problémák. Hangsúlyozta: a Jobbiknak azért is tragédia, hogy nem volt közös kampány, mert ők voltak a leginkább kiszolgáltatva. Szerinte a közös kampánynak az lett volna a célja, hogy át tudjunk csoportosítani erőforrásokat a könnyebben nyerhető választókerületekből – mint a budapesti választókerületek – a legnehezebbekbe, oda, ahol az ő jelöltjeik indultak. Azzal kapcsolatban, hogy az egyetlen fővárosi kudarc pont a Jobbiké volt, elmondta: kampányolt Szilágyi Györgynél, de nem ismeri pontosan a terepet.
Gyöngyösi szerint Jakab Péter az előválasztás második fordulójába is azért nem jutott be, mert elhibázott volt a kampány, vagyis hiba volt összetéveszteni a közösségi médiában könnyen megszerezhető népszerűséget a támogatottsággal. Hangsúlyozta: az előválasztási kampányban át kellett volna gondolni, hogy az ellenzéki pártok körében kikkel érdemes szövetségre lépni és pólust képezni. Szerinte ilyen a Momentum és az LMP, ami a Jobbikhoz hasonlóan a rendszerváltás utáni pártok körén kívül van, még akkor is, ha más ideológiai vonalat is képviselnek, viszont korrupciótól mentesek és XXI. századi módon gondolkodnak. Hozzátette: a pólusképzés az előválasztáson személyi ellentéteken csúszott el.
Most az egyik legfontosabb feladat, hogy ne egymással törődjenek a pártok, hanem mindenki szedje rendbe magát, a saját szavazóival foglalkozzon és erősítse meg az identitását– jelentette ki. Elmondta, hogy még nem beszélt egyik pártelnökkel sem, de fog.
Gyöngyösi a zsidólistázós felszólalásra utalva kifejtette: az emberek nem a múlttal, hanem a jelennel és a jövővel akarnak foglalkozni. Nem hiszi, hogy a tíz évvel ezelőtti mondata, amivel kapcsolatban „milliószor” bocsánatot kért, a legfontosabb probléma Magyarországon. Szerinte nem kis szerepe volt abban, hogy ez a közösség végigmenjen a néppártosodás útján, és részt vehessen akár egy ellenzéki együttműködésben is – jelentette ki.
Elmondta, hogy az ellenzék „tragikusan rosszul” reagált a háborúra, azt mondani, hogy Magyarország katonákat küldene Ukrajnába, nem lehet, főleg nem akkor, amikor a magyar emberek napi szinten kapnak sokkoló képet a szomszédban dúló háborúról. Szerinte ez több mint felelőtlenség volt. Kifejtette, hogy ez is hozzájárult a kétharmadhoz, mert elkötelezett ellenzéki szavazókat mozgósítottak, viszont ezután már nem voltak biztosak abban, hogy elmennek szavazni, tehát a kampány végén már látták, hogy sok bizonytalankodó szavazó van, és sok olyan is, akit a háborúval kapcsolatos kijelentés elriasztott. Az a feladat, hogy kiderítsék, vannak-e Jobbik-szavazók, és visszahozzák őket– jelentette ki.
Azzal kapcsolatban, hogy 2014-ben még Donyeckbe ment választási megfigyelőként, hangsúlyozta: túlfutás és felelőtlenség volt. Úgy gondolták, hogy a kárpátaljai magyarok érdekében fontos egy olyan erős szövetségest megnyerni, amelynek nemcsak nagyszámú kisebbsége él Ukrajna területén, hanem komoly súlya és hangja van a világpolitikai térben. Akkoriban paramilitáris szervezetek azért vertek össze embereket, mert magyarul beszéltek olyan városok utcáin, ahol mindig magyarul beszéltek – tette hozzá.
Oroszország gyakorlatilag hadat üzent az EU-nak és a NATO-nak, amikor világossá tették, hogy az érdekszférájuknak tekintik nemcsak a posztszovjet, hanem a posztszocialista térséget, ahova Magyarország is tartozik. Magyarországnak ettől a ponttól kezdve Oroszország fenyegetés – jelentette ki, hozzátéve: ebben az értelemben Magyarországnak minden olyan nem katonai eszközt meg kell ragadnia, ami Oroszországot megállásra kényszerítheti. Hangsúlyozta: érthetetlen, hogy a Fidesz miért ragaszkodik az egyoldalú energiafüggőséghez úgy, hogy az Európai Uniótól pénzt és időt is kapunk a leválásra. Szerinte kockázatos erre alapozni hosszú távon, ahogy olyan vezetékekre is kockázatos alapozni a magyar energiaellátást, amelyekkel bármi történhet Ukrajnában.
Gyöngyösi a két hónappal ezelőtti tisztújításról elmondta: akkor úgy gondolta, hogy bár a választásokon nem szerepelt túl jól a párt, de jó kezekben van. Sikerült a pártot stabilizálni, emelkedő pályára tenni, és az utódlást megoldani Jakab Péter személyében. Hangsúlyozta: úgy gondolta, újra a külpolitikára és az Európai Parlamentre fókuszálhat, de a párt két táborra szakadt.
Egy pártszakadást húsz százalékon, a legerősebb ellenzéki szereplőként még el lehet játszani, de egy öt százalékra mért pártnál halálos lehet – jelentette ki, kiemelve: a konfliktuson kívül maradt, ezért gondolta, hogy ő az, aki a két tábort egyesíteni tudja.
Arra a kérdésre, hogy Jakab Péter elnökként és miniszterelnök-jelöltként negyedik lett az előválasztáson, április 3-án egyetlen egyéni választókerületet sem nyertek, és súlyos vereséget szenvedtek, Gyöngyösi kifejtette: nehéz megítélni egy választást, a politikában bonyolult kérdés, hogy mi számít sikernek. Szerinte Jakab Péter 2020-tól 2021-ig jó elnök volt, utána egy kicsit rontott az előválasztáson és a választási kampányban. 2020-tól 2021-ig viszont feltornászta a pártot a két számjegyű támogatottsági zónába, ami másnak nem sikerült volna. Utalt arra, hogy a szombati elnökválasztás óta hétfőn volt egy beszélgetésük. Hozzátette: az evezős képe ellenére nem gondolja, hogy Jakab távozna a pártból és marad frakcióvezető. Beszét arról is, hogy arra kérte párttársait, simítsák el a konfliktusokat, ne egymással, hanem a szavazóinkkal foglalkozzanak. Az egyik legfontosabb üzenete a konszolidáció volt, és reméli, nyáron elkezdik újjászervezni a pártot, az őszi politikai szezont pedig megerősödve kezdik annak ellenére, hogy lényegesen kevesebb állami támogatásból gazdálkodik a párt és leépítés lesz. Rámutatott: az ellenzéki összefogásról azt hitték, hogy csodarecept, és ha egyetlen jelölt van a Fidesszel szemben, akkor összeadódnak a pártok szavazói. Szerinte ez naiv felfogás volt.
Donáth Anna véleménycikkére reagálva Gyöngyösi kifejtette: arról, hogy túl sok, vagy túl kevés párt van, a szavazók szoktak dönteni. Szerinte ezt a problémát most elfedte az összefogás, de ha minden pártnak külön kellett volna indulnia, nem minden ellenzéki párt ülne most a Parlamentben, amik végül bejutottak. Úgy gondolja, a Jobbik bejutott volna önállóan, de a többi párt nem érte volna el az öt százalékot.
Arra a kérdésre, hogy Brüsszelből lehet-e pártot vezetni, azt válaszolta, hogy prioritások, munkaszervezés és elhatározás kérdése. Utalt az EP-választásra, ahol szerinte sok párt számára eldől, hogy megmarad-e komolyan vehető erőként, vagy eltűnik a süllyesztőben, ezért „nem tragédia”, ha ebben a helyzetben a párt egyetlen EP-képviselője és a párt elnöke ugyanaz a személy. Kijelentette: önállóan indulnak az EP-választáson, de az önkormányzati választási kampányról még nincs elképzelése.
Borítókép: Gyöngyösi Márton (Fotó: Mirkó István)
