Gyöngyösi Márton szerint „rákényszerülnek” a baloldallal való összefogásra

Gyöngyösi Márton szerint a Jobbik – amelynek támogatottsága jelenleg a parlamenti küszöb környékén található – az egyetlen politikai erő, amely végigment a néppártosodás útján. A „valódi konzervatív” politizálást zászlajára tűző Jobbik-elnök ugyanakkor elmondta, rá lesznek kényszerítve, hogy együttműködjenek a baloldallal. Egyértelművé tette azt is, hogy Jakab Péter marad a frakció vezetője és nem lép ki a pártból.

20190506 Budapest Cseh Katalin, a Momentum és Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-listavezetője sajtótájékoztatót tart EP-választás: az Európai Unió jövőjéről címmel az Országgyűlés Irodaháza előtt Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

Nagyon nehéz lesz olyan embert találni, akit az összes párt elfogad. Magyarországon nincsenek ilyen értelemben vett civil jelöltek

– jelentette ki.

Márki-Zay Péter és a Jobbik kapcsolatáról elmondta, hogy voltak problémák.  Hangsúlyozta: a Jobbiknak azért is tragédia, hogy nem volt közös kampány, mert ők voltak a leginkább kiszolgáltatva. Szerinte a közös kampánynak az lett volna a célja, hogy át tudjunk csoportosítani erőforrásokat a könnyebben nyerhető választókerületekből – mint a budapesti választókerületek – a legnehezebbekbe, oda, ahol az ő jelöltjeik indultak. Azzal kapcsolatban, hogy az egyetlen fővárosi kudarc pont a Jobbiké volt, elmondta: kampányolt Szilágyi Györgynél, de nem ismeri pontosan a terepet.

Gyöngyösi szerint Jakab Péter az előválasztás második fordulójába is azért nem jutott be, mert elhibázott volt a kampány, vagyis hiba volt összetéveszteni a közösségi médiában könnyen megszerezhető népszerűséget a támogatottsággal. Hangsúlyozta: az előválasztási kampányban át kellett volna gondolni, hogy az ellenzéki pártok körében kikkel érdemes szövetségre lépni és pólust képezni. Szerinte ilyen a Momentum és az LMP, ami a Jobbikhoz hasonlóan a rendszerváltás utáni pártok körén kívül van, még akkor is, ha más ideológiai vonalat is képviselnek, viszont korrupciótól mentesek és XXI. századi módon gondolkodnak. Hozzátette: a pólusképzés az előválasztáson személyi ellentéteken csúszott el.

Most az egyik legfontosabb feladat, hogy ne egymással törődjenek a pártok, hanem mindenki szedje rendbe magát, a saját szavazóival foglalkozzon és erősítse meg az identitását

– jelentette ki. Elmondta, hogy még nem beszélt egyik pártelnökkel sem, de fog.

Gyöngyösi a zsidólistázós felszólalásra utalva kifejtette: az emberek nem a múlttal, hanem a jelennel és a jövővel akarnak foglalkozni. Nem hiszi, hogy a tíz évvel ezelőtti mondata, amivel kapcsolatban „milliószor” bocsánatot kért, a legfontosabb probléma Magyarországon. Szerinte nem kis szerepe volt abban, hogy ez a közösség végigmenjen a néppártosodás útján, és részt vehessen akár egy ellenzéki együttműködésben is – jelentette ki.

Elmondta, hogy az ellenzék „tragikusan rosszul” reagált a háborúra, azt mondani, hogy Magyarország katonákat küldene Ukrajnába, nem lehet, főleg nem akkor, amikor a magyar emberek napi szinten kapnak sokkoló képet a szomszédban dúló háborúról. Szerinte ez több mint felelőtlenség volt. Kifejtette, hogy ez is hozzájárult a kétharmadhoz, mert elkötelezett ellenzéki szavazókat mozgósítottak, viszont ezután már nem voltak biztosak abban, hogy elmennek szavazni, tehát a kampány végén már látták, hogy sok bizonytalankodó szavazó van, és sok olyan is, akit a háborúval kapcsolatos kijelentés elriasztott.

Az a feladat, hogy kiderítsék, vannak-e Jobbik-szavazók, és visszahozzák őket

– jelentette ki.

Azzal kapcsolatban, hogy 2014-ben még Donyeckbe ment választási megfigyelőként, hangsúlyozta: túlfutás és felelőtlenség volt. Úgy gondolták, hogy a kárpátaljai magyarok érdekében fontos egy olyan erős szövetségest megnyerni, amelynek nemcsak nagyszámú kisebbsége él Ukrajna területén, hanem komoly súlya és hangja van a világpolitikai térben. Akkoriban paramilitáris szervezetek azért vertek össze embereket, mert magyarul beszéltek olyan városok utcáin, ahol mindig magyarul beszéltek – tette hozzá.

Oroszország gyakorlatilag hadat üzent az EU-nak és a NATO-nak, amikor világossá tették, hogy az érdekszférájuknak tekintik nemcsak a posztszovjet, hanem a posztszocialista térséget, ahova Magyarország is tartozik. Magyarországnak ettől a ponttól kezdve Oroszország fenyegetés – jelentette ki, hozzátéve: ebben az értelemben Magyarországnak minden olyan nem katonai eszközt meg kell ragadnia, ami Oroszországot megállásra kényszerítheti. Hangsúlyozta: érthetetlen, hogy a Fidesz miért ragaszkodik az egyoldalú energiafüggőséghez úgy, hogy az Európai Uniótól pénzt és időt is kapunk a leválásra. Szerinte kockázatos erre alapozni hosszú távon, ahogy olyan vezetékekre is kockázatos alapozni a magyar energiaellátást, amelyekkel bármi történhet Ukrajnában. 

Gyöngyösi a két hónappal ezelőtti tisztújításról elmondta: akkor úgy gondolta, hogy bár a választásokon nem szerepelt túl jól a párt, de jó kezekben van. Sikerült a pártot stabilizálni, emelkedő pályára tenni, és az utódlást megoldani Jakab Péter személyében. Hangsúlyozta: úgy gondolta, újra a külpolitikára és az Európai Parlamentre fókuszálhat, de a párt két táborra szakadt.

Egy pártszakadást húsz százalékon, a legerősebb ellenzéki szereplőként még el lehet játszani, de egy öt százalékra mért pártnál halálos lehet

– jelentette ki, kiemelve: a konfliktuson kívül maradt, ezért gondolta, hogy ő az, aki a két tábort egyesíteni tudja. 

Arra a kérdésre, hogy Jakab Péter elnökként és miniszterelnök-jelöltként negyedik lett az előválasztáson, április 3-án egyetlen egyéni választókerületet sem nyertek, és súlyos vereséget szenvedtek, Gyöngyösi kifejtette: nehéz megítélni egy választást, a politikában bonyolult kérdés, hogy mi számít sikernek.  Szerinte Jakab Péter 2020-tól 2021-ig jó elnök volt, utána egy kicsit rontott az előválasztáson és a választási kampányban. 2020-tól 2021-ig viszont feltornászta a pártot a két számjegyű támogatottsági zónába, ami másnak nem sikerült volna. Utalt arra, hogy a szombati elnökválasztás óta hétfőn volt egy beszélgetésük. Hozzátette: az evezős képe ellenére nem gondolja, hogy Jakab távozna a pártból és marad frakcióvezető. Beszét arról is, hogy arra kérte párttársait, simítsák el a konfliktusokat, ne egymással, hanem a szavazóinkkal foglalkozzanak. Az egyik legfontosabb üzenete a konszolidáció volt, és reméli, nyáron elkezdik újjászervezni a pártot, az őszi politikai szezont pedig megerősödve kezdik annak ellenére, hogy lényegesen kevesebb állami támogatásból gazdálkodik a párt és leépítés lesz. Rámutatott: az ellenzéki összefogásról azt hitték, hogy csodarecept, és ha egyetlen jelölt van a Fidesszel szemben, akkor összeadódnak a pártok szavazói. Szerinte ez naiv felfogás volt. 

Donáth Anna véleménycikkére reagálva Gyöngyösi kifejtette: arról, hogy túl sok, vagy túl kevés párt van, a szavazók szoktak dönteni. Szerinte ezt a problémát most elfedte az összefogás, de ha minden pártnak külön kellett volna indulnia, nem minden ellenzéki párt ülne most a Parlamentben, amik végül bejutottak. Úgy gondolja, a Jobbik bejutott volna önállóan, de a többi párt nem érte volna el az öt százalékot.

Arra a kérdésre, hogy Brüsszelből lehet-e pártot vezetni, azt válaszolta, hogy prioritások, munkaszervezés és elhatározás kérdése. Utalt az EP-választásra, ahol szerinte sok párt számára eldől, hogy megmarad-e komolyan vehető erőként, vagy eltűnik a süllyesztőben, ezért „nem tragédia”, ha ebben a helyzetben a párt egyetlen EP-képviselője és a párt elnöke ugyanaz a személy. Kijelentette: önállóan indulnak az EP-választáson, de az önkormányzati választási kampányról még nincs elképzelése.

Borítókép: Gyöngyösi Márton (Fotó: Mirkó István)