– Romló háborús helyzet Ukrajnában, infláció, az ajtón kopogtató háborús válság és energiaválság, ebből dolgoznak ma Európa vezetői – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök beszámolt a múlt heti EU-csúcsról, amelyen döntöttek Ukrajna tagjelölti státusáról.
– A taggá válás egy bonyolult folyamat, három-négy stáción is át kell menni. Ahhoz, hogy a tárgyalások megkezdődjenek, az adott országoknak különböző elvárásoknak is meg kell felelniük, így az olyan magyar elvárásoknak is, amik a kárpátaljai magyar közösséghez kapcsolódnak – szögezte le a kormányfő.
A kormányfő arról is beszélt, hogy nem tudtuk elérni, hogy a Boszniai Köztársaság bekerüljön a tagjelölti státusúak körébe. Mint fogalmazott, még mindig értetlenség mutatkozik a nyugati vezetők körében a Balkán bővítéséről és arról, hogy egész Európának szüksége van a nyugat-balkáni integrációra.
Emellett a miniszterelnök emlékeztetett, hogy egy újabb szankciós csomagról nem is akartak tárgyalni, mivel a gázembargó még súlyosabb következményekkel járna hazánk számára, mint egy olajembargó.
A NATO-csúcs nehezebb volt, mint az EU-csúcs
– jelentette ki a kormányfő, lassan szembe kell nézni a realitásokkal – húzta alá.
Kijelentette: mindenki az ukránok oldalán áll természetesen, mert a közfelfogás szerint – amit Magyarország is vall – az oroszoknak nem volt oka nyílt háború indítására. De miután háborúról van szó, amiben tízezrek halnak meg, nem akarunk ebbe belekerülni – tette hozzá.
Ez két szomszédos szláv ország háborúja, a NATO pedig egy védelmi szövetség
– mutatott rá.
Orbán Viktor szerint egy háborúban fontos a fegyver, de a legfontosabb a katona, az pedig fogytán van. A kormányfő úgy véli, Ukrajna ugyan keményen harcol, de lassan a katonai realitások érvényre jutnak.
Mint mondta, az a kérdés még nem hangzott el a csúcson, hogy mi lesz, ha az ukrán front összeomlik, de Ukrajna súlyos veszteségeiről már sok szó esett.
– Úgy jöttem haza, hogy egész végig szólt a vészcsengő a fejemben – mondta. A háborús zóna akár sokkal gyorsabban kerülhet közel Magyarországhoz, mint azt bárki gondolná, éppen ezért haderőfejlesztési folyamatok gyorsaságát két-háromszorosára kell emelni Magyarországon – vélekedett.
– A NATO is érzi, hogy baj van. Hoztunk döntést arról, hogy a szövetség keleti szárnyát meg kell erősíteni
– mondta.
A kormányfő megjegyezte, az ukrán háborúban segítséget akarunk nyújtani, és bár sohasem voltunk a szankciós politikai hívei, az EU egységének érdekében nem akarunk mindig vétózni. – Ott, ahol nem életbevágó a helyzet Magyarország számára, enged hazánk, ám élet-halál kérdésekben nem engedünk – húzta alá Orbán Viktor. Ismertette: félreértés van a vétó fogalmáról, mivel az EU-ban közös döntéshozatal születik. A kormányfő jelezte, hogy borzalmas, ami Ukrajnában történik, ezért is a béke pártján kell állnunk, emellett a háborús inflációnak is a békével vethetünk véget.
– Magyarországnak és az összes országnak az az érdeke, hogy béke legyen – jelentette ki a miniszterelnök. Emellett rögzítette, hogy most annak van itt az ideje, hogy megvédjük az eredményeket – a nyugdíjakat, a rezsicsökkentést, a családtámogatásokat – és ne engedjük, hogy a háború visszahúzzon minket.
A határvédelmi egységekkel kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette, Magyarország különleges helyzetben van, hiszen minket egyszerre terhel a menekült- és a migránsáradat is.
Mint mondta, Brüsszelben rendszeresen képviseli, hogy a magyar határ védelme egész Európa érdeke, ezért biztatás és pénzügyi segítség is jól jönne az uniótól, ehelyett leginkább támadásokat kapunk.
A kormányfő tájékoztatott: tavaly egész évben négyszáz embercsempészt fogtak el Magyarországon, idén már 750-et. Vagyis a migránsüzlet mérete is nő.
Az élelmiszerhiány egyre nagyobb tömegeket vesz rá Ázsiában és Afrikában, hogy elinduljanak. Ukrajna a világ gabonaexportjának tíz százalékát adta eddig, ami a migrációt csak fokozza – fejtette ki. Mint fogalmazott, erőszakkal szemben plüssmacikkal és virágcsokrokkal nem lehet védekezni. Tehát nekünk most néhány ezer jól kiképzett határvadászra lesz szükségünk a következő hónapokban.
A katonáknak most a haderőfejlesztésben kell részt venniük, a rendőrök pedig hiányoznak onnan, ahonnan kivezénylik őket. Ezért meg kell szervezni egy új határvadász rendszert. Ezrével kell új embereket felvenni csak határvédelmi szolgálatra – magyarázta hozzátéve: ezt a feladatot a belügyminiszter kapta meg.
Orbán Viktor elárulta, ha a Belügyminisztériumon belül nem sikerül végrehajtani a feladatot, arra az esetre is van terve.
Borítókép: Miniszterelnöki interjú a Kossuth rádióban (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda)