A pénzüket védik a migránsok segítői

Szervezett bűnözők professzio­nálisan felosztották egymás között a területeket. Az embercsempész csoportok közötti súrlódásoknak pedig gyakran erőszak a vége – mondta a Magyar Nemzetnek Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója a migránsokhoz köthető szerbiai lövöldözésekkel kapcsolatban. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója szerint a migránsok nem szándékosan gyújthatták fel a makkhetesi erdőt, hiszen az nekik is fontos rejtekhelyként szolgál.

202200727 magyar szerb hatar migransok havran zoltan magyar nemzet

– A határ menti összetűzések a mexikói bandaháborúkhoz hasonlítanak. Ne feledjük el, óriási összegekről, ó­riási pénzmennyiségről van szó. Euró- és dollármilliók cserélnek gazdát, amit az embercsempészek meg akarnak védeni – jelentette ki lapunknak Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója a migránsokhoz köthető szerbiai incidensekkel kapcsolatban. 

A határ menti összetűzések a mexikói bandaháborúkhoz hasonlítanak (fotó: Havran Zoltán)

Mint ismert, az elmúlt hetekben lövöldözéseket lehetett hallani Horgoson, Martonoson, emellett kétszer is több emberéletet követelő fegyveres összecsapás volt a migránsok által megszállt, Szabadka mellett fekvő Makkhetes-erdőben. A liget kétszer kigyulladt, feltételezések szerint az erdőben táborozó illegális bevándorlók miatt. 

Felosztották a területeket

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója leszögezte, ezek a nagy visszhangot kapó események zömében embercsempész csoportokhoz köthetők. Mint jelezte, a migránsok között is vannak feszültségek, nem lehet őket homogén közösségként értelmezni. 

Legalább a nemzetiség, az állampolgárság szerint elkülönülnek egymástól. A marokkóiak utálják az algériaiakat, az afgánoktól mindenki tart, velük nem közösködnek. A befogadóközpontokban korábban voltak verekedések, késelések is 

– emlékeztetett. Most, a tavaszi-nyári időszakban van a csúcsszezon, ilyenkor sokan próbálnak meg átjutni a határon, a helyzethez pedig az embercsempészek is alkalmazkodtak. 

– Amiben változás van a korábbi évekhez képest, az az, hogy a szervezett bűnözői csoportok professzionálisan felosztották egymás között a területeket, 

ez alapján szervezik a transzportokat a határhoz. Az embercsempész csoportok közötti súrlódásoknak pedig gyakran erőszak a vége. Ha valahol egyszerűbbnek tűnik az átjutás a kerítés mentén, mindenki oda próbál menni, s óhatatlan, hogy ebből összetűzések származnak – magyarázta az oktató.

Sok fegyver a balkánon

Marsai Viktor rámutatott, a Balkánon sok fegyver van, az embercsempészek ezeket könnyen beszerzik. Elsősorban a másik embercsempész csoporttal szemben védik magukat vagy ezekkel orozzák el mások területeit. Sok felvételen úgy tűnik, hogy bevándorlók fognak fegyvert, azonban nem tudhatjuk, hogy ezek valójában embercsempészek-e vagy sem.

Mint kifejtette, nem ritka, hogy az embercsempész csoportok 

a kibocsátó térségek állampolgáraiból is toboroznak maguknak segítőket, akik náluk jobban értik a migránsokat: beszélik a nyelvüket, ismerik az adott kultúrát. 

Mint mondta, a bevándorlók két-három hétig vannak ott az erdőben, várakoznak a megfelelő alkalomra, esetleg elkapják és visszakísérik őket a magyar rendőrök. Napokig, hetekig próbálkoznak az átkeléssel. Ha elfáradnak, visszamennek a befogadóközpontokba. Megfürödnek, táplálkoznak, aztán egy idő után újra próbálkoznak.

– Sikeres átjutáshoz ismerni kell a terepet, az átjutás lehetséges módozatait. Az embercsempészek gyakran kísérik az átkelőket. Aztán ha átjutottak, GPS-koordináták alapján megmondják, hol várják őket. Vagy elkíséri őket egy embercsempész a találkozási pontra – magyarázta. 

A migránsoknak fontos stratégiai pont a makkhetesi erdő (Fotó: Mirkó István)

Az erdőtűzzel kapcsolatban Marsai Viktor azt mondta, valószínűleg nem szándékosan gyújtogattak a migránsok. Ott rejtőznek, nekik sem jó, ha a rejtekhely leég. Valószínűleg arról lehet szó, hogy dohányozhattak, eldobtak egy cigarettacsikket vagy nem figyeltek, amikor tüzet raktak, ráadásul arrafelé is komoly aszály is van.

Növekedhet a nyomás

Az igazgató becslésekre hivatkozva azt mondta, jelenleg 10-15 ezer migráns tartózkodhat Szerbiában. Közülük van, aki több tucatszor megpróbálkozik az átkeléssel. Úgy vélekedett, az első hidegek megjelenésével csökkenhet a migrációs nyomás, azonban nagy valószínűséggel még hónapokig nem láthatunk érdemi visszaesést. Arra sem utal semmi jel, hogy a migráció a következő években, évtizedekben megszűnne.

– Nagyobb migrációs nyomás akkor következhet be, ha geopolitikai válság robban ki, amelynek hatásai elérik Európát. 

Az ukrajnai és déli irányból érkezők összehasonlításával is óvatosan kell bánni, hiszen az ukránoknak mi vagyunk az első biztonságos ország. Azonban a jelenség megmutatja, hogy gyakorlatilag bármikor elindulhat több millió ember az Európai Unió felé. Szíriában vagy Afganisztánban egy politikai káosz pillanatok alatt nagyon komoly hullámot indíthat el – hangsúlyozta Marsai Viktor.

Borítókép: Migránsok gyülekeznek a magyar–szerb határon (Fotó: Havran Zoltán)