időjárás 2°C Taksony 2022. november 29.
logo
Több mint száz éve népszerű a Magyar Cserkészszövetség által nyújtott életmodell

Felelős, elhivatott ifjúságot nevel a magyarországi cserkészmozgalom

Domján Anikó
2022.08.01. 06:44 2022.08.01. 08:12
Felelős, elhivatott ifjúságot nevel a magyarországi cserkészmozgalom

Kötelességteljesítés Isten, haza és az embertársak iránt: több mint száz éve változatlan elvek mentén működik a világ legnagyobb gyermek- és ifjúsági mozgalma, a cserkészet. Ebben a látszólag értékekkel szemben álló világban is van jövője a Magyar Cserkészszövetség ifjúságnevelő munkájának – vallja Arany János, a táborozási kabinet vezetője, aki rávilágított: a cserkészetben megtanult értékek segítik a fiatalokat a későbbi boldogulásban is.

Tábori körülmények között, a természetben zajlik az a fiatalok belső növekedéséért, szellemi, erkölcsi és fizikai képességeinek fejlesztéséért létrejött ifjúságnevelő munka, amelyet 1910 óta képvisel a cserkészet Magyarországon.

A hazai cserkészmozgalom célja, hogy a társadalmat olyan életrevaló, elkötelezett, felelős, egészséges polgárok alkossák, akiknek fontos, hogy önmaguk folyamatos nevelése által az Isten felé növekedjenek – fogalmazza meg küldetését a Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ).

Ezt erősítette meg a lapunknak adott interjúban Arany János, az MCSSZ táborozási kabinetjének vezetője, aki úgy fogalmazott: a cserkészet száztíz éve működik és bővül minden nehézség ellenére, ami azt igazolja, hogy a cserkészetnek van jövője, és érdemes dolgozni érte.

– Bár elsősorban azok érkeznek hozzánk, akiknek a szellemisége vagy neveltetése valamilyen módon kapcsolatban áll az értékrendünkkel, de a barátok, a testvérek, az iskolai és a szakköri kapcsolatok révén másokat is behív a cserkészet – ismertette Arany János, aki beszámolt arról is, hogy a fiatalokat pont azért lehet kimozdítani, mert az életüket egyre inkább a virtuális térben élik.

Mint mondta: az online tér után különleges és izgalmas élmény számukra valós tapasztalatokat szerezni, valós környezetben.

Arany János azt is elárulta, hogy a legfontosabb célközönségük az alsó és felső tagozatos gyerekek, ők könnyebben integrálódnak a közegbe, mint a kamaszok, hiszen a szüleik még szorosan fogják a gyeplőt, ők maguk ajánlják számukra a cserkészetet. A gyerekeket pedig – mint mondta – igyekeznek a cserkészmozgalom alapítójának, lord Baden-Powellnek, a brit hadsereg egykori tábornokának elvei alapján az erdőjárás révén felelős állampolgároknak nevelni.

A közös természetben való lét sok szempontból nagyon fejlesztő, és mindezt igyekszünk fenntartható módon, a környezeti szempontokat is figyelembe véve végezni – hangsúlyozta a táborozási kabinet vezetője.

Arany János a sajátos szervezeti felépítésükről is beszélt, amely, mint fogalmazott, mélyen emberi motívumokra épül. Úgy látja, hogy a szabad idejüket szívesen egymással töltő négy-hat fős kis csapatok örömmel hallgatnak a náluk tapasztaltabb őrsvezetőkre, akik mivel nem felnőttek, közelebb tudnak kerülni a gyermekekhez.

– Ez egy auto­matikus természeti állandó – ismertette. Hozzátette: az őrsvezetők mögött egy komoly egyéves képzés áll, ezért felelősséggel tudják vezetni a többieket a cserkészvezetők által biztosított, védett környezetben. Olyan barátként, testvérként, példaként tekintenek rájuk, akik komolyan veszik őket, és erre nagyon nyitottak a gyerekek – emelte ki Arany János.

Olyan srácok, akik öt-nyolc évvel ezelőtt csak rosszcsontnak tűntek, most felelős vezetőként foglalkoznak a gyerekekkel – idézte fel.

Az istenkapcsolat fontosságát és az Isten előtti kötelességek betartását nemcsak a cserkészszövetség alapszabálya, a cserkészfogadalom és a nevelési alapelvek hangsúlyozzák – mondta Arany János –, de a gyakorlatban is megjelenik: imádkoznak az őrsgyűlések előtt, rendszeresen tartanak lelki napokat, vasárnaponként misére mennek, valamint a különböző felekezetek értékrendjeit a foglalkozásokba is bekapcsolják – hívta fel a figyelmet a táborozási kabinet vezetője.

Kiemelte: a Magyar Cserkészszövetség volt az egyik úttörője a hazai ökumenikus mozgalomnak a háború előtti időkben.

– Abszolút békében vagyunk jelen a különböző felekezetekkel Isten előtt is. A természetben, aktív fiatalos közösségben, kalandok között megélni az istenhitet, elcsendesedni, hálát adni: ez megérinti a cserkészeket – mondta Arany János.

A kabinetvezető arról is beszélt, hogy a nemzeti identitás erősítése szintén fontos célkitűzésük: már a cserkésztisztelgés is ezt idézi fel, hiszen minden esetben hármas fogadalmukra emlékezteti őket. A kötelességteljesítésre Isten, a haza és az embertársak iránt. Elmesélte, hogy minden táborban van reggelente zászlófelvonás, amikor a nemzeti lobogónak tisztelegve indítják a napot, esténként pedig a tábortűznél magyar népdalokat énekelnek. – Ráadásul erős, aktív kapcsolatot tartunk fent a határon túli magyar cserkészekkel is. Ez fontos és éltető eleme a cserkészetnek – hangsúlyozta a kabinetvezető.

Arany János úgy látja, hogy a cserkészetben megtanult értékek segítik a fiatalokat a későbbi boldogulásban: felelősséget kapnak már gyerekként, nemcsak a szórakozás van a központban, hanem egy kis közösség vezetése. Elárulta: egyre inkább foglalkoztatja a Magyar Cserkészszövetséget azoknak a fiataloknak a későbbi boldogulása, akik részt vesznek a cserkészmozgalomban, ezért nemrég felkerült a honlapjukra egy anyag, amely abban segíti a fiatalokat, hogy a cserkészet értékeit miként tudják a későbbi mindennapjaikban és a munkaerőpiacon kamatoztatni, valamint elindult a Cserkész Vállalkozói Kör is.

Ez a fajta életszemlélet, szabadság, pozitivitás és értékrend szilárd talajt biztosít az életben való helytálláshoz – húzta alá a kabinetvezető.

Arany János beszámolt arról is, hogy a rendszerváltozást követő újjáalakulásuk óta a mozgalmon belüli előrelépési lehetőségekben is fejlődés mutatkozik: az őrsvezetői, a segédtiszti és a rajparancsnoki pozíciók is ilyenek, sokan még felnőttként is segítik az őrsvezetők munkáját.

– A külügyi bizottságban például a Magyar Cserkészszövetség más országok cserkészeivel való kapcsolatát szervezik, ez nagyon izgalmas, már-már diplomáciai tapasztalat – sorolta fel a lehetőségeket Arany János.

A mozgalom állandóságáról is beszélt a táborozási kabinet vezetője: mint mondta, a csillogó szemek, a természetben töltött idő, az őrsi rendszerben és a tábortűz fénye körüli hangulat markánsan jelen van most is, ugyanakkor változásokkal és kihívásokkal is szembesülnek.

Azt látjuk, hogy a cserkészet módszerei még mindig beválnak, annak ellenére, hogy Y generációs gyerekek érkeznek hozzánk. Az online világban elmerült fiataloknak is kinyílik a szeme, meglátják a helyüket és a felelősségüket a közösségben, a bennük lévő potenciált is elkezdik teljesíteni, tudatosan dolgoznak azon, hogy jobbak legyenek – hangsúlyozta a vezető.

Borítókép: A természetben való közösségi lét sok szempontból fejlesztően hat a fiatalokra (Fotó: Havran Zoltán)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.