Tábori körülmények között, a természetben zajlik az a fiatalok belső növekedéséért, szellemi, erkölcsi és fizikai képességeinek fejlesztéséért létrejött ifjúságnevelő munka, amelyet 1910 óta képvisel a cserkészet Magyarországon.
A hazai cserkészmozgalom célja, hogy a társadalmat olyan életrevaló, elkötelezett, felelős, egészséges polgárok alkossák, akiknek fontos, hogy önmaguk folyamatos nevelése által az Isten felé növekedjenek – fogalmazza meg küldetését a Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ).
Ezt erősítette meg a lapunknak adott interjúban Arany János, az MCSSZ táborozási kabinetjének vezetője, aki úgy fogalmazott: a cserkészet száztíz éve működik és bővül minden nehézség ellenére, ami azt igazolja, hogy a cserkészetnek van jövője, és érdemes dolgozni érte.
– Bár elsősorban azok érkeznek hozzánk, akiknek a szellemisége vagy neveltetése valamilyen módon kapcsolatban áll az értékrendünkkel, de a barátok, a testvérek, az iskolai és a szakköri kapcsolatok révén másokat is behív a cserkészet – ismertette Arany János, aki beszámolt arról is, hogy a fiatalokat pont azért lehet kimozdítani, mert az életüket egyre inkább a virtuális térben élik.
Mint mondta: az online tér után különleges és izgalmas élmény számukra valós tapasztalatokat szerezni, valós környezetben.
Arany János azt is elárulta, hogy a legfontosabb célközönségük az alsó és felső tagozatos gyerekek, ők könnyebben integrálódnak a közegbe, mint a kamaszok, hiszen a szüleik még szorosan fogják a gyeplőt, ők maguk ajánlják számukra a cserkészetet. A gyerekeket pedig – mint mondta – igyekeznek a cserkészmozgalom alapítójának, lord Baden-Powellnek, a brit hadsereg egykori tábornokának elvei alapján az erdőjárás révén felelős állampolgároknak nevelni.
A közös természetben való lét sok szempontból nagyon fejlesztő, és mindezt igyekszünk fenntartható módon, a környezeti szempontokat is figyelembe véve végezni – hangsúlyozta a táborozási kabinet vezetője.
Arany János a sajátos szervezeti felépítésükről is beszélt, amely, mint fogalmazott, mélyen emberi motívumokra épül. Úgy látja, hogy a szabad idejüket szívesen egymással töltő négy-hat fős kis csapatok örömmel hallgatnak a náluk tapasztaltabb őrsvezetőkre, akik mivel nem felnőttek, közelebb tudnak kerülni a gyermekekhez.
– Ez egy automatikus természeti állandó – ismertette. Hozzátette: az őrsvezetők mögött egy komoly egyéves képzés áll, ezért felelősséggel tudják vezetni a többieket a cserkészvezetők által biztosított, védett környezetben. Olyan barátként, testvérként, példaként tekintenek rájuk, akik komolyan veszik őket, és erre nagyon nyitottak a gyerekek – emelte ki Arany János.
Olyan srácok, akik öt-nyolc évvel ezelőtt csak rosszcsontnak tűntek, most felelős vezetőként foglalkoznak a gyerekekkel – idézte fel.
Az istenkapcsolat fontosságát és az Isten előtti kötelességek betartását nemcsak a cserkészszövetség alapszabálya, a cserkészfogadalom és a nevelési alapelvek hangsúlyozzák – mondta Arany János –, de a gyakorlatban is megjelenik: imádkoznak az őrsgyűlések előtt, rendszeresen tartanak lelki napokat, vasárnaponként misére mennek, valamint a különböző felekezetek értékrendjeit a foglalkozásokba is bekapcsolják – hívta fel a figyelmet a táborozási kabinet vezetője.
Kiemelte: a Magyar Cserkészszövetség volt az egyik úttörője a hazai ökumenikus mozgalomnak a háború előtti időkben.
– Abszolút békében vagyunk jelen a különböző felekezetekkel Isten előtt is. A természetben, aktív fiatalos közösségben, kalandok között megélni az istenhitet, elcsendesedni, hálát adni: ez megérinti a cserkészeket – mondta Arany János.
