– Az ország komoly nehézségek és kihívások előtt áll. Tartalékot kell képezni az országban. A liberálisok arról beszélnek, hogy a háborútól függetlenül is lennének problémáink. Ez nem igaz. A háborútól függetlenül ilyen problémáink biztosan nem lennének – jelentette ki Lázár János a Tranzit közéleti évadnyitó és gondolatexpó Tégláról téglára – A következő időszak beruházásai című rendezvényén Tihanyban.
Mit kell csinálni?
Magyarország építési és beruházási minisztere a háború kitörésének két komoly negatív gazdasági következményéről tett említést. Elsőnek az energiaárnövekedést nevezte meg. Mint mondta, ez több ezer milliárd forint többletkiadást jelent a magyar költségvetésben. Emellett óriási mértékben emelkedtek a kamatok:
korábban 4 százalékon finanszírozták a magyar államot, most 8 és 12 százalékon tudják finanszírozni.
A miniszter elárulta, amikor Orbán Viktor felkérte őt az Építési és Beruházási Minisztérium élére, abban kért tőle személyes segítséget, hogy mit lehet tenni a fejlesztésekkel egy ilyen helyzetben.
Először is, amely fejlesztések, beruházások folyamatban vannak, azokat be kell fejezni. Torzó nem maradhat ebben az országban. Sem út, sem óvoda, sem iskola
− mondta. – A második tétel − folytatta − az el nem kezdett beruházások felülvizsgálása és elhalasztása. Tájékoztatása szerint nagyjából 2100 milliárdnyi beruházást halasztottak el. Ezek nagy része a közinfrastruktúrához tartozik. A miniszter hozzátette, közel 270 nagy projektről született döntés, a többinek pedig most is folyik a felülvizsgálata.
Lázár János leszögezte, ha a rendelkezésre álló forrásainkat nem tesszük tartalékba, akkor nem tudjuk állni a versenyt az energiapiacon, a kamatok piacán, a pénzpiacon, és bajba kerülhet az ország a következő években.
Gazemberekkel tárgyal Brüsszelben
Lázár János úgy véli, az EU-val biztosan lesz megállapodás, hiszen „ezek a pénzek nekünk járnak, nem lehet elvenni tőlünk”.
A gond az, hogy Navracsics Tibor szerintem gazemberekkel tárgyal Brüsszelben a forrásainkról. Ezt jól mutatja Lengyelország példája is
− mondta. Ismertette, a lengyelektől azt kérték, köpjék le a magyarokat, és akkor kapnak pénzt. Azonban semmit nem kaptak. Tőlünk, magyaroktól most azt kérik, hogy „köpjünk fel, álljunk alá, és majd megkapjuk a nekünk járó pénzt”. Lázár János szerint ennek az összegnek nagyon komoly a tétje, de úgy véli hogy Navracsics Tibor kiválóan tárgyal ezekről. Megjegyezte, az az Építési és Beruházási Minisztérium hatáskörébe tartozik, hogy ezeket a pénzeket hogyan fogjuk elkölteni, s szerinte ennek majd „válságálló pénzelköltésnek kell lennie”.
Az én munkámnak az a mottója, hogy miként lehet kevesebből többet és jobbat építeni
− tette hozzá. Megjegyezte, amit eddig építettek és építenek majd a jövőben, annak azt a célt kell szolgálnia, „hogy ha valaki átjön a határon, az ne érezze a különbséget Ausztria és Magyarország között”. A miniszter úgy véli, olyan beruházásokat kell csinálnunk majd a következő tíz évben, amelyek által sokkal erősebb, független, és jóval gazdagabb országként lép majd ki Magyarország a válságos időszakból. Ennek egyik feltétele az is, hogy a magyar vállalkozásokat kell támogatni a külföldi cégekkel szemben.
Még nem kapott ihletet Karácsonyhoz
A fővárosi vezetéssel való egyeztetésről szólva elmondta, még nem kapott ihletet ahhoz, hogy találkozzon Karácsony Gergellyel. Megjegyezte azonban, hogy
a budapestiek jól fognak járni velem, a vidékiek még jobban
Kifejtette, az elmúlt tizenkét évben a kormány többet költött a fővárosra, mint az ország vidéki részére. – Ennek az az oka, hogy mi, fideszesek úgy kell hogy tekintsünk Budapestre, mint az ország legszebb helyére, a nemzet fővárosára. Nekünk alapvető érdekünk, hogy a főváros erős legyen. Harcolnunk kell, küzdenünk kell a budapestiek bizalmáért – mondta. Lázár János közlése szerint pártja úgy képzeli el a térséget, hogy
„a Kárpátoktól északra Lengyelország dominálja az uniót, délre pedig Budapest központtal Magyarországnak kell minőségi teljesítmény alapján dominálnia a régiót”.