Magyarország jövője azon múlik, hogy az innovációt fel tudjuk-e rázni, a magyar leleményességet az innovációban és a gazdaságban is tudni kell alkalmazni
– mondta el Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter szombaton, a tihanyi Tranzit közéleti évadnyitó és gondolatexpón, ahol Hiller István (MSZP) volt kulturális miniszterrel vitázott.
– Magyarország jövője azon múlik, el tudjuk-e érni azt, hogy ne az állami csecseken lógjanak a startupjaink és a tudósaink, hanem legyen egy eleven piacos előrelépés – jelentette ki Csák János, majd azt hangsúlyozta: a jövőnk azon múlik, hogy a magyar leleményességet ne csak a családpolitikában, a tudománypolitikában, hanem az innovációban és a gazdaságban is tudjuk alkalmazni. Hozzátette: „Ezért dolgoztam Mol-elnökként is, hogy megmutassuk, ki lehet lépni „a szokványos, középszerű darálásából”.
Csák János arra reagálva, hogy Hiller István mértékletességet javasolt a kulturális nagyberuházások megkezdése ügyében, mert az a meglevő fenntartását veszélyezteti, azt mondta: amíg ő a miniszter, felesleges presztízsberuházások nem lesznek. Hozzátette: „Most a minőség forradalma kell minden múzeum- és könyvtárigazgatónak, levéltárosnak, azon kell igyekezni, hogy hasznosítsák azt a valóban óriási értéket, amely kezükben van.”
Hiller István azt hangsúlyozta: nagyon kell figyelni a vidék Magyarországának közművelődésére: a kisváros galériájára, a könyvtárra. – Most a megőrzés időszakának kell lennie – jelentette ki az ellenzéki politikus. Szerinte egy válságos helyzetben egy mechanikus kormányzati irányítás könnyen vesz el a kultúrától és ezen belül a közművelődéstől.
Csák János erre válaszolva úgy fogalmazott: „mi nem akarjuk elengedni egyetlen magyarnak sem a kezét”. Az egyetemi struktúráról szóló vitában a miniszter arról beszélt, egy állam ennél többet nem tehet a saját rendszeréért, mint hogy beépít egy belső szerves ösztönzőt.
Hiller István elmondta, nem tudja elfogadni, hogy a vidéki tudományegyetemek mindegyike kikerült az állam tulajdonából. A szocialista politikus a vitában arról kérdezte Csák Jánost, hogy miért van az, hogy a Széchenyi Irodalmi Akadémia 28 millió forint költségvetési támogatást kap, míg a Magyar Művészeti Akadémia hárommilliárdnál többet. A miniszter úgy válaszolt: ami 1994 és 1998, majd 2002 és 2010 között ment a baloldali társaságoknak, az nettó jelen értékben messze meghaladja azt, amit mi most visszaépítünk. – Azoknak az intézményeknek és művészeknek adunk lehetőséget, akiket a világéletükben, csak azért, mert a nemzeti oldalon voltak, lebecsültek – mondta.
