Az Emberi erőforrás fejlesztési operatív program plusz (EFOP Plusz) részeként tervezett fejlesztések, mint arról korábban beszámoltunk, öt humán szakterület, az egészségügy, a köznevelés, a társadalmi felzárkózás, a szociális és gyermekvédelmi, valamint a család- és ifjúságpolitika fejlesztéseit célozzák a hazai társfinanszírozással együtt összesen 1105,23 milliárd forintból.
A szakterületek közül a legtöbb támogatást, pontosan 139,45 milliárd forintot a kormány az egészségügyi fejlesztésekre irányzott elő, amelyek fókuszában a megfelelő létszámú és tudású szakember utánpótlása, az otthoni szakápolás megerősítése, illetve a egészségügyi ellátás színvonalában és hozzáférhetőségében tapasztalható területi egyenlőtlenségek csökkentése áll.
Az említett célkitűzések közül – melyek összhangban állnak a nemzetközi ajánlásokkal, beleértve az elmúlt évek országspecifikus ajánlásait is – a legsürgetőbb feladatnak az egészségügyi humánerőforrás-hiány kezelése, főként az egészségügyi szakdolgozók helyzetének rendezése tekinthető. Esetükben ugyanis az elmúlt tíz évben a 30–39 éves korosztály létszámában történő csökkenés hívja fel a figyelmet a középtávon kialakuló jelentős szakemberhiányra, amelyben az utánpótlás hiánya és a pályaelhagyás is szerepet játszik. Ezek mellett gondoskodni kell az orvosutánpótlásról is, mivel a középkorú szakemberek továbbvonulásával az aktív hatvan év felettiek száma megemelkedett, a középkorú orvosokból viszont nem érkezett meg a szükséges utánpótlás.
Pozitív fejleményként könyvelhető el ugyanakkor a fiatal orvosok számának növekedése, ami az elmúlt évek folyamán bevezetett intézkedéseknek (ösztöndíjrendszer, orvosok jövedelemrendezése, hálapénz kivezetése) köszönhető.
A kormánynak figyelmet kell fordítani az egészségügyi ellátásban tapasztalható területi eltérésekre is, amit az egészségügyi szolgáltatások hozzáférésének hiánya is befolyásol. Az elmúlt években ugyanis a betöltetlen háziorvosi körzetek számának emelkedése jelentősen felgyorsult, és hasonló tendenciák figyelhetők meg a fogorvosi és a védőnői ellátásban is. A betöltetlen körzetek problémája elsősorban a hátrányos helyzetű területeket érinti. Mindezeken túl pedig a tartós ápolás-gondozási szolgáltatások iránt növekvő igények is kihívás elé állítják az elöregedő társadalmat, ráadásul ezen szolgáltatások hozzáférhetősége jelentősen befolyásolja a hozzátartozók – különösen a nők – munkaerőpiaci helyzetét is. Éppen ezért indokolt az otthoni szakápolás fejlesztése, amely révén a betegek kórházban eltöltött napjainak száma csökken, a fekvőbeteg-ellátás rendszere tehermentesül, valamint a gyógyulás is gyorsabban mehet végbe.
A kormány július végén nyújtotta be az Európai Bizottságnak az operatív programokat, a testületnek pedig öt hónapja lesz arra, hogy jóváhagyja azokat. A határidő betartása, illetve a programok pozitív elbírálása esetén még az év vége előtt megnyílhat az uniós források igénybevételének a lehetősége.
Navracsics Tibor uniós források felhasználásáért felelős miniszter a Hír TV-ben elmondta: az operatív programok részeként hazánk összesen tízezermilliárd forintnyi vissza nem térítendő forrásban részesülhet, a vidékfejlesztési pénzek pedig további négyezermilliárd forintot tesznek ki. Ezen felül hatezermilliárd forint az újjáépítési alapból jár Magyarországnak, összességében tehát egy húszezermilliárd forintos uniós csomagról van szó.
Borítókép: Beteg a budapesti Szent Ferenc-kórházban (Fotó: Éberling András)
