Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója lapunk érdeklődésére elmondta, az eset jogi aggályokat is felvet, mert pártot külföldről nem lehet finanszírozni. Hozzátette, Márki-Zayék visszaéltek a joggal, amikor egy egyesület számlájára kapták külföldről a pénzt. Az már csak hab a tortán, hogy a szervezet, amelyik több száz millió forintot utalt Márki-Zayéknak, ezer szállal kötődik Soros Györgyhöz – egészítette ki. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője lapunknak azt mondta,
a magyar törvények értelmében semmilyen párt nem fogadhat el névtelen adományt, valamint külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást.
Szerinte az már biztos, hogy a pártfinanszírozás szempontjából tiltott külföldi pénz került a baloldali kampány gépezetébe, ezért súlyos gazdasági és politikai következményekkel számolhat a baloldal, ha visszaélésekre derül fény.
Tisztességtelen előny
Nem a mostani azonban az első eset, hogy a baloldali politikusokat, pártokat tiltott pártfinanszírozással gyanúsították meg vagy buktatták le. Emlékezetes, tavaly augusztusban az Állami Számvevőszék (ÁSz) pénzügyi átláthatósági problémákat fedezett fel a Momentum gazdálkodási elszámolásánál. A számvevőszék szerint a Momentum a 2018–2019 közötti időszakban nem alakított ki szabályszerű könyvvezetési rendszert és nem biztosította a könyvvezetésének törvényességét.
Közölték továbbá azt is, hogy a Momentum Mozgalom a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulások értékelését a vonatkozó törvényi előírás ellenére nem végezte el, így nem biztosította a közélet tisztaságára vonatkozó törvényi előírások érvényesülését. Mint megjegyezték, ennek következtében nem zárható ki, hogy nem engedélyezett források felhasználásával tisztességtelen előnyhöz juthatott más pártokkal szemben. Az ÁSz 2018-ban a Jobbik Magyarországért Mozgalom ellenőrzése során megállapította, hogy a párt a 2015–2016-ban nem biztosította a számvevőszéki ellenőrzés program szerinti lefolytatását, ezáltal nem igazolta a közpénzekkel való átlátható és elszámoltatható gazdálkodását.
Az ÁSz feltárta továbbá, hogy a Jobbik 2017 első félévében a működéséhez a jogszabályt megsértve 331,660 millió forint értékben tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el. Ez utóbbi megállapítást ismerte el akkor Sneider Tamás, a Jobbik akkori elnöke az ATV Start című műsorában, amikor kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy a párt jóval a mindenki számára elérhető piaci ár alatt, kedvezményesen jutott plakáthelyekhez 2017-ben. Ez törvényellenes, tiltott vagyoni hozzájárulásnak minősül, amit az Állami Számvevőszék feltárt a Jobbik ellenőrzése során. A Jobbikot akkor 331 millió forintos büntetés befizetésére kötelezte az ÁSz.
Gyurcsányék is forgatták a pénzt
A számvevőszék 2018-ban a Demokratikus Koalíció gazdálkodását is megvizsgálta, amelynek ellenőrzési rendszere nem az előírásoknak megfelelően működött. A párt az ÁSz megállapítása szerint a 2015-ös és 2016-os pénzügyi kimutatást sem a jogszabályoknak megfelelően készítette el, nem végezte el a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulások törvényben előírt értékelését. A párt kedvezményes ingatlanbérlet formájában 2015-ben és 2016-ban 5,9 millió forint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el jogi személytől, amely tiltott nem pénzbeli hozzájárulásnak minősül. Az ÁSz úgy ítélte továbbá, hogy a DK a vizsgált időszakban 2,3 millió forint tiltott támogatást kapott külföldi szervezettől, illetve nem magyar állampolgártól.
A számvevőszék szerint a DK tehát 8,2 millió forint tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el, amelyet 15 napon belül be kellett fizetnie a központi költségvetésnek.
Emlékezetes az is, hogy a jegybank 2018 augusztusában 15 millió forint bírságot szabott ki a Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára vezette Altus Portfólióra engedély nélküli pénzkölcsönnyújtás miatt, és azonnali hatállyal megtiltotta a jogsértő szolgáltatás folytatását, egyúttal büntetőfeljelentést tett az ügyben. A jegybank akkor megállapította, hogy a társaság két év alatt mintegy négyszázmillió forintnyi pénzkölcsönt nyújtott jogosulatlanul magánszemélyeknek, társaságoknak, köztük az akkor mintegy 6,3 milliárd forintos költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba cégének.
Borítókép: Jobbik választási plakát 2017-ben (Fotó: Bach Máté)
