A Székely himnusz zeneszerzőjére emlékeznek

Évtizedeken keresztül tiltólistán volt, mégsem merült a feledés homályába a Székely himnusz: szimbólumává vált az ellenállásnak, a nemzeti érzésnek Erdélyben és a szocialista rendszerrel való szembenállásnak az anyaországban – hangzott el a mai, szegedi Mihalik Kálmán-emlékülésen, amelyen a mű zeneszerzője halálának századik évfordulójára emlékeztek. 

Koós Kata
2022. 09. 06. 14:05
Fotó: Sandor Judit
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Emlékülés kezdődött Mihalik Kálmán halálának 100. évfordulója alkalmából a Mihalik Kálmán Alapítvány, az Ötágú Síp Kulturális Egyesület, az Élhető Városért Civil Társaság és Kalmár Ferenc nagykövet szervezésében a Szegedi Dóm Látogatóközpontban. 

A Székely himnusz zeneszerzőjének munkássága előtt tisztelgő rendezvény fővédnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, védnökei Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Kalmár Ferenc nagykövet.

A megjelenteket Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök köszöntötte, aki úgy fogalmazott, Mihalik Kálmán a Székely himnusz zenéjével olyat alkotott, amely száz évvel halála után is millióknak ad bátorságot, erőt, összefogásra ösztönöz és erősíti a szolidaritásunkat.

Semjén Zsolt személyesen nem tudott részt venni az emlékülésen, de levélben elküldte gondolatait a megjelenteknek. 

A Székely himnusz száz év alatt önálló életre kelt. Szimbólumává vált az ellenállásnak, a nemzeti érzésnek Erdélyben, a szocialista rendszerrel való szembenállásnak az anyaországban. Nem csupán Ceausescu Romániájában volt betiltva, de a szocializmus évtizedei alatt Magyarországon sem csendülhettek fel fájdalmas, de lelket erősítő dallamai 

– fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, majd azzal folytatta, hogy nem véletlenül titulálták veszélyesnek a diktatúrák. A benne foglalt ima erőt, tartást és öntudatot adott és ad ma is a székelységnek és a magyarság egészének. Az elmúlt évtizedekben e himnusz harmadik nemzeti imánkká, nemzeti identitásunk és összetartozásunk szimbólumává vált határainkon innen és túl. E dallam és szöveg a magyarság egyre nagyobb közösségeit fűzi egybe, legyen szó egyházi, kulturális vagy sporteseményekről.

Lezsák Sándor azokról az évtizedekről beszélt, amikor a Székely himnusz még tiltólistán szerepelt. Magát a „nomád nemzedék” tagjaként definiálta, helyét kereső emberként, aki megpróbálta pótolni azt az identitáskeresés során lelt űrt, amelyet a szocialista érában nem hagytak betölteni az egyháznak és az iskoláknak. Húszas éveiben könyvtári segédmunkásként egy képeslapon került a kezébe a Székely himnusz szövege, majd évekkel később egy erdélyi utazás alkalmával hallotta először dallamát is.

Az emlékülés délután a zeneszerző Dóm téri emléktáblájának felavatásával és a szegedi belvárosi temetőben található sírjának koszorúzásával zárul.

Borítókép: Székelyek

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.