Természetes tudásforrások

A természettel való kapcsolat elmélyítése és a védelmére nevelés a tanösvények létrehozásának elsődleges célja – mutattak rá az általunk megkérdezett szakemberek, akik szerint ezek az élő tudásforrások segíthetnek az iskolai tananyag bővítésében vagy akár a turistaforgalom növelésében is. A több mint háromszáz magyarországi tanösvényen a különleges növény- és állatfajokat saját környezetükben, önállóan ismerhetik meg a látogatók, akiket botanikai, geológiai, erdő- vagy vízgazdálkodási információkat tartalmazó táblák igazítanak útba, de manapság léteznek már tudományokra fókuszáló, nemzetiségeket bemutató, sőt virtuális tanösvények is.

A cél a szemléletváltás

A tanösvények élő tudásforrások, a természettel való egységünket erősítő kapcsok

 – fogalmazott Nagy Gergő Ferenc, a Nemzetközi ­Dendrológiai Alapítvány munkatársa. Emlékeztetett: az első, mai megfogalmazásunk szerinti tanösvényt 1925-ben hozták létre az Egyesült Államokban azzal a céllal, hogy felkeltse a figyelmet a természet értékei iránt, és a turisták idegenvezető nélkül is bővíteni tudják ismereteiket. 

A botanikus kerteket, növénygyűjteményeket ugyanakkor már a középkortól kezdve valamilyen mesterséges, ember alkotta rendszer szerint építették fel. Nagy Gergő Ferenc a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány tevékenységéről elmondta, hogy Debreczy Zsolt és Rácz István kutatásvezetők az elmúlt évtizedekben feltérképezték a Föld mérsékelt égövének fenyőfajait és azok kísérő, lombhullató, fásszárú növényfajait, amelyek hazakerült, klímaszelektált egyedeinek szaporításával gazdagították a hazai egyetemek, botanikus kertek és kutatóhelyek állományát. A munkatársak emellett segítenek a már létező tanösvények és gyűjtemények helyreállításában, illetve tökéletesítésében is. 

Kifejtette: az alapítvány által, a többi között a Folly Arborétumban létrehozott dendrológiai tanösvényen a mediterrán régió, valamint az észak-amerikai félsivatagi flóra fás elemeinek felvonultatásával rendezték el a növényeket. – Az út során a látogatók megismerhetik Kelet- és Nyugat-Amerika, valamint az Eumediterrán és az ázsiai régiók (Japán, Kína) növényvilágának részeit úgy, hogy a vezérfajokkal együtt a kísérő növényzetet is bemutatják – részletezte. Kiemelte: az alapítvány Európában egyedülálló módon rendelkezik a ciprus, boróka és hosszú tűs fenyők gyűjteményével, amelyek kialakításánál arra törekedtek, hogy az eredeti környezetnek megfelelőt teremtsenek, hiszen ez a laikusok számára is egy komplexebb élményt nyújt.  

A cél a meg- és felismerés, az újrafelfedezés és a szemléletváltás

 – hangsúlyozta, hozzátéve: a Balaton édenkertjének is nevezett arborétumban a gyermekek természetkapcsolatára is nagy hangsúlyt fektetnek, ezért például az egyik öreg cédrusállomány törzsei közé csúszdákat, ügyességi játékokat és átkelőket is építettek, a fák sokszínűségének, egyedi karaktereinek megismerésében pedig táblák segítik a látogatókat.

Együttműködő közösség

A tanösvények célja, hogy az emberek kapcsolatát elmélyítse a környezettel, hogy megismerjék és megszeressék a természetet

 – erősítette meg Ádám Attila, a XVI. kerületi önkormányzat főkertésze. A kertvárosban a közelmúltban átadott és Torma Zsófiá­ról, az első magyar régésznőről elnevezett sétányról elmondta: a Nemzetközi Dendrológai Alapítvány szakemberei, Debreczy Zsolt és Rácz István a növényföldrajzi egységek és a biológiai sokféleség bemutatására törekedtek a tanösvény kialakítása során, figyelembe véve a területen már meglévő növényzetet. A neves kutatókkal együttműködve így négy egységet hoztak létre: a Mediterráneum részre fagytűrő délszaki növények kerültek, egyebek mellett az örökzöld magyaltölgy, a jázmin, a jeneszter, a levendula, az európai ciprus, a cserjés macskahere vagy a szúrós csodabogyó; az Örök tavasznak nevezett szakaszon hosszan virágzó fák és cserjék, valamint télizöldek kaptak helyet; a Carpaticumba a helyszínen élő lucfenyő mellé jegenyefenyő, madárberkenye, aranyeső, alpesi köszméte és törpefenyő került; a Nyugat-Ázsia szakasz alapjául szolgáló meglévő diófa mellé pedig olyan fajokat ültettek, amelyek a dióval élnek egy állományban Nyugat-Ázsiában, úgymint a magyal és a tiszafa – részletezte a főkertész. 

Az egyik magánkertben álló szúrós lucfenyő adta azt az ötletet, hogy a közterületre ültessük négy kevéssé ismert változatát, azt szemléltetve, hogy egy faj egyedei között milyen nagy lehet a változatosság 

– hívta fel a Torma Zsófia tanösvény különlegességére a figyelmet Ádám Attila, hozzátéve, hogy a tanösvény létrehozásához nagyban hozzájárultak a helyi lakosok és több XVI. kerületi vállalkozó is, akik mind anyagilag, mind pedig önkéntes munkájukkal segítették a kivitelezést.

Madarak, fák és egy tó
A főkertész beszélt a XVI. kerület másik tanösvényéről is, ami a cinkotai Naplás-tónál található, és amit a Magyar Madártani Egyesülettel közösen hoztak létre, ezáltal az odalátogatók rendszeresen részt vehetnek madárgyűrűzésen, miközben megfigyelhetik az ott élő vagy csak átutazó, összesen több mint kétszázféle madárfajt.

 A Szilas-patak víztározójaként működő Naplás-tó egyébként Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, a környezete pedig a Budai Tájvédelmi Körzet után a főváros második legnagyobb, 152 hektáros természetvédelmi területe. 

A tó közkedvelt a horgászok körében, a nyolcvan hektáros cinkotai kiserdőben található kilátóból csodálatos panoráma nyílik a városra és a környékre, a tótól északra található fűzláp azonban csak tudományos céllal és engedéllyel látogatható. Összesen több mint négyszáz növényfaj, gazdag rovarvilág, érdekes lepkefajok és természetesen jó néhány hüllő is él a területen. Utóbbiak közül kiemelt figyelmet érdemel a mocsári teknős, amelynek megfigyelését a Naplás-tónál végzi a WWF Magyarország. Az emlősök közül lakik itt mogyorós pele, menyét, hermelin és róka is.

Mezítlábas ösvény
A már Szent László korában is létező Mogyoródot főként az autóversenypályájáról és a csúszdaparkjáról ismerik a látogatók, pedig a Pest megyében található nagyközség természeti látnivalókban is igen gazdag. Egy 2016-os botanikai vizsgálat kimutatta, hogy a zsurló, többféle páfrány, a tavaszi hérics, a pusztai meténg, a budai imola, a bíbor kosbor, a macskahere, a fehér madársisak és az apró nőszirom is azok közé az országosan védett növények közé tartozik, amelyek a mogyoródi tanösvény környezetében élnek. 

Ha pedig mindez nem lenne elég, a madárfajok közül itt lakik a 2013-as év madarának választott gyurgyalag is, ami szintén ide csábítja az érdeklődőket, és növelheti a turistaforgalmat.

 – A Szent László-kilátót és -kápolnát hat évvel ezelőtt szerettük volna felújítani, ezért megkerestük a Magyar Természetjáró Szövetséget, hogy közösen alakítsunk ki egy olyan tanösvényt, amely Mogyoród természetes földrajzi elhelyezkedésének megfelel – mondta Zachár Zsolt, a Mogyoródi Turisztikai Kft. ügyvezetője.

A kilátó, a településközpontban található faluház, a Szent Mihály római katolikus templom, a Mogyoródi patak és a helyi védett pincesor határozták meg a tanösvény útvonalát, amit szerettek volna kiegészíteni, így jött az ötlet, hogy a Somlyó-hegytől nem messze, a kilátó lábánál hozzanak létre egy természetes energiaállomást, ami egy szélmalomból és egy fedett pihenőhelyből áll, aminek a tetején napelemek vannak – részletezte. Hangsúlyozta: a természetes energiaállomás célja a gyerekek környezeti nevelése a megújuló energiaforrásokkal. Mivel a patak medrét fenyőerdő veszi körül, ezért a mezítlábas ösvényt is ott hozták létre, hogy a környezetet is meg tudják mutatni a látogatóknak – tette hozzá. 

A mezítlábas ösvény kialakításánál is az volt a célunk, hogy országos viszonylatban valami újdonságot hozzunk létre, ezért 14 természetes anyagból – mint például a kis méretű tégla, az agyag, a homok, a faapríték, különféle kavicsok, a farönk vagy a fenyőtoboz – készült burkolatokkal fedtük le

 – emelte ki az ügyvezető, emlékeztetve, hogy a 150 méteres mogyoródi mezítlábas ösvény országos viszonylatban a leghosszabbak közé tartozik. – A kilátónál öt tájékoztató táblán mutatjuk be a tájat, illetve az ottani védett növényeket, az állatokat és a mezőgazdaságot, a természetes energiaállomásnál pedig húsz tábla tájékoztat a megújuló energiaforrásokról, azok felhasználási lehetőségeiről és a jövőbeni célokról – fogalmazott Zachár Zsolt, hozzátéve, hogy a tanösvény mentén összesen 77 növénymeghatározó táblát is telepítettek, amelyeken magyar és latin nyelven is olvashatók az információk. A táblákat a várható rossz időjárás miatt már beszedték, de tavasszal újra kihelyezik, ezzel is óvva a környezetet.

Tudományos, nemzetiségi és virtuális

Érdekesség, hogy a természeti értékeket bemutatók mellett manapság már léteznek virtuális tanösvények is, sőt az Eötvös Loránd Tudományegyetem egy, a fizika és a kapcsolódó tudományágairól szóló tanösvényt is létrehozott, ahol a középiskolások a többi között az optika, az atomfizika, a meteorológia, a csillagászat vagy a kozmikus sugárzásokkal kapcsolatos kísérletekben is részt vehetnek.

Mindezeken felül léteznek olyan nemzetiségi tanösvények is, mint ami a helyi svábok kultúráját mutatja be például Pilisszentivánon vagy Sombereken.

Borítókép: a mogyoródi tanösvény (Fotó: Kurucz Árpád)