Budapestre kerülnek a Szolidaritás papjának ereklyéi

Szombaton, október 8-án ünnepélyesen elhelyezik Boldog Jerzy Popieluszko ereklyéit a fővárosban, az óbudai Kövi Szűz Mária-templomban. A lengyel vértanú atya, akit a Szolidaritás papjának is neveznek, nagy tiszteletnek örvend a III. kerületben, ahol korábban már emlékhelyet állítottak neki. A helyi egyházközség nagy ajándéknak tartja az ereklyéket, amelyek fontos üzenetet hordoznak.

POLAND-VATICAN-RELIGION-COMMUNISM Fotó: JANEK SKARZYNSKI

Szeretve küzdött

Szili András atya, a Kövi Szűz Mária-templom plébánosa lapunknak elmondta: nagy öröm és hatalmas megtiszteltetés a helyi egyházközségnek, hogy a templomban helyezik el Popieluszko atya ereklyéit. – Nálunk már kialakult a lengyel vértanú iránti tisztelet, a hívek rendszeresen fogalmaznak meg miseszándékot az atyáért és a szentté avatásáért. Nagyon sokan imádkoznak érte folyamatosan – emelte ki Szili András atya.

Fotó: AFP

Molnár Imre történész évekkel ezelőtt könyvet írt a néhai lengyel papról Jerzy Popieluszko élete és mártírhalála címmel.

Azokban az időkben, amikor Jerzy Popieluszko atya az üldöztetések ellenére még dolgozott, diákként kijártam Lengyelországba. Az ő missziója az volt, hogy erőszak-, bosszú- és gyűlöletmentesen hirdette az igazságot. Kimondott mindent, amit a kommunista hatóságok az egyének, a társadalom és az egyház ellen elkövettek, a legváltozatosabb módon kiállt azokért, akiket üldöztek, és ezért vonta magára a kommunisták haragját

– emlékeztetett Molnár Imre. Szavai szerint Popieluszko atya nagysága abban állt, hogy azokban az időkben, amikor Lengyelország a polgárháború szélére sodródott, sikerült lecsillapítania a kedélyeket. A vértanú pap azt tanította az embereknek, hogy a rosszat jóval győzzék le, erőszakmentesen álljanak ellen a kommunista hatalomnak, tartsanak ki az igazság mellett, és a társadalom erkölcsileg kerekedjen a párt és azok erőszakszervezetei fölé. – Most is olyan időket élünk, amikor újra meghurcolják a papokat, Lengyelországban is működnek olyan erők, amelyek – elsősorban nyugati ideológiákból táplálkozva – az egyházat célpontnak tekintik. Most is érvényesek azonban Popieluszko atya tanításai – tette hozzá a történész.

Példaértékű élet

Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár kifejtette: noha érkeztek korábban Popieluszko-ereklyék Magyarországra, így Kölcsére, Szentkútra és Pécs-Kertvárosba is, a mostani felajánlásnak mégis fontos üzenete van. Szavai szerint többeknek, így Molnár Imrének és Bús Balázsnak is fontos szerepe van abban, hogy az ereklyék Óbudára kerülnek, de van a történetben egy köztes szereplő is, Kiss László, a kerület DK-s polgármestere.

Egy ereklye nem helyettesíti az istenhitet, nem emelkedik bármiféle egyházi tanítás fölé, ugyanakkor része a katolikus vallásnak. Arra világít rá, hogy egy boldog, egy szent tisztelete nagyon fontos, és a példájára, ahogy élte az életét, oda kell figyelnünk. Ugyanakkor egy ereklye nem lehet egy politikai játszma része sem, és örömmel venném, ha a DK-s polgármester, aki személyesen elment Varsóba, és az óbudai ünnepségsorozat megrendezését is propagálta, tettekben is követné Popieluszko atya életét

– hangsúlyozta az államtitkár.

– A vértanú atya kommunistaellenes volt, a családot, a közösségeket, a nemzetet tisztelte. A baloldali politikusoknak is el kellene fogadniuk, hogy egy nemzet vagyunk, és azt nem lehet mindenfelé kiárulni. Emellett vannak olyan, a teremtett világ törvényéből fakadó alapvetések, amelyeket ha felrúg az emberiség, akkor mindent tönkretesz. Gondolok itt a genderelméletre, az LMBTQ-propagandára, amelyekre egyáltalán nem épült Popieluszko atya tanítása – folytatta a politikus. Soltész Miklós emlékeztetett arra, hogy a DK politikusai börtönnel fenyegettek meg papokat, továbbá sok százezer embert azzal riogatnak, hogy ha hatalomra kerülnek, megvonják az egyházi intézmények támogatását. – Reméljük, hogy ez az ünnepségsorozat legalább egy DK-s politikus gondolkodását jó irányba változtatja – fűzte hozzá a kormánypárti politikus.

Borítókép: Jerzy Popieluszko nagy tiszteletnek örvend a keresztény világban (Janek Skarzynski/AFP)

Filmen a nyolcvanas évek Lengyelországa. Elkezdték vetíteni a magyarországi mozikban a Nem hagytak nyomokat (Leave No Traces) 2021-es lengyel filmdrámát, amelyet Jan P. Matuszynski rendezett. A Port.hu oldalon fellelhető ismertető szerint az alkotás olyan történetet dolgoz fel, amely az egész keleti blokkot megrázta, bármennyire is próbálta a lengyel államhatalom eltussolni. Az esemény 1983 nyarán, Lengyelországban játszódik, amikor már néhány hónapja felfüggesztették a kommunista kormányzat által korábban bevezetett hadiállapotot, de a rendőrség továbbra is figyelmen kívül hagyja a lakosság jogait. Egy érettségi előtt álló diákot mondvacsinált indokkal előállítottak, majd halálra vertek a rendőrök a legjobb barátja, Jurek Popiel szeme láttára. A szemtanú fiú hamar az állam ellenségévé válik. A fiatalnak döntenie kell: meghunyászkodik vagy tanúskodik barátja ügyében, és kiáll az igazság mellett, még ha ezzel a saját és szerettei életét kockáztatja is. Az internetes portálon kiemelik, hogy bár Jan P. Matuszynski filmje közel negyven évvel ezelőtt játszódik, mondanivalója aligha lehetne aktuálisabb. A Nem hagytak nyomokat a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában debütált, Lengyelország ezt az alkotást nevezte a legjobb nemzetközi film kategóriába a 2022-es Oscar-díjra.