Ezek a konferenciák bemutatják, mennyire hasznosan, jól, jövőbe mutatóan, modernül tudta Magyarország felhasználni a fejlesztési forrásokat
– mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Digitális átállás, nem formális tanulás című konferencia előtt megtartott sajtótájékoztatón arra utalva, hogy hazánk a következő uniós ciklus forrásainak jelentős részét a pedagógusok béremelésére fordítaná azért, hogy minél korszerűbb és az életre felkészítő legyen a magyar oktatás.
Rétvári Bence a Csodaszarvas programról kifejtette: a cél az volt, hogy főként az iskolaidőn túli, június 15. és 30. közötti időszakban kínáljanak olyan elfoglaltságot a gyerekeknek, amely az erdei iskolákhoz hasonló, intézményi környezetben, vagy egy táborban valósul meg, közösségi élményt nyújt, fejleszti a képességeiket és a tananyaghoz is kapcsolódik. Ez a tanórán kívüli, interaktív kísérleti program annyira sikeres volt, hogy az Európai Unió több országában is szeretnék bevezetni – emelte ki.
Hozzátette: összesen 353 környezetvédelemmel, sporttal, kultúrával, hagyományőrzéssel kapcsolatos tananyagegység készült, a megvalósításban pedig összesen 11 ezer pedagógus, 150 ezer gyermek és 305 minősített programszolgáltató – köztük 230 erdei iskola – vett részt az elmúlt években.
Az államtitkár beszélt arról az összesen 48 iskolai jeles naphoz kapcsolódó tartalomfejlesztésről is, amelynek témái között ott vannak a többi között nemzeti ünnepeink, a karácsony, a húsvét, de foglalkoznak a környezetvédelemmel és kulturális örökségünkkel is. Ezeket a verses, zenés programelemeket, illetve forgatókönyveket szabadon használhatják a pedagógusok az iskolai rendezvények szervezésekor – részletezte, hozzátéve: a cél az volt, hogy az intézmények magas színvonalú ünnepségeket szervezhessenek, hiszen a diákok ezekből is sokat tanulhatnak.
A mérésekkel, az érettségivel, a tartalmi dokumentumokat szabályzó fejlesztésekkel, a Csodaszarvas és Jeles napok programmal, illetve a digitális oktatás, digitális módszertan elemekkel foglalkozó fejlesztés lebonyolításban az Oktatási Hivatal, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem vett részt
– erről már Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára beszélt.
Az érettségik kapcsán egy olyan feladatbankot hoztak létre egy internetes felületen, amely segítheti a fiatalokat a vizsgákra való felkészülésben a korábbi feladatsorok segítségével – emelte ki. A tartalmi fejlesztések a Nemzeti Alaptantervhez és a kerettantervekhez kapcsolódtak – részletezte. Emlékeztetett: a digitális fejlesztést már 2016-ban elkezdték, majd amikor a koronavírus-járvány miatt be kellett vezetni a digitális munkarendet, egy hétvége alatt állították át a rendszert, amelyhez a Digitális Jólét Nonprofit Kft. nyújtott módszertani segítséget. Ezután elkészült egy közel 400 oldalas dokumentum, amelyben összefoglalták a hazai digitális munkarend tapasztalatait – tette hozzá.
Maruzsa Zoltán a magyarországi mérésekkel kapcsolatban elmondta, hogy ezek az elmúlt közel húsz évben papír alapon zajlottak, ami már egyre nagyobb nehézséget okozott, a tavaszi kezdeti gondok után azonban már az őszi mérések is zavartalanul folynak, és naponta mintegy 15 ezer diák tölti ki a feladatlapokat.
Kitért arra is, hogy míg korábban csak szövegértésből és matematikából vizsgálták a tanulók tudását, ettől az évtől már a természettudományos képességeiket is felmérik két év helyett évente.
Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke innovációs motornak nevezte az elvégzett munkát, amely folytatódik. A programot az Európai Unió 10,31 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával valósították meg.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Magasi Dávid)
