A koronavírus-járvány az egész világot próbára tette, nekünk azonban nincsen szégyenkezni valónk, hiszen Magyarországon minden védekezéshez szükséges eszköz idejekorán rendelkezésre állt
– fogalmazott a Covid–19-vakcináció Magyarországon címmel a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által szervezett konferencián Müller Cecília. Az országos tiszti főorvos az elmúlt két évet összegezve kifejtette: a jelentős megbetegedéseket tekintve a pandémia hat hullámban zajlott Magyarországon. Védőoltás híján az első és a második hullámban a távolságtartással és a szigorú járványügyi korlátozásokkal sikerült a vírus továbbterjedését mérsékelni, majd lassacskán a vakcinák megérkezésének köszönhetően a vírusra fogékony szervezetek megvédésére helyezték a hangsúlyt. A negyedik hullámra már jelentős számban tudtak oltatni, így a delta vírus megjelenését nem követte olyan magas halálozás. Az omikron és annak alvariánsai által előidézett ötödik és hatodik hullámban pedig, amely a betegség lefolyását tekintve sokkal enyhébb volt, már korlátozó intézkedések bevezetése sem volt indokolt.
Jelenleg pedig – akárcsak az ötödik és a hatodik hullámban – az omikron és annak alvariánsai okoznak megbetegedéseket. A szakember kiemelte:
hacsak nem történik valami a vírus genetikai állományában, akkor a jövőben a SARS0ľCoV–2 szezonális kórokozóvá alakul át, a vírus megjelenésével viszont az őszi–téli időszakban továbbra is számolni kell.
A pandémia sikeres kezelése kapcsán az országos tiszti főorvos kiemelte az oltóanyagok, így a keleti vakcinák jelentőségét is, amelyeknek köszönhetően a lakosság nagy része védetté vált. Mint mondta,
számításaik szerint a pandémia teljes időszakában a rendelkezésre álló oltóanyagokkal mintegy 9500 életet sikerült megmenteni, ezeknek a negyven százaléka pedig a keleti vakcináknak köszönhető.
Az oltóanyagok hatékonyságát erősítette meg Vokó Zoltán is, aki a HUN-VE néven indított, gyakorlatilag a teljes felnőtt lakosság bevonásával történő vizsgálatsorozatról beszélt. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ igazgatója kiemelte: a legtöbb, az alapimmunizációnál alkalmazott védőoltás eredményessége a fertőzésekkel szemben nyolcvan százalék fölött volt, a halál megelőzése kapcsán pedig még jobb eredményt produkált. Az első két oltás a delta variáns időszakában 73 százalékkal, a harmadik oltás pedig 95 százalékkal csökkentette a koronavírus okozta halálozás kockázatát, míg az omikron variáns idején a két oltás negyven, a három oltás 82, a négy oltás pedig 98 százalékkal csökkentette a halálozás kockázatát – derült ki. Mint mondta,
a vakcinák közül alap- és emlékeztető oltásként is az mRNS-vakcinák (Pfizer, Moderna) voltak a legeredményesebbek. – Emlékeztető oltásként a kiindulási alapoltásoktól függetlenül az elhalálozással szemben 95-100 százalékos, a kórházi ellátást igénylő koronavírus-fertőzéssel szemben 92-98 százalékos, a fertőzéssel szemben pedig 88-96 százalékos védelmet nyújtottak az emlékeztető oltást követő négy hónap során. A negyedik oltás pedig tovább tudta növelni a védettséget, és majdnem százszázalékos védelmet nyújtott a halálozással járó megbetegedéssel szemben
– magyarázta az igazgató. Kiderült az is, hogy az uniós vakcinabeszerzéssel történő hat kiemelt projekt megvalósításakor a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca által gyártott oltóanyagokat szereztek be és számoltak el, erre összesen mintegy 58 milliárd forintot költöttek.
Surján György az előadásában a koronavírus okozta elhalálozásokkal kapcsolatos vizsgálatokról beszélt. Az NNK főosztályvezetője jelezte:
mivel egyes országok teljesen eltérő gyakorlatot követtek, éppen ezért összehasonlítani csak a hasonló metódust alkalmazó országokat szabad, a legjobb megközelítés pedig a többlethalálozás elemzése.
Mint mondta, a pandémia idején gyakorlatilag minden országban többlethalálozás mutatható ki, ezért ezekben az években a születéskor várható élettartam a legtöbb országban csökkent. – Mindez azonban semmit sem mond arra vonatkozóan, hogy a következő években milyen halálozási arányok lesznek – mutatott rá a főosztályvezető.
Borítókép: Második oltáshoz használatos, orosz fejlesztésű Szputnyik V koronavírus elleni vakcinák Nyíregyházán, a Jósa András Oktatókórház oltópontján (Fotó: MTI/Balázs Attila)
