időjárás 3°C Andor , András 2022. november 30.
logo
Hazánkban minden védekezéshez szükséges eszköz idejében rendelkezésre állt

Az oltásoknak köszönhetően emberéleteket nyertünk

Elek Nikoletta
2022.11.24. 18:32 2022.11.28. 09:23
 Az oltásoknak köszönhetően emberéleteket nyertünk

A Magyarországon rendelkezésre álló, koronavírus elleni vakcinák jelentősen csökkentették a megfertőződés és a halálozás kockázatát, a legeredményesebbnek azonban alapoltásként és emlékeztető oltásként is az mRNS-vakcinák bizonyultak. Müller Cecília tájékoztatása szerint a pandémia teljes időszakát tekintve a rendelkezésre álló oltóanyagokkal mintegy 9500 életet sikerült megmenteni, ezeknek a negyven százaléka pedig a keleti vakcináknak köszönhető.

A koronavírus-járvány az egész világot próbára tette, nekünk azonban nincsen szégyenkezni valónk, hiszen Magyarországon minden védekezéshez szükséges eszköz idejekorán rendelkezésre állt 

– fogalmazott a Covid–19-vakcináció Magyarországon címmel a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által szervezett konferencián Müller Cecília. Az országos tiszti főorvos az elmúlt két évet összegezve kifejtette: a jelentős megbetegedéseket tekintve a pandémia hat hullámban zajlott Magyarországon. Védőoltás híján az első és a második hullámban a távolságtartással és a szigorú járványügyi korlátozásokkal sikerült a vírus továbbterjedését mérsékelni, majd lassacskán a vakcinák megérkezésének köszönhetően a vírusra fogékony szervezetek megvédésére helyezték a hangsúlyt. A negyedik hullámra már jelentős számban tudtak oltatni, így a delta vírus megjelenését nem követte olyan magas halálozás. Az omikron és annak alvariánsai által előidézett ötödik és hatodik hullámban pedig, amely a betegség lefolyását tekintve sokkal enyhébb volt, már korlátozó intézkedések bevezetése sem volt indokolt.

 Jelenleg pedig – akárcsak az ötödik és a hatodik hullámban – az omikron és annak alvariánsai okoznak megbetegedéseket. A szakember kiemelte:

hacsak nem történik valami a vírus genetikai állományában, akkor a jövőben a SARS0ľCoV–2 szezonális kórokozóvá alakul át, a vírus megjelenésével viszont az őszi–téli időszakban továbbra is számolni kell.

A pandémia sikeres kezelése kapcsán az országos tiszti főorvos kiemelte az oltóanyagok, így a keleti vakcinák jelentőségét is, amelyeknek köszönhetően a lakosság nagy része védetté vált. Mint mondta, 

számításaik szerint a pandémia teljes időszakában a rendelkezésre álló oltóanyagokkal mintegy 9500 életet sikerült megmenteni, ezeknek a negyven százaléka pedig a keleti vakcináknak köszönhető. 

Az oltóanyagok hatékonyságát erősítette meg Vokó Zoltán is, aki a HUN-VE néven indított, gyakorlatilag a teljes felnőtt lakosság bevonásával történő vizsgálatsorozatról beszélt. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ igazgatója kiemelte: a legtöbb, az alapimmunizációnál alkalmazott védőoltás eredményessége a fertőzésekkel szemben nyolcvan százalék fölött volt, a halál megelőzése kapcsán pedig még jobb eredményt produkált. Az első két oltás a delta variáns időszakában 73 százalékkal, a harmadik oltás pedig 95 százalékkal csökkentette a koronavírus okozta halálozás kockázatát, míg az omikron variáns idején a két oltás negyven, a három oltás 82, a négy oltás pedig 98 százalékkal csökkentette a halálozás kockázatát – derült ki. Mint mondta, 

a vakcinák közül alap- és emlékeztető oltásként is az mRNS-vakcinák (Pfizer, Moderna) voltak a legeredményesebbek. – Emlékeztető oltásként a kiindulási alapoltásoktól függetlenül az elhalálozással szemben 95-100 százalékos, a kórházi ellátást igénylő koronavírus-fertőzéssel szemben 92-98 százalékos, a fertőzéssel szemben pedig 88-96 százalékos védelmet nyújtottak az emlékeztető oltást követő négy hónap során. A negyedik oltás pedig tovább tudta növelni a védettséget, és majdnem százszázalékos védelmet nyújtott a halálozással járó megbetegedéssel szemben 

– magyarázta az igazgató. Kiderült az is, hogy az uniós vakcinabeszerzéssel történő hat kiemelt projekt megvalósításakor a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca által gyártott oltóanyagokat szereztek be és számoltak el, erre összesen mintegy 58 milliárd forintot költöttek. 

Surján György az előadásában a koronavírus okozta elhalálozásokkal kapcsolatos vizsgálatokról beszélt. Az NNK főosztályvezetője jelezte: 

mivel egyes országok teljesen eltérő gyakorlatot követtek, éppen ezért összehasonlítani csak a hasonló metódust alkalmazó országokat szabad, a legjobb megközelítés pedig a többlethalálozás elemzése. 

Mint mondta, a pandémia idején gyakorlatilag minden országban többlethalálozás mutatható ki, ezért ezekben az években a születéskor várható élettartam a legtöbb országban csökkent. – Mindez azonban semmit sem mond arra vonatkozóan, hogy a következő években milyen halálozási arányok lesznek – mutatott rá a főosztályvezető.

Borítókép: Második oltáshoz használatos, orosz fejlesztésű Szputnyik V koronavírus elleni vakcinák Nyíregyházán, a Jósa András Oktatókórház oltópontján (Fotó: MTI/Balázs Attila)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.