Megkezdtük a családtudomány lehetséges együttműködési területeinek feltérképezését azoknak a felsőoktatási intézményeknek a bevonásával, amelyek a hagyományos családmodell megerősítésében és védelmében szeretnének részt venni
– nyilatkozta lapunknak a családtudományi központ létrehozása kapcsán Csabai Tiborné, a Családtudományi Szövetség elnöke. A szervezet feladata egyebek mellett a családtudomány legfontosabb értékeinek megfogalmazása tudományos és kulturális alapokon, családtudományi alap, mester- és PHD-képzések kidolgozása és oktatása, illetve a köznevelésbe integrálható tantervek és programok kidolgozása lesz.
A tegnapi munkamegbeszélésen a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára is részt vett, aki elismerően nyilatkozott azoknak a civil szervezeteknek a munkájáról, amelyek az elmúlt 12 évben a családok helyzetének javításán, a magyar családpolitika sikerességén dolgoztak. Soltész Miklós ugyanakkor kiemelte:
nagyon fontos, hogy a civil szférát nem az az ötven-hatvan sorosista szervezet jelenti, amelyek magukat szeretnék a civil szervezeteknek kikiáltani, hanem az a több tízezer valódi civil szervezet, amelyek közül nagyon sokan a családokkal, az idősebbekkel és a fiatalokkal foglalkoznak, támogatásuk pedig jelentősen nőtt az elmúlt években. A kereszténydemokrata politikus reményét fejezte ki, hogy ezek a civil szervezetek az elkövetkezendő években az oktatási intézményekkel és egyházi közösségekkel összefogva eredményesebben tudnak majd reagálni azokra a kihívásokra, amelyek hazánkat és a kontinensünket is sújtják.
Az államtitkár ezek között a magyar társadalmat és Észak-Európát sújtó demográfiai válságot említette, majd a családok válságáról beszélt, amely Észak-Amerikát és Európát veszélyezteti leginkább. Véleménye szerint Magyarországnak ilyen és ehhez hasonló kezdeményezések által válaszokat kell adnia ezekre a kihívásokra, kiemelt figyelmet fordítva a jövő nemzedékének formálására, akik a későbbiek során befolyással bírnak majd a közösségekre. – Éppen ezért nem mindegy, hogy a fiatalok hogyan vélekednek ezekről a kérdésekről – hangsúlyozta Soltész Miklós. Hozzátette: ha célzott képzéseken, oktatáson keresztül a fiatalok családközpontú szemléletet kapnak, akkor öt-tíz év múlva olyan lépéseket fognak tenni, amelyek Magyarország és a magyar nemzet megmaradását szolgálják.
Ha viszont a kormány és az oktatási intézmények nem foglalkoznak azzal, hogy a családi értékekre neveljék a jövő nemzedékét, Észak-Amerikából és Nyugat-Európából olyan romboló ideológiák törhetnek a fiatalokra, amelyekre nincs meg a válasz.
– Éppen ezért tudományos szinten is lépni kell – jelentette ki az államtitkár.
Arra, hogy ezekben a válságos időkben is sikerül-e a családok támogatását biztosítani, Soltész Miklós úgy reagált: mindenki tapasztalja, hogy az energiaválság és a brüsszeli szankciók ellenére próbálják a magyar gazdaságot talpon tartani. A gazdaságot érintő intézkedések pedig mind-mind összefüggnek a családpolitikai intézkedésekkel. Ennek következtében elképzelhető, hogy
a jelenlegi helyzetben nem mindenre jut pénz, s nincs kizárva, hogy valamilyen módon nehezebb élethelyzetbe kerülhetnek a családok, a kormány azonban mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megőrizze és erősítse őket
– hangsúlyozta az államtitkár. – A jó családpolitika azonban nem mindig az anyagiakon múlik. Legalább olyan fontos a közösségek erősítése, a lelkiekben való gondolkodás is – emelte ki Soltész Miklós.
Borítókép: Kétgyermekes család. Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
