A mozgalom felhívására fel lehet ajánlani kétezer, ötezer, tízezer vagy egyéb, tetszőleges összeget is, utána kell megadni a bankkártyánk adatait. Az oldalon emellett azt írják, „a Tanítanék azon dolgozik, hogy a tanárok kiállása minél teljesebb és szervezettebb legyen, és mindenkihez eljusson”, majd közlik, hogy a támogatás a Humán Platformon keresztül zajlik.
Mint ismert, a Humán Platform Egyesületet ernyőszervezetként hozták létre 2012-ben a kormány kulturális, oktatási, egészségügyi és szociális politikája elleni álcivil fellépés összehangolására, majd később szinte az összes akkori ellenzéki párt felsorakozott mögé.
Az egyesület emellett ott volt a 2016-os kvótanépszavazáson az érvénytelen szavazásra buzdítók között is. A tagszervezetek között találunk informális szervezeteket (például Hallgatói Hálózat, Oktatói Hálózat), hagyományosabb alapon működő kulturális formációkat, nagy szakszervezetet (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete), szociális szervezeteket.
Megjegyzendő, hogy a szintén Soros Györgyhöz köthető, bevándorlást támogató Migszol is ott tevékenykedett az ernyőszervezetben. Az egykori bevándorláspárti kiállásnak a jutalma is meglett, hiszen a Humán Platform 13 millió forintot kapott a Norvég Alaptól. Az Origo.hu egy korábbi cikkében megjegyzi, Gulyás Mártont, a Humán Platform ötletgazdáját az egyesület indulásakor a Krétakör Alapítvány vezetőjeként tartotta el Soros György alapítványa, az OSF és a Norvég Alap; utóbbi 2014-ben például már 22,3 millió forinttal.
Az adománygyűjtés egyébként bevett szokás a pénzügyi „fedősztori” biztosítására, a támogatásokból befolyt pár millió forintból ugyanis lehetetlen megszervezni az utóbbi időben lezajlott méretű és felszereltségű tüntetéseket. Erre a gyakorlatra már a korábbi években is fény derült, a 2018-as választások utáni ellenzéki tüntetésen aligha meglepő módon szintén a Humán Platform Egyesület koordinálta és szervezte.
De nemcsak a Humán Platform, hanem a Soros-hálózat fő zászlóshajójának, az Amnesty Internationalnak a képviselői is beszálltak a tanártüntetések irányításába. Az idei, október 23-i, tanártüntetésnek indult, majd baloldali demonstrációvá váló megmozduláson a Soros-szervezetek emberei összehangoltan terelték, irányították a tüntetésen részt vevő embereket.
Mindeközben a CEU Demokrácia Intézetének vallomással is felérő, szerdán lezajlott kerekasztal-tárgyalásán kiderült, a tüntetések szervezői csak azért igyekeznek a politikamentesség látszatát kelteni, mert a sztrájktörvény nem engedi a politikai követeléseket.
Erről Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke beszélt. Szerinte a kormánybuktatás az ellenzéki pártok feladata, ha például Orbán Viktor lemondását követelnék, akkor nem sztrájkolhatnának szabályosan. Radó Péter oktatáskutató azonban kijelentette: semmi más nem hozhat változást, csakis az, ha egyik napról a másikra „tízezer tanár nem menne be dolgozni”, amit persze irreálisnak tart.
Radó Péter arról próbálta meggyőzni a szakszervezeti vezetőket, hogy a hónapok óta tartó tiltakozás nem maradhat politikamentes, és nem tehetnek úgy, mintha pusztán szakmai célokért küzdenének.
Franciaországban elképzelhetetlen lenne olyan pedagógus-szakszervezeti sztrájkfelhívás, ami nem tartalmazza az oktatási miniszter lemondását. […] De nem fogjátok azt mondani, hogy Orbán Viktor mondjon le, ugye? Nem fogtok ilyet mondani. De azt is érzékelitek, hogy ez szerepzavar, ugye?
– provokálta Radó a szakszervezeti vezetőket.
A kerekasztal-tárgyaláson egyébként az is szóba került, hogy a pedagógusok nagy része, még ha érzékel is bizonyos problémákat, nem ért egyet a sztrájkolókkal és elkötelezett a kormánypártok iránt. Az oktatáskutató szerint ez is az egyik oka annak, hogy a különböző megmozdulások Budapestre koncentrálnak és országos szinten nem sikerül a szervezőknek maguk mögé állítani a tanárokat.