Guruló dollárok, amerikai vállalkozók és Soros-szervezetek 2010 után
Sajtóhírek alapján 2012-ben az október 23-i demonstráció előtt bejelentkezett Juhász Péternél, az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) nevű szervezet elnökénél Richard Field amerikai vállalkozó, hogy támogatná az ellenzéki mozgalmat. „Pénzt még egyelőre nem kaptunk” – nyilatkozta Juhász akkoriban, aki szerint a támogatás jelenleg abból áll, hogy Field finanszírozza a Milla-elnök november 3-án kezdődő egyhetes útját az Egyesült Államokba – idézi fel a Tűzfalcsoport.
Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért elnöke a Mandiner kérdésére előadta: „Richardot Roberten, az apján keresztül ismertem meg. Robert Fieldet drogpolitikai tevékenysége miatt ismerem, a Common Sense for Drug Policy nevű alapítványán keresztül. Robert a TASZ drogpolitikai és ártalomcsökkentő programjait támogatta a CSDP-n keresztül (egy idő után a CSDP boardjaba is felkért). Ez, ha minden igaz, 2004-2005 környékén volt. Richard egyéb vonalon is érdeklődött, gondolkodtunk közös médiaprojekteken, de a TASZ -– azóta megszűnt – Oknyomozó programját végül nem támogatták.”
A Magyar Nemzet tényfeltáró sorozata rámutatott, hogy
az immár kétharmados többséggel rendelkező jobboldali kormánnyal szemben a Soros-szervezetek szinte a kezdetektől folyamatos, erősen mediatizált hazai és nemzetközi kritikát gyakoroltak.
Mivel a balliberális pártok akkoriban kezdtek osztódással szaporodni, Soros emberei álltak a tiltakozások élére. Az írás kitér arra is, hogy 2011 januárjában tüntetést szerveztek a médiatörvény miatt, itt kezdett politikusi szerepkörbe kerülni a korábban a drogliberalizációért kiálló aktivista, Juhász Péter, egykor a Soros György által támogatott Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselője. Sőt, a TASZ-t vezető Dénes Balázs 2011 áprilisában, majd októberében is a kormányellenes demonstrációk egyik fő arca volt. Dénes Balázs már 1997-től a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa, majd 2004–2012 között elnöke volt, aztán 2013-tól négy éven keresztül a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok projektigazgatójaként dolgozott.
Politikai underground
Mint ismeretes, Juhász Péter különösen a 2010–2014 közötti időszakban tűnt fel – gyakran botrányos – közéleti szerepvállalásával. Ő is ott volt az Együtt 2014 Mozgalom 2012. októberi megalakulásánál, amelynek vezetője Bajnai Gordon korábbi kormányfő lett. A mozgalom egyik alkotó szervezete a már említett Milla volt, amelyet Juhász hozott létre, és amely eredetileg egy Facebook-oldalként indult. A Milla néhány más mozgalomhoz hasonlóan, időről időre tüntetéseket szervezett a második Orbán-kormány ellen (2012 októberében egyesületté alakult, amely aztán 2014-ben megszűnt, és azóta csak a Facebook-oldala létezik, „Azért a víz az úr!” szlogennel). Maga az Együtt-összefogás fokozatosan alakult át politikai párttá; miután ugyanis a magyar törvényi szabályozás szerint egyesület nem indulhat az országgyűlési választásokon, 2013 márciusában bejelentették a mozgalom párttá alakulását. 2013. június végén az eredetileg szándékozott név helyett „Együtt – a Korszakváltók Pártja” néven vette nyilvántartásba a Fővárosi Törvényszék, mivel több más szervezet már korábban benyújtotta a maga bejegyzési kérelmét „Együtt 2014” néven.
Juhász 2017-2018-ban elnöke lett a pártnak, így lényegében ő maga vezényelte le annak megszűnését is. 2018 januárjában az Együtt politikusai bejelentették, hogy önállóan kívánnak indulni a 2018-as országgyűlési választáson, és miniszterelnök-jelöltnek a korábbi szocialista államtitkárt, Szigetvári Viktort választották.
A párt azonban a parlamenti bejutási küszöböt sem érte el a 0,66 százalékos választási eredménnyel, majd röviddel a választás után gyűjtést indítottak a visszafizetendő 150 millió forintos állami kampánytámogatás összekalapozására. Az Együtt – a Korszakváltók Pártja elnöksége végül 2018. június 2-án döntött a párt feloszlatásáról, ezzel a párt megszűnt. Ezt követően a többszörösen bukott politikus – talán valós megbízói nyomására is – évekig visszavonult a frontvonalból, tavaly nyár óta viszont vlogolással próbálkozik, egyelőre komolyabb közéleti eredmény nélkül.
Elsőként Juhász Péter interjúzott hosszabban Márki-Zay Péterrel a tavaly őszi előválasztási győzelme után, az aktivista videós áttörése azonban mégis elmaradt. A Juhi csatornán még a kezdetben sok nagyvárosi fiatalnak ígéretesnek tűnő Márki-Zayjal való beszélgetése is alig 220 ezer körüli nézettséget hozott. Végül aztán 2022 tavaszán is elmaradt a már sokadszorra remélt kormányváltás; pedig az első videók tematikájából érezhetően is, Juhász vlogcsatornájának a kampány során azért komoly szerepet szánhattak, talán azt remélve, hogy a „Juhi” érdemben segítheti majd a közösségi médiában a hatpárti összefogás választási kampánysikerét – olvasható a Tázfalcdsoport cikkében.
A baloldali politikus Patreonon keresztül igyekszik magának pénzügyi forrást összegyűjteni saját videós tartalmak segítségével. Juhász Péter itt úgynevezett tényfeltáró és ismeretterjesztő videók készítéséhez kéri fel anyagi támogatásra saját Patreon-oldala olvasóit, akik így mecénásai (angolul: patron) lehetnek. Ehhez tagsági szint is választható: egyéni, családi vagy közösségi támogatóként is lehet minden adott hónapban a meghatározott összegekkel támogatni Juhász munkáját.
Gyanús donorszervezet Juhász mögött
A pénzügyi támogatásokat kezelő progresszív vállalat az elmúlt években többször kellett hogy megvédje bíróság előtt az igazát – olykor sikertelenül. A legtöbb gondot a donorok, felhasználók adatainak a védelme, pontosabban annak hiánya okozza a cégnek. Legutóbb, idén júniusban például a Patreon megfelelő hozzájárulás nélkül nyilvánosságra hozta digitális előfizetőinek személyazonosságát és videónézési preferenciáit egy ellenük keresetet benyújtó pertársaság szerint. A felperesek, Brayden Stark, Judd Oostyen, Kevin Black és Maryann Owens azt állítják, hogy a Patreon megsértette az állami törvényt és a Video Privacy Protection Act (VPPA) törvényt, amikor állítólagosan jogellenesen közölte a Facebookkal.
A Patreon-felhasználók soha nem kapnak tájékoztatást arról, hogy a Patreon megtekintett tartalmaikat harmadik félnek terjeszti. A Patreon-felhasználók sem járulnak hozzá az ilyen megosztáshoz, sem önálló beleegyezési űrlapon keresztül, sem más módon
– áll a Patreon elleni csoportos keresetben.
Az mindenestre beszédes, hogy szeptemberben kirúgták a teljes kibervédelmi csapatukat, és kiszervezték a platform online védelmét – teszi hozzá a Tűzfalcsoport.
Augusztusban a A Yale Egyetem 1200 Oroszországban működő vállalatot tartalmazó listát állított össze, arról, hogy az oroszţukrán háború kezdete óta mely cégek maradtak az Orosz Föderációban, így továbbra is működő cégek között van a Philips, a Patreon, az ANT Group (az Alibaba leányvállalata), a Raiffeisen Bank, az Auchan és a Leroy Merlin – derül ki a Yale Egyetem tanulmányából.
A Patreonra támaszkodó Juhász egy márciusi tüntetésen azt fejezte ki, hogy csatlakozni kíván Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felhívásához, aki a múlt héten azt kérte, hogy világszerte szervezzenek tüntetéseket az orosz agresszió ellen.
Az eredeti cikk ITT érhető el.
Borítókép: Juhász Péter, a demonstráció egyik főszervezője beszédet mond az Egymillióan a szabad Ukrajnáért Facebook-csoport Legyen végre vége! elnevezésű, a szabad Ukrajnáért tartott szolidaritási tüntetésén a Szabad sajtó útján 2022. április 2-án (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
Guruló dollárok
