Csúcsszervezetté alakul az alapvető jogok biztosának hivatala

Kihívásokkal teli három évet tudhat maga mögött a 2019-ben hat évre megválasztott alapvető jogok biztosa. Kozma Ákos a lapunknak adott interjúban kiemelte, munkatársai odaadása és hivatástudata nélkül nem tudnának sikeres jogvédő munkát végezni.

20221208 budapest kozma akos omudsman havran zoltan magyar nemzetteteteg Fotó: Havran Zoltán

– Milyen további területekre fordítanak nagy figyelmet?
– Ezek közé tartozik az egyenlő bánásmód tárgyköre. 2020 végén különböző, főként politikai felhangok övezték az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítéséről szóló törvényben meghatározott feladatok átkerülését az alapvető jogok biztosához. Akkor is azt tudtam mondani, amit most: hogy szerintem 

önmagában már az is egy komoly eredmény, hogy az egyenlő bánásmód kérdései magasabb közjogi szintre kerültek. 

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala egy teljesen önálló, minden más hatalmi ágtól függetlenül működő szerv, amely kizárólag az Országgyűlésnek tartozik beszámolni. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény nem változott semmiben. Átvettük az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál folyamatban lévő ügyeket, a munkatársak jelentős részét is mi foglalkoztatjuk tovább. Az elbírált ügyek száma nem csökkent, és nyugodt szívvel jelenthetem ki, hogy munkatársaim ezen a területen is tisztességgel álltak helyt.

– Milyen változások várhatók a jövőben?
– Az állami alapjogvédő intézmény egy olyan, széles hatáskörű intézménnyé változott az elmúlt időszakban, amelyre korábban sem Magyarországon, sem Európában nem volt példa. Köszönhető ez annak, hogy 2020 elején, néhány hónappal a hivatalba lépésemet követően a rendőri intézkedésekkel szembeni panaszok alapjogi vizsgálatát, majd 2021. január 1-jétől az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos feladatok ellátását is hivatalunk hatáskörébe utalták. 2023 januárjától szintén az alapvető jogok biztosa látja el a fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatait, eleget téve mindazon nemzetközi elvárásoknak, amelyeket a nemzetközi szervezetek a fogyatékosságügy nemzeti kezelése kapcsán az egyes országoktól elvárnak. 

Ez már abba a szervezeti struktúrába fog illeszkedni, amely az általános hivatali szervezetünk mellett januártól három önálló területet foglal magában: az egyenlő bánásmódért, a rendészeti panaszok kivizsgálásáért és a fogyatékosságügyi független mechanizmus működtetéséért felelős önálló szervezeti egységeinket.

– Az emberi jogok világnapján, december 10-én adta át a Justitia Regnorum Fundamentum díjakat. Mi volt fontos önnek ezen az eseményen?
– Az ünnepségen nemcsak a díjazottjainkat köszöntöttem, hanem köszönetet mondtam azoknak is, akik egy általam szervezett különleges programban vettek és vesznek részt ma is. Az ombudsman hivatalánál fogva folyamatosan látogat különböző gyermekvédelmi intézményeket. Tavaly nyáron a munkatársaim Rum községben egy speciális gyermekotthonban jártak, ahol működési hiányosságokat tártak fel, főleg az intézménynek helyt adó épület állapotát illetően. Amikor elém került a jelentés, elgondolkodtam, hogy vajon miként lehetne egy kicsit előrelendíteni az ügyet. Attól, hogy aláírom és kiadjuk a jelentésünket, a dolgok nem nagyon fognak változni. Ezért felhívtam a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát, Tóth Tamás altábornagyot, illetve Zambó Pétert, az erdőkért és a földügyekért felelős államtitkárt, és megkérdeztem tőlük, nincs-e kedvük részt venni egy olyan közös projektben, ahol az általunk feltárt hibákat vagy azok egy részét megpróbáljuk közösen orvosolni. A válasz mindkét esetben gyors és pozitív volt. Így amellett, hogy kiadtam a jelentést, összeállt a csapat, és 

Tóth Tamás altábornagy, illetve Zambó Péter államtitkár segítő közreműködésével tavaly két gyermekotthont is sikerült teljeskörűen felújítanunk. Az egyik a Vas Megyei Gyermekvédelmi Központ Rumi Különleges Gyermekotthona volt, a másik pedig a Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató által működtetett bajai speciá­lis lakásotthon, amelyeket a büntetés-végrehajtásban fogvatartottak jóvátételi munkájának keretében, valamint a Szombathelyi Erdészeti Zrt. aktív részvételével sikerült teljeskörűen felújítanunk.

Nagy örömöt szerzett, hogy a jogvédő munka mellett sikerült valami kézzelfogható dolgot is tető alá hoznunk.

– Tervben van további gyermekotthonok felújítása is?
– Igen, idén is választottunk két gyermekotthont, amelyek felújítása éppen most zajlik ugyanebben az összefogásban. Az egyik a Veszprém–gyulafirátóti Befogadó Gyermekotthon, a másik pedig Baranya megyében, Szentlőrincen a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató által fenntartott lakásotthon. Utóbbi esetében a Büntetés-végrehajtási Szervezet, a Verga Veszprémi Erdőgazdaság Zrt., illetve a Mecsekerdő Zrt. is részt vesz a felújításban. Terveim szerint így idén karácsonykor ismét két lakóotthon gyermekeit tudjuk megörvendeztetni. Márai Sándor gondolatát idézve: „Lényeges dolgokat emberek között soha nem a szavak, mindig csak a magatartás és a cselekedetek intéznek el”.

– Az ombudsmanok munkája általában irodákban zajlik, ön és munkatársai azonban már a Covid-járvány kezdetekor közvetlenül az emberektől tájékozódtak, milyen hatásai vannak a bezártságnak, a korlátozó rendelkezéseknek. Hogyan élték meg ezt az időszakot?
– Nem állítom, hogy nem voltak nehézségeink az induláskor, hiszen olyan ellenséggel álltunk szemben, amiről nem voltak tapasztalataink és eszközeink sem voltak ellene. Nehéz időszak volt, de mindent megtettünk azért, hogy az akkori tudásunk szerinti legnagyobb biztonságban legyenek a látogatásokon részt vevő kollégáim. A kezdeti nehézségek után zökkenőmentesen és lelkesen zajlott a munka. Gyerekvédelmi és szociális intézményekben, büntetés-végrehajtási intézetekben, rendőrségi objektumokban és még számos más intézményben jártunk. Azt gondolom, jó döntés volt ez a látogatássorozat, amelyet egyébként azóta sem hagytunk abba. 

A mi feladatunk éppen az ilyen nehéz időkben mutatkozik meg. Békeidőben nyilván ezek a kérdések fel sem merülnek, de amikor helyzet van, akkor segítenünk kell. Ezt a helyzetet csak tovább fokozta a határaink mellett dúló háború.

– Éppen a háború miatt döntöttek úgy, hogy területi irodákat hoznak létre.
– A háború kitörése után Záhonyban a vasútállomáson, Beregsurányban a segítőponton, illetve a fővárosi BOK Sportcsarnokban is nyitottunk egy-egy ombudsmani információs pontot, ahol azóta is folyamatosan, a menekülthullám intenzitásának megfelelő erővel vannak jelen a munkatársaim.

– Az elmondottak alapján nagy hangsúlyt fektetnek a személyes jelenlétre.
– Olyan világban élünk, ahol a digitális eszközök túlhatalma lassan mindannyiunk számára evidencia lesz, ezzel párhuzamosan vagy éppen ennek ellenére azonban azok a honfitár­saink, akik hozzánk fordulnak segítségért, nem minden esetben tudnak az elektronikus elérhetőségeinken megkeresni minket. Éppen ezért kötelességünk személyesen is ott lenni, ahol szükség van ránk. Ma már tíz helyszínen működik az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. Korábban csak Budapesten volt személyes ügyfélszolgálatunk, tavasz óta azonban ezen kívül hat régióközpontban, Debrecenben, Miskolcon, Szegeden, Pécsen, Győrben és Székesfehérváron is működik ombudsmani iroda, ahol személyesen várják a kollégáim a jogkereső polgárokat. Azt gondolom, szükségük van ránk az embereknek. Összesen tehát ma már tíz helyen vagyunk jelen az országban, ahol személyesen is kezdeményezhető minden ügytípusunk, és a munkatársaim minden segítséget meg tudnak adni a hozzánk fordulóknak.

Borítókép: ma már összesen tíz helyen fordulhatnak az ombudsmanhoz a jogkereső polgárok (Fotó: Havran Zoltán)