Nem bíznak már a választók a botrányos baloldalban

Már az áprilisi országgyűlési választások eredményein is látszott, hogy a baloldal fellegvárai­ban is erősödik a jobboldal, ennek a trendnek a folytatása a Fidesz–KDNP hétvégi, pesterzsébeti időközi választáson aratott győzelme.

Márki-Zay Péter Hódmezővásárhely polgármestere Baloldal Miniszterelnök-jelöltje 20220329 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

– A győzelem azt mutatja, hogy a Fidesz egy valódi néppárt, hiszen minden társadalmi csoportban – függetlenül a végzettségtől, vagyoni helyzettől, kortól, településszerkezettől – olyan üzeneteket tud megfogalmazni, amelyek egybeesnek a többségi állásponttal – jelentette ki a Magyar Nemzetnek a Fidesz–KDNP jelöltjének hétvégi, pesterzsébeti győzelmével kapcsolatban Talabér Krisztián politológus, a Nézőpont Intézet elemzője. Ismert, december 18-án, az év utolsó időközi önkormányzati választásán a XX. kerületben is győzni tudott a Fidesz–KDNP, holott korábban egyszer sem tudott nyerni a jobboldal ebben a körzetben.

Az elemző szerint már az április 3-i országgyűlési választásokon is látszott, hogy korábban baloldali fellegvárként számontartott körzetekben is fordítani tudott a Fidesz – vagy erőteljesen zárult az olló –, ennek a trendnek a folytatását, egyúttal megerősítését látjuk a múlt vasárnapi, pesterzsébeti választás eredményeként is.

– Kevésbé jobb- és baloldali megosztottságról beszélnék – tekintve, hogy ez egy helyhatósági időközi választás volt –, sokkal inkább arról, hogy melyik politikai erőnél látják azt a választók, hogy valóban a kerületi ügyekért dolgoznak. A jelek szerint a helyiek többsége azt látja, hogy a Fidesz politikusai végzik el azt a munkát, amelyet egy városképviseleti tisztségviselőnek el kell végeznie. Ez persze azt is jelenti, hogy elfogyott a választók bizalma a baloldalban, a választók preferenciáinak átrendeződése is ennek tudható be – tette hozzá.

A Nézőpont Intézet elemzője azt mondta; a baloldali ellenzék az áprilisi kudarcból nem tudott felállni, a Gyurcsány-párton kívül senki nem tudott lendületet venni közülük. – A baloldal jelenleg sem az emberek valódi képviseletével, hanem hatalmi harcokkal van elfoglalva. A hozzájuk köthető sajtó egy ilyen választási helyzetben sem pesterzsébeti ügyektől hangos, hanem attól, hogy a Demokratikus Koalíció az adott napon éppen melyik momentumos politikust igazolta át. 

Jól ­láthatóan már a 2024-es erőviszonyok újraosztásán dolgoznak a „még életképes” pártok, a választók képviselete – mint mindig – most is csak másodlagos számukra – fogalmazott az elemző.

Talabér Krisztián szerint valójában nincsenek ellenzéki, csak kormányellenes szavazók. – A baloldali ellenzék ráadásul továbbra is képtelen arra, hogy alternatívát mutasson, politikai filozófiájuk pedig továbbra is az Orbán-centrikus világképükből vezethető le. Ez azt jelenti, hogy a világról alkotott véleményük minden esetben attól függ, hogy Orbán Viktor milyen értelmezési keretrendszer mentén vizsgálja a politikai folyamatokat, az ellenzék pedig – kivétel nélkül – ennek az ellenkezőjét képviseli, függetlenül attól, hogy az magyar érdek-e vagy sem – támasztotta alá kijelentését a politológus.

 

Arra a kérdésre, hogy az egész Euró­pát érintő energiaválság és az elszabadult infláció hatásai ellenére miért nem tud erősödni az ellenzék, az elemző két további tényezőre hívta fel a figyelmet. – Először is, a kormánypártok hitelesen, tényekkel alátámasztva tudták ismertetni a közvéleménnyel azt a nemzetközi helyzetet, amely a gazdasági válságot okozta. Ez tehát egy nemzetközi jelenség, kialakulása és mélyülése nem a kormánypártok elhibázott politikájánaktudható be, ezt pedig a választók is látják. 

Másodszor, a baloldal dollárbotránya komoly mértékben mélyítette tovább az ellenzék évtizedes morális és hitelességi válságát. Egy ilyen helyzetben tankönyvszerű lenne az ellenzék erősödése, még gyatra teljesítmény mellett is, de az eredmények alapján az Amerikából történő dollárfinanszírozási botrány már a kormányellenes választók számára sem elfogadható – fogalmazott Talabér.

Budapesten 14:10 a Fidesz–KDNP idei mérlege. A járványhelyzet miatt meg nem tartott időközi választásokat is pótolni kellett 2022-ben, de az országgyűlési választások után is sok önkormányzati képviselői hely ürült meg. A Fidesz–KDNP júniusban győzelmet aratott, az V., VII. és a VIII. kerületben; míg a IV. kerületben a baloldal tudott nyerni. 

Júliusban a XVI. és a XXII. kerületben nyertek a kormánypártok jelöltjei, itt két baloldali önkormányzati képviselő parlamentbe jutása miatt írták ki a választásokat, ezeket a körzeteket visszafoglalta a Fidesz–KDNP. Szeptemberben az I. és a III. kerületben is visszahódított egy-egy választókerületet a Fidesz–KDNP. A XI. kerületben egy körzetet megtartott a baloldal, de egy másikat a kormánypártok jelöltje nyert meg. 

Emellett a baloldali fellegvárnak számító XIV. kerületben is a Fidesz–KDNP jelöltje nyert. A IV. kerületben szeptemberben is meg tudta védeni pozícióit a baloldal, októberben pedig a II. kerületben is sikert értek el. A XX. kerületben az év végén újra kormánypárti győzelem született, egy olyan körzetben, ahol az elmúlt harminc évben mindig a baloldal jelöltje nyert.

Borítókép: Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, a baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje (Fotó: Bach Máté)