– A kormány elérte a stratégiai céljait, a magyar nemzeti érdekkel összhangban álló kompromisszumos megállapodás született, Magyarország egyáltalán nem veszített uniós forrást – mondta Orbán Balázs az Indexnek adott interjújában. A miniszterelnök politikai igazgatója az Indexnek arról is beszélt, hogy nem tűntek el a politikai különbségek, mert Brüsszel még mindig olyan magyar kormányt szeretne, amely belesimul az európai fősodratú álláspontba a nagy civilizációs témákban, mint a migráció, a genderizmus és a külpolitika.
Az uniós forrásokról szóló megállapodással kapcsolatban Orbán Balázs úgy fogalmazott: szakaszgyőzelmet arattunk, de bizonyosan várhatóak még további küzdelmek.
Lapunk is írt arról, hogy két héttel ezelőtt megtartott sajtótájékoztatóján Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter kijelentette: Magyarország hozzáférhet az uniós forrásokhoz. A Gulyás Gergellyel közös, rendkívüli sajtótájékoztatón a területfejlesztési miniszter hozzátette: az állandó képviselők egyezségre jutottak a helyreállítási tervvel kapcsolatban. Továbbá emlékeztetett, hogy december 31-ig kellett megállapodni a kohéziós pénzek megőrzéséért. – Minden olyan célunk megvalósult, amit júniusban magunk elé tűztünk – rögzítette. Ennek értelmében 2300 milliárd forint nyílik meg a helyreállítási alap keretében. Ebből hetven százalék a megújuló energiát, míg harminc százalék a digitális átállást segíti. Navracsics Tibor jelezte azt is: az operatív programok tekintetében 14 ezermilliárd forint áll rendelkezésre, és ebből négyezermilliárd forintot már jóváhagyott a bizottság. Emellett hozzátette, hogy 9–10 ezermilliárd áll a többi operatív program rendelkezésre.
Orbán Balázs az interjúban kiemelte:
A mi célunk az volt, hogy az év végéig fogadják el a tervünket az uniós helyreállítási alapról és a partnerségi megállapodásunkat a következő időszak uniós költségvetése ügyében. Ez volt a kormány egyik stratégiai célja, a másik pedig az, hogy Magyarország ne veszítsen forrásokat. Mind a kettőt sikerült elérnünk.
A miniszterelnök politikai igazgatója emlékeztetett: a tárgyalások lezárását megelőző két hétben sajtóhírek szóltak arról, hogy az Európai Bizottság az Európai Parlament baloldali, liberális, zöldpárti többségével szövetkezett, és meg akarták akadályozni a megállapodás létrejöttét. – Végül a nagy uniós tagállamok fejtettek ki politikai nyomást a bizottságra. Nem feltétlenül azért, mert politikai kérdésekben egyetértenek Magyarországgal, hanem azért, mert az mégsem lehet, hogy pártpolitikai alapon működjön a kohéziós politika Európában. Ennek köszönhetően születhetett meg egy kompromisszumos megállapodás, amely a magyar nemzeti érdekkel összhangban áll, és az Európai Uniót legalább időlegesen eltérítette a szakadék felé száguldástól – emelte ki Orbán Balázs.
A miniszterelnök politikai igazgatója kifejtette: mindenki megadealről, vagyis nagy csomagról beszél, de mi erről sosem így gondolkodtunk. Mindezeket különálló ügyeknek tekintettük, amelyekről külön-külön kellett megállapodni. – Az kétségtelen, hogy a cseh uniós elnökség úgy időzített, hogy minden az év utolsó tanácsülésén vagy annak környékén formalizálódjon. A globális minimumadóval az volt a problémánk, hogy egy nehéz európai gazdasági helyzetben újabb munkahelygyilkos adóemelést jelentene, pont azokban a termelő szektorokban, amelyek a leginkább hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez. A megállapodás végső formája szerint azonban az Európai Unió hozzájárult, hogy a magyar iparűzési adó beleszámítson a globális minimumadóba, ezért Magyarország nem ellene szavazott, hanem tartózkodott. Az ugyanis idehaza nem vezet sem adóemeléshez, sem pedig munkahelyek elvesztéséhez. Ez már számunkra is elfogadható volt, a többi európai ország meg majd kimászik valahogy a saját maga által ásott gödörből – emelte ki Orbán Balázs.
Az interjúban a miniszterelnök politikai igazgatója elmondta azt is:
a nemzeti konzultáció célja, hogy megkérdezzük a magyar embereket: mit gondolnak a szankciókról. A kormánynak erről határozott az álláspontja, de a konzultáció lényege, hogy Európában először az emberek is el tudják mondani a véleményüket a szankciókról. Ezt kell majd a kormánynak becsatornáznia a brüsszeli döntéshozatalba.
Szerinte Brüsszelnek nagyon jót tenne egy Integritás Hatóság. – Ha már ők javasolták, akkor érdemes lenne tényleg bevezetniük. Mint fogalmazott: minél több intézmény vizsgálja meg az uniós források megfelelő elköltését, annál jobb. Hozzátette: a probléma azzal az álszentséggel van, amikor valaki mást vádolnak valamivel, aminek elkövetésében ők járnak élen. Ez bukott most ki, ez teszi vállalhatatlanná az Európai Parlament pozícióját. A 2024-es európai parlamenti választásoknak is óriási a tétjük, mert ezt a brüsszeli kéz kezet mos logikát, ezt a hálózatot, amely a háttérben kialakult, és valójában magánérdekek függvényében alakítja az uniós döntéshozatalt, meg kell változtatni – fogalmazott Orbán Balázs.
Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy nagyon fontosak Matolcsy György jegybankelnök meglátásai. – Mi is azon dolgozunk, hogy Magyarország az évtized nyertese legyen, és ennek érdekében követünk egy adott stratégiai irányt. A jegybankelnök és a kormány közötti, nem nyilvános fórumokon zajló kommunikáció folyamatos. Az ország érdeke a monetáris és fiskális politika egységének megteremtése. Ezért a kormány ajtaja mindig nyitva áll – hangsúlyozta az igazgató.
A miniszterelnök politikai igazgatója kifejtette, hogy elég sötéten látja Európa helyzetét, de szerinte a Nyugatot teljesen sosem érdemes temetni. – Természetes, hogy Magyarország, amely nem szeretne egy brüsszeli birodalom része lenni és hisz a hagyományos értékek védelmében, olyan kormányokkal tud együttműködni, amelyek hasonlóképpen gondolkodnak. A miniszter úr arra utalt, hogy 2019 óta baloldali hullám uralkodik a nyugati világban – véli az igazgató.
Orbán Balázs kiemelte:
Mi, magyar jobboldaliak, belpolitikailag soha nem voltunk még olyan erősek, mint most, a hasonló gondolkodású nyugati politikai partnereink azonban soha nem voltak olyan rossz állapotban, mint most.
Szerinte ebben lehet sorsfordító a 2022-es magyar választás, illetve az azóta lezajlott választások eredményeképpen átalakuló rendszer. Hangsúlyozta azt is: Olaszországban és Izraelben új kormány került hatalomra, mind a kettő szoros szövetségese Magyarországnak, az amerikai republikánusok pedig át tudták venni legalább a képviselőház vezetését. Hozzátette: jövőre választás lesz Spanyolországban és Lengyelországban is, és ha mindkettő jól alakul, valamint a 2024-es amerikai és EP-választás is jól alakul, akkor az egész nyugati politika más irányt vehet.
A teljes interjú az Index oldalán olvasható.
Borítókép: Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
