Polgári Magyarországért Díjjal tüntették ki a Professzorok Batthyhány Körét

– A Polgári Magyarországért Alapítvány díjával ezúttal egy olyan szervezet előtt tisztelgünk, amelynek tagjai szellemi szuverenitásunk alázatos, nagy tudású és bátor éltetői, akik nemcsak erőt adnak, de példát is mutatnak az Istenben, hazában és családban hívő magyaroknak – hangsúlyozta Kövér László házelnök az alapítvány hétfő esti díjátadó ünnepségén, amellyel idén a Professzorok Batthyhány Körét tüntették ki.

Fotó: Teknos

A jobboldali értelmiség együttműködésének elismeréséért, valamint Magyarország és a magyar társadalom előrehaladását segítő tudományos és szakmai munkájáért Polgári Magyarországért Díjjal tüntették ki az egyetemi tanárok és egyetemi tanár rangú kutatókból álló Professzorok Batthyhány Körét. 

A Kásler Miklós volt emberi erőforrás miniszter felterjesztésére odaítélt elismerést Kollár Lajos érsebészprofesszor, az egyesület elnöke Kövér Lászlótól, az Országgyűlés elnökétől, valamint a tavalyi díjazottól, Schmittné Makray Katalintól vette át.

 Miként a házelnök – aki egyben a Polgári Magyarország Alapítvány kuratóriumának tagja – a laudációjában fogalmazott: 

A Polgári Magyarországért Alapítvány díjával ezúttal egy olyan szervezet előtt tisztelegnek, amelynek tagjai napjainkban szellemi szuverenitásunk alázatos, nagy tudású és bátor éltetői,  akik nemcsak erőt adnak, de példát is mutatnak az Istenben, hazában és családban hívő magyaroknak.

Kövér László szerint az 1995-ben alapult körnek, amely napjainkban közel kétszáz tagot számlál, miként a nemzeti politika képviselőinek is, nehéz sors adatott. A kommunista internacionálé helyébe lépett globalista internacionálé ugyanis egyaránt elhallgatásra, egzisztenciális megfélemlítésre és politikai-szellemi kiiktatásra ítélt ellenségként kezel mindenkit, aki nemzeti értéket és érdeket képvisel. 

Ők azonban írástudókként nyilvánosan és szervezetten kiálltak és kiállnak azon értékek és érdekek mellett, amelyekben hisznek. A nemzeti politika részére megfogalmazott észrevételeik, ajánlásaik és kritikáik pedig nem öncélúak és önérdekűek, nem pártpolitikai irányultságúak, hanem összenemzeti érdekeket szolgálnak

– hangsúlyozta a házelnök.

 Kövér László arra is kitért, hogy a XXI. században a szuverenitás egyre inkább hiánycikké válik, amelynek egyik jele, hogy világszerte egyre jobban fogyatkozik az önrendelkezés lehetősége.

Az önrendelkezési lehetőségeik korlátozása miatt egyre többen kiáltanak különféle autonómiákért, az önrendelkezés szabadságáért. Több millió külhoni magyar egy évszázada igényli a kulturális autonómiát, és ezt Európa egy évszázada tagadja meg tőlük. Közel ötvenmillió őshonos, nemzeti kisebbségi sorban élő európai uniós polgár a Minority SafePack jogi kezdeményezéssel igényel több önrendelkezési szabadságot, amelyet a minden másfajta kisebbség iránt egyébként oly fogékony Európai Unió megtagad tőlük

 – mutatott rá. A kommunizmus bukása óta – folytatta – a geopolitikai ütközőzónában rekedt Közép-Európa harminc éve igyekszik megtalálni a közös érdekeken alapuló regionális önrendelkezésének európai útját, amelytől az ellenérdekelt külső erők egyre erősödő nyomásgyakorlással igyekeznek az itt élő népeket eltántorítani. 

Kövér László. Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós

Napjainkra azt is megéltük, hogy a francia államfő száján keresztül már maga az Európai Unió is stratégiai autonómiát igényel önmaga számára a világban, miközben több jel is arra utal, hogy az uniót szőröstől bőröstől a történelem éppen most dobja föl kicsontozásra a XXI. század hentespultjára. Márpedig a geostratégiai játszmák legfontosabb szabálya, hogy aki nem ül a világhatalmak étkezőasztalánál, az könnyen az étlapra kerülhet

 – fogalmazott. Kövér László szerint a szuverenitásnak tehát sokféle válfaja van, de van egy eleme, amelynek hiányában minden másfajta szuverenitás elveszíthető, annak birtokában azonban minden korábban esetleg elveszített szuverenitás visszaszerezhető. Ez a kulcstényező a szellemi szuverenitás, azaz egy kontinensnek, egy országnak, egy nemzetnek, egy értékrendi közösségnek vagy egy személynek a szellemi szuverenitása, az önismereten, öntudaton és önbecsülésen alapuló mentális önmeghatározási és önrendelkezési képessége. Aki pedig egyénként vagy közösségként nem tudja meghatározni önmagát, az nem tud élni önrendelkezési jogával sem, hiszen nem tudja felismerni saját értékeit és érdekeit. Mi, magyarok ezt pontosan tudjuk, a Professzorok Batthyhány Körének munkája pedig nélkülözhetetlen a magyar szellemi szuverenitás fenntartásához és erősítéséhez is – szögezte le.

A díj átadását követően Kollár Lajos köszönetet mondott az elismerésért, majd kiemelte, hogy a jövőben is ezt az utat kívánják folytatni. 

– Amikor a szomszédunkban háború dúl, amikor Európa morális erkölcsi válságban van és fuldoklik a migrációtól, mindig kellenek olyanok, akik megpróbálják iránytűként megmutatni a helyes irányt. A feladat nem könnyű, de valakinek magára kell vállalni

 – fogalmazott a kör elnöke.

Borítókép: Kollár Lajos átveszi a díjat Kövér László házelnöktől és  Schmittné Makray Katalintól  (Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós)