Az egészségügyi ellátórendszer átalakításának egyik legfontosabb és legkorábban tapasztalható módosítása az ügyeleti ellátás átszervezése lesz – hívta fel az egészségügyi államtitkár tegnap az Inforádióban. Takács Péter tájékoztatása szerint
az új rendszer bevezetése márciusban Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében kezdődik, majd fokozatosan újabb és újabb helyszíneket vonnak be. Az előzetes tervek szerint 2023 végére marad Pest vármegye, és 2024-re Budapest, az ügyeleti ellátás átalakításának végdátuma 2024 februárja.
Az új rendszer értelmében este tíz óráig biztosított lesz az orvosi jelenlét, utána pedig az orvosi ügyeletet az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) fogja ellátni, mivel este tíz és reggel nyolc óra között döntő többségében mentési feladatok vannak. Az államtitkár elmondása szerint vészhelyzet esetén a lakosságnak továbbra is a 112-es hívószámot kell hívni, emellett azonban minden vármegyében lesz egy négyjegyű központi ügyeleti telefonszám is, amit a megyei mentésirányítás fog felvenni. Ők irányítják majd állapotának megfelelő helyre a beteget, adott esetben kiküldik hozzá a mentőt. Takács Péter ennek kapcsán jelezte azt is: mivel este tíz és reggel nyolc óra között az esetek 95 százaléka mentési feladat, a háziorvosoknak nem kell attól tartaniuk, hogy éjszakai ügyeletre kötelezik őket. Mint mondta, az érintetteknek maximum havi két alkalommal kell ügyeletet vállalniuk az új rendszerben, de csak délután négy és este tíz óra között, támogatásként pedig végig ott lesz mögöttük a mentőszolgálat teljes apparátusa. Ettől függetlenül a mentőszolgálattal szerződhet az orvos éjszakai ügyeletre, ahol erre szükség van, ez nincs megtiltva – jegyezte meg.
Az új modell bevezetését egyébként hosszú előkészítői munka előzte meg, sőt Hajdú-Bihar vármegyében egy erre irányuló kísérleti programot is lefuttattak, hogy megbizonyosodjanak, országos szinten is alkalmazhatók a megszerzett ismeretek. A pilotprogram eredményességét nemrégiben Győrfi Pál is megerősítette, mondván
Hajdú-Bihar vármegyében az elmúlt évben mintegy 30 ezer betegből több mint 25 ezret sikerült úgy ellátni a helyszínen, hogy további szakmai beavatkozásra nem is volt szükség, tehát a beteget nem kellett kórházba vinni, és nem kellett további ellátást felkeresnie.
Az Országos Mentőszolgálat szóvivője kiemelte azt is, hogy a betegek az egységes ügyeleti rendszerben gyorsabban kapják meg az állapotuknak megfelelő és szükséges ellátást – például mellkasi fájdalom esetén a mentésirányítás azonnal mentőt küld –, ugyanakkor a sürgősségi osztályok terhelése is csökken.
Az egészségügyi államtitkár az orvosok és szakdolgozók béremeléséről is beszélt az InfoRádióban. Mint mondta, a koronavírus-járvány alatt létrejött béremelési megállapodás utolsó lépésének értelmében az orvosoknak januártól további tizenegy százalékkal emelkedik a bére.
Az orvosok fizetése már négy és félszerese a 2015-ös bérszintnek, az ápolóké pedig két és félszerese, amelyet két lépcsőben, idén júliustól és 2024 márciusától tovább fognak emelni. A béremelésnek köszönhetően jövő év márciusára az egészségügyi szakdolgozók átlagos alapbére az orvosi átlagalapbér 37 százalékát fogja elérni, és az a terv, hogy tartósan összekötik az orvosi, valamint a szakdolgozói béreket.
Szeretnének differenciálni is, hogy a speciális szaktudással rendelkezők magasabb emelésben részesülhessenek – húzta alá, majd a betegellátás színvonalának homogenizálásáról beszélt. Mint fogalmazott, a betegbiztonság szempontjából végig kell gondolni azt is, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket mindenképp a lakosság közelében kell biztosítani. A nagyobb, bonyolultabb beavatkozásokat érdemes centralizálni, de egy biztos: kórházat nem zárnak be.
Takács Péter továbbá beszámolt arról is, hogy új járóbeteg-irányítási rendszert vezetnek be, aminek informatikai alapjait most teszik le. Megjegyezte, a betegutak szervezése a megyei irányító intézmények – Budapesten a Centrumkórház – főigazgatóinak felelősségébe fog tartozni.
Borítókép: Háziorvosi vizsgálat Zalában (Fotó: Katona Tibor/Zalai Hírlap)
